0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Csodák idén sem lesznek, permetezzünk

Ne bízzunk csodában, az idén is pontosan ugyanazok a betegségek és kártevők fogják megtámadni az őszibarackot, mint tavaly, legföljebb a kártétel mértékére van hatással a tavaszi és nyári időjárás. A tél végi rezes lemosó permetezés elvégzése alapfeltétel a sikeres szezonkezdethez.

Ahogy minden gyümölcs, úgy az őszibarack esetében is az átlagosnál enyhébb és szárazabb tél, a korai kitavaszodás, majd az azt követő esős május voltak a növényvédelmi idényt meghatározó főbb sarokpontok. Késői fagy általában nem károsította a virágokat, de a tavaszi napfény hiánya miatt kevesebbet járták a méhek a virágzó fákat, így az őszibarackot is.

Az őszibarackfák „réme”, a tafrinás levélfodrosodás ebben a szezonban is több hullámban fenyegette a fákat annak ellenére, hogy viszonylag kevesebb volt a csapadék, és korán kitavaszodott.

Ezért feltehetően az átlagos csapadékú és enyhe téli hónapok, illetve az áprilisi esők a felelősek.

A kórokozó szaporítóképletei már akkor bemosódtak a rügypikkelyek közé, és megfertőzték a levélkezdeményeket. A levélfodrosodás tüneteit elsősorban a sárga húsú fajtákon és a nektarinokon lehetett megfigyelni, sőt, a májusi hűvösebb, de igen csapadékos idő a termésen is produkált ritkán látható tafrinás tüneteket.

A csonthéjasokat károsító sztigminás levéllikasztó betegség a nyár folyamán és a szüret idején jelent meg a fákon. Terjedését főként a csapadékosabb periódusokban figyelhettük meg, míg az őszibarack-lisztharmat a hőségnapokon támadt erőteljesebben. A csonthéjasok virág- és hajtásfertőző moníliája április végén, májusban fertőzte a fákat. Szüret idején a gyümölcsmonília kártétele

ott bukkant föl elsősorban, ahol a gyümölcsmolyok és a sodrómolyok kártételét nem sikerült megakadályozni.

Az elszáradt gyümölcsmúmiák többsége még most is a fán látható.

A gyümölcsmolyok, így a barackmoly és a keleti gyümölcsmoly rajzása igen korán, áprilisban megkezdődött, a lepkék repülése folyamatosnak mondhatóan, egészen az ősz végéig eltartott. A keleti gyümölcsmoly utolsó, negyedik nemzedéke már inkább a birs termését károsította. A két moly hernyóinak kártételét kezdetben inkább a hajtásvégek sínylették meg, később viszont a gyümölcsökön okozott tetemes károkat.

Az őszibarackon károsító levéltetvek elsősorban májustól júliusig szívogattak a hajtáscsúcsokon, később a hőség hatására megszűnt a kártétel.

A növényvédelmi kezelésben nem részesített ültetvények fáin a kaliforniai pajzstetű egyre erősödő kártételét lehetett megfigyelni,

már a tavaszi fölmelegedéstől az ősz beálltáig folyamatosan. Szélsőségesen erős fertőzés akár a gyümölcsön is okozott kártételt.

Az őszibarackon károsító betegségek és kártevők időjárástól függően minden évben jelentkeznek, kártételük nagyságát a tavaszi és nyári időjárás alakulása fogja meghatározni. A tél végi rezes lemosó permetezés elvégzése alapfeltétel a sikeres szezonkezdethez.

Forrás: Kertészet és Szőlészet