A szakminiszterek január 27-i, brüsszeli tanácskozásáról nem számolnak be a hírügynökségek. Talán mert az aktuális hírek – koronavírus Kinában, bozóttüzek Ausztráliában, továbbá a madáinfluenza és a sertéspestis terjedése – mellett az, hogy 27 agrárminiszter összeül és a „mézrendelet” újratárgyalását szorgalmazza, szinte alig hírértékű. Pedig ez nekünk, magyar méhészeknek legalább két szempontból is kiemelten fontos.
Először: a magyar méhészeknek már legalább 2004 óta szívügye a méz „direktiva” újratárgyalása, melyért, ahogy Bross Péter, az OMME elnöke az MTV-nek (2020. febr.3-án) nyilatkozta, már 2004-ben hat hétig demonstráltak a magyar méhészek.
Másodszor: mert egy komoly összefogásnak az eredménye, melyre nagyon ritkán kerül sor az Unió nemzeti méhész egyesületei között. A nyilatkozatot aláírásukkal és delegáltakkal támogatták a bolgár, cseh, ciprusi, észt, francia, görög, magyar, olasz, lett, litván, lengyel, román, szlovák és spanyol méhész egyesületek is!
Ez nagyjából annyit jelent, hogy a vásárló megtudhatja belőle, hogy a méz nem a Holdról, hanem a Földről származik. Vagyis ebben a formában ez a rendelet abszurd és nevetséges.
Ezzel szemben több európai országban is felmerült az igény, hogy ennél részletesebben tájékoztassák a vásárlókat. Máltán, Cipruson, Görögországban, Olaszországban és Horvátországban a nemzeti előírások már évek óta kötelezővé teszik a mézcímkén a származás feltüntetését.
Az újabb, százalékos, illetve részletezett jelölést előíró francia, spanyol és portugál törvénytervezeteket azonban az EU nem engedélyezte. (Lásd cikkünket: A világ méztermelése és az EU-s mézimport)
Az Erdős Norbert, magyar EU-képviselő által két éve benyújtott mézjelentés is felhívja a figyelmet az európai méhészek tarthatatlan helyzetére.
Ezzel együtt egyelőre örüljünk annak, hogy mérföldkőhöz értünk, továbbá tegyünk és támogassuk azt, hogy a rendelet a méhek, a vásárlók és a méhészek szempontjából megfelelő formában lásson majd napvilágot.