Back to top

Ménesbirtok: az idei a fejlesztések éve

A mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. 2020-ra tervezi egyebek mellett világszínvonalú szarvasmarhatelepe építésének befejezését, vetőmagüzeme továbbfejlesztését, több épület energetikai korszerűsítését. A növénytermesztési ágazatban a korábbi évekhez hasonló vetésszerkezet mellett folytatják a precíziós gazdálkodásra való áttérést.

Kovács Norbert: a növénytermesztési ágazat jobb kilátásokkal indult neki az évnek, mint tavaly
Kovács Norbert: a növénytermesztési ágazat jobb kilátásokkal indult neki az évnek, mint tavaly
„Nagy terveink vannak, és a termelési oldalon is nőnek az elvárások. 2020-ban minden idők legmagasabb hozamát kell elérnie a növénytermesztési ágazatnak úgy, hogy az önköltséget a lehető legalacsonyabban kell tartanunk” – emelte ki Kovács Norbert vezérigazgató a Ménesbirtok erre az évre elfogadott tervei közül.

A növénytermesztéshez kapcsolódóan természetesen felmerül a 2020-ra meghirdetett öntözésfejlesztési támogatás is. Mezőhegyesen a hibrid kukoricát már most is öntözhető területen termesztik, ám a klímaváltozásra tekintettel az áru- és takarmánynövényeket is hasznos volna öntözhető területen termeszteni. A Ménesbirtoknak kidogozott öntözésfejlesztési terve van, amely nemcsak magát a gazdaságot, hanem az egész térséget érintené, ám ezzel kapcsolatban még több döntés hátravan.

Az ágazatban folyamatosak a fejlesztések: olyan erő- és munkagépeket vásárolnak, amelyek mind alkalmasak precíziós gazdálkodásra.

A növénytermesztési ágazat jobb kilátásokkal indult neki az évnek, mint tavaly.

Isaszegi Norbert: növénytermesztésünk számára a tavaszi vetési időszak lesz a legkockázatosabb
Isaszegi Norbert: növénytermesztésünk számára a tavaszi vetési időszak lesz a legkockázatosabb
– Az őszi vetések – őszi búza, takarmánykukorica, lucerna – állapota januárban kiváló. Hótakaró ugyan nincs, de nem fagyott ki semmi, és a csapadék mindig jól jön. A csapadék eloszlása heterogén volt ugyan, de a mennyisége elérte az 50 éves átlagot, így a talaj nedvessége és állapota biztosítja a tervben szereplő célok elérését – mondja Isaszegi Norbert termelési igazgató, hozzátéve: – A legkockázatosabb időszak növénytermesztésünk számára a tavaszi vetési időszak lesz. Már több alkalommal tavaszi aszállyal kellett megküzdenünk, és hatásainak kivédésére jelenlegi öntözőberendezéseink sajnos nem alkalmasak.”

„Beruházásainknak – legyenek azok bár­mely ágazatban – 20–30 százalékos többletköltsége van amiatt, hogy a Ménesbirtok tangazdaság, és mindennek bemutathatónak kell lennie. Ennek ellenére haladunk terveink megvalósításával”

– hangsúlyozza Kovács Norbert. Jelenleg is tartanak az új, világszínvonalú tehénistállók építési és szerelési munkálatai.

A két precíziós állattenyésztési feltételeket biztosító istállóban összesen 880 tejelő szarvasmarhát tudnak elhelyezni a vízágyas kialakítású pihenőtérben, a fejést pedig robotok végzik. Az új rendszert a szarvasmarháknak is meg kell tanulniuk, így várhatóan nyárra lesz teljes a létszám az új helyen. A technológiaváltás miatt mintegy 60–70 egyeddel csökken az állomány a jelenlegihez képest, ám a hozam növekedése, az ahhoz szükséges inputanyagok mennyiségének, illetve a költségek csökkenése miatt a termelés és az eredmény növekedésére számítanak a szakemberek. A beruházás várhatóan 2022-re fejeződik be, ugyanis a tervek szerint új tejházzal és oktatási központtal is bővül a telep.

A világszínvonalú istállóban a tehenek állapotáról és szokásairól gyűjtött adatok alapján takarmányoznak és fejnek, amit robotok végeznek, emberi beavatkozás nélkül. A telep dolgozóinak egyik fő feladata a gépek felügyelete lesz
A világszínvonalú istállóban a tehenek állapotáról és szokásairól gyűjtött adatok alapján takarmányoznak és fejnek, amit robotok végeznek, emberi beavatkozás nélkül. A telep dolgozóinak egyik fő feladata a gépek felügyelete lesz
Fotó: Csatlós Norbert

„Újabb célunk, hogy ahol csak megoldható, napelemeket telepítsünk épületeink tetőszerkezetére – legyenek azok iskolaépületek, istállók vagy épp a gépészeti telepünkön lévő gépszínek –, hogy így csökkentsük az energiaköltségeinket – emeli ki a vezérigazgató. Korszerűsítjük a Mezőhegyesi Kozma Ferenc Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium épületeit is. Nemcsak napelemek lesznek a tetőn, hanem az egész épületegyüttes megújul, átalakul: campus jellegű intézménnyé alakítjuk.”

Az állattenyésztési épületek közül a 20. és 39. majori ménes épületeinek felújítását is megkezdték.

A tetőcsere és a burkolatfelújítás azért is szükséges, mert a tetőszerkezeteket a mai napig az eredeti, 200 éves gerendák támasztják alá.

Ezek restaurálása is megkezdődött. Megtalálták az épületeket körülvevő járdák eredeti alapjait, amelyeket ugyancsak felújítanak a világörökség-várományos listán szereplő épületek körül. A tervek szerint 2020 második felére fejeződnek be a munkálatok. A helyszín turisztikai értékét emeli majd a 20. majori látogatóközpont.

Közel fél évszázados épületekből költöznek az állatok új istállókba. A szakemberek elmondása szerint a jót is szokni kell, vagyis hetekbe, akár hónapokba telik, míg a teljes állomány stresszmentesen átköltözik az új helyre
Közel fél évszázados épületekből költöznek az állatok új istállókba. A szakemberek elmondása szerint a jót is szokni kell, vagyis hetekbe, akár hónapokba telik, míg a teljes állomány stresszmentesen átköltözik az új helyre
Fotó: Csatlós Norbert

Köztudott, hogy a vetőmagüzemet a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. visszavásárolta a francia Limagraintól, 2019. július elején. Az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően ma 3 ezer hektár vetőmag-kukorica termésének fogadására, zsákra történő kiszerelésére alkalmas. Az adásvételi szerződésben 2–2,5 milliárd forint értékű beruházást vállalt a ménesbirtok.

Az üzemben még most is tart a kampány. December végéig 3325 tonna vetőmagot dolgoztak fel, a fennmaradó mennyiség, 2760 tonna „méretre szedése”, csávázása, zsákolása március 31-re ér véget.

A vetőmagüzem visszavásárlásának és a fejlesztések a célja az, hogy a Ménesbirtok továbblépjen a szántóföldről értékesítő, alapanyag-előállító szerepből, és készterméket, vagyis osztályozott és csávázott zsákos vetőmagot értékesítsen a francia vetőmagcégnek,

ugyanis ez lényegesen nagyobb árbevétel elérését teszi lehetővé a mezőhegyesi vállalatnak.

A vetőmagüzem visszavásárlása mögött azonban egy másik cél is meghúzódott: megfelelő tárolókapacitása van a Ménesbirtokon megtermelt áru- és takarmánynövények raktározására is, vagyis nem kell új raktárakat építeni, csak a régieket kell felújítani.

Az üzem telephelyén nagyszabású felújításba kezdenek: a már elkészült vetőmag-előállító „részlegen” folytatják a Limagrain által megkezdett fejlesztéseket. Készül egy új technológiai csarnok, amelyben óránként 10 tonnás kapacitással végezhető a méretre szedés, a csávázás, a zsákolás és a gépi erővel történő palettázás, a készáruraktárat pedig 4 ezer tonnás kapacitásúra bővítik: egy polcrendszert telepítenek, hogy a most rendelkezésre álló 2 sor helyett 4 sor magasan tárolhassák biztonságosan a jumbó zsákokba csomagolt vetőmagot.

Még a régi gépek osztályozzák és válogatják méretre a szemeket
Még a régi gépek osztályozzák és válogatják méretre a szemeket

A telep területén az árunövényeknek is lesz helyük, a vetőmag-előállítástól elkülönítve. A felújítás előtt álló siló kapacitása 7 ezer tonna, az ugyancsak felújításra váró síktárolók 5 ezer tonna kapacitásúak lesznek, vagyis a cég által termelt teljes mennyiséget be tudják majd tárolni. Az árunövények számára egy óránként 80 tonna kapacitású tisztítót és egy új, óránként 35 tonna kapacitású szárítót építenek. A jelenlegi nehézkes, traktoros anyagmozgatást kiváltandó egy felsőpályás terménybetároló rendszert is kiépítenek.

A vetőmagüzemben ez a fajta anyagmozgatás megszűnik – és vele együtt az anyagmozgató munkatársak állandó hiánya is
A vetőmagüzemben ez a fajta anyagmozgatás megszűnik – és vele együtt az anyagmozgató munkatársak állandó hiánya is

A tervek tehát igazán nagyszabásúak. Ahogy Kovács Norbert fogalmaz:

„A bizalom a tulajdonos részéről adott, de rövid időn belül eredményeket kell felmutatni. A magas elvárásoknak való megfeleléshez segítséget jelent számomra a kollégák lelkesedése, akik mind nyitottak az újra.

Eddig bármit kértem, mondtam, a legjobb tudásuk szerint teljesítették, és a jó ötleteket természetesen én sem vétóztam meg – ha azok gazdaságilag racionálisak voltak. Szeretnénk a Ménesbirtokot méltóképpen képviselni, és korunk kihívásainak megfelelően üzemeltetni.”

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Húsvéti nyusziból nem lesz pecsenye

Béres Péter családjával a Pest megyei Pusztazámoron él. Bence fiúk kérésére 4-5 éve vásárolták meg az első nyuszit, aki nem házi kedvencként, hanem tenyészállatként volt tartva, mert a családban mindenki szereti a nyúlhúst.

A növénytermesztés két alaptörvénye

A Liebig-féle minimum elv és a pentozán hatás a kertészeti iskolák tananyagában az első szabályok között szerepelnek. Érdemes ezeket megismerni és alkalmazni, mivel a termés mennyisége, minősége és ezáltal sok pénz múlhat rajtuk. Egy kis kertben pont olyan hasznos az ismeretük, mint óriási területeken gazdálkodva.

Az évszázad vételének tartják az eladósorba került gazdaságot

„Lenyűgöző! Ez egy olyan birtok, melyhez fogható százévente egyszer kerül piacra” – fogalmazott egy brit árverésvezető egy, Írország Edenberry nevű településének határában elterülő, augusztusban kalapács alá kerülő gazdaságról. Lássuk, mi áll a hangzatok szavak mögött!

A kacsatojástól a hizlalásig

A tojásrakások megkezdése szempontjából a kacsa az egyik legkorábban tojó víziszárnyasunk, amennyiben természetes körülmények között tartjuk. Azonban ez csak általánosságban mondható, mivel egyes fajták esetében ez eltérő lehet. Aki a fajtaválasztáson túl van, fel kell mérnie a lehetőségeket, hol, milyen tojás vagy állat vásárlására van mód.

A gazdák folyamatosan a társadalom célkeresztjében vannak

A német és a francia farmerek harmada veszített a motivációjából a folytonos szekálás miatt, vagyis amiatt, hogy a növényvédőszer-használattól kezdve az állatjóléten át egy csomó témában ők váltak a társadalom céltáblájává. A magyar és az olasz gazdák viszont mindebből alig érzékelnek valamit – derült ki a Copa Cogeca friss felméréséből.

A cirok sikeres gyomirtásának titka

A cirok termesztése megéri, mert alacsony költség mellett jó gazdasági eredményt lehet elérni. Ugyanakkor sok múlik azon, hogy a vetés és a korai gyomirtás hogyan sikerül. De ha erre az érzékeny időszakra odafigyelünk, akkor szinte garantált a megtérülés.

Jó lóra tettek a mezőhegyesi félvérekkel

A nemzeti kincseink közt számon tartott furioso-north star, más néven mező­hegyesi ­félvér tenyésztése közel két évszázados hagyományokkal rendelkezik. Nemesítése, genetikájának megőrzése a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) egyik kiemelt feladata.

Gyulatanya: fajtabemutató öntözött területen

Hamar híre kelt a gyulatanyai csodának: szakmai berkekben lehet arról hallani, hogy az érdeklődők szinte egymásnak adják a kilincset Gyulatanyán, a Nébih kísérleti állomásán, annyira párját ritkítóan szép ott a növényállomány.

Saját gyártmányú meggykombájn

A Michigan államban működő Oxley Farmon saját meggykombájnt alakítottak ki. Tíz éve súlyos jégkár után újították meg az ültetvényt és már nem rázógéppel akarták leszüretelni a termést, számol be a Good Fruit Grower. Ez volt a világ legnagyobb üzemi kísérlete, emlékszik vissza a tulajdonos.

Elkezdődött az aratás Békés megyében

Az őszi árpa betakarításával a szokásosnál később ugyan, de megkezdődött az aratás Békés megyében. Egyes belvizes területeken a munkálatok nagy nehézségekbe ütköznek, és gond lehet a termény minőségét jelző hektolitersúllyal is - tájékoztatta közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés megyei igazgatósága az aratási koordinációs bizottság üléséről az MTI-t.