Back to top

Élelmiszermentés: nemcsak a rászorulókat segíti

Ha a Magyarországon egy év alatt keletkező 1,8 millió tonnányi élelmiszer-felesleget kamionokra pakolnánk, a sor Budapesttől egészen Párizsig érne – olvasható a 15 esztendeje alapított Magyar Élelmiszerbank Egyesület honlapján. A jubileum apropóján Sczígel Andreával, az Élelmiszerbank külső kapcsolatok igazgatójával beszélgettünk.

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület 2005-ben, az akkor már több évtizede sikeresen működő nyugat-európai élelmiszerbankok mintájára kezdte meg működését, elsődleges célként tűzve ki az élelmiszer-feleslegek felkutatását és összegyűjtését, s azok megfelelő helyre történő eljuttatását. Tevékenységükkel amellett, hogy igyekszenek segédkezet nyújtani a nélkülözőknek, az élelmiszerek megsemmisítésével együtt járó környezetterhelést is csökkentik.

Egyre többekhez jut el az üzenet

Fotó: Magyar Élelmiszerbank Egyesület
Az Élelmiszerbank 2019-ben összesen 11 ezer tonna – ez nagyjából 550 kamionnak megfelelő mennyiség – élelmiszert mentett meg a kidobástól, ezzel pedig mintegy 27 500 tonna széndioxid kibocsátásától mentesítették a bolygót. Szemléltetésképp: ezt a mennyiséget annyi fa tudja semlegesíteni, amennyi egy, Budapest valamely kisebb kerületének teljes területét lefedné. Sczígel Andrea, az egyesület külső kapcsolatok igazgatója szerint napjainkban jóval gyakrabban esik szó az élelmiszer-pazarlásról, mint például 15 évvel ezelőtt, így amellett, hogy egyre több cég tartja fontosnak, hogy foglalkozzon a problémával, a nagyközönség is kezd tisztában lenni a helyzet súlyával.

„A Médiaunió egyesületünk pályázata nyomán idén nagyszabású kampánnyal készül a témával kapcsolatban; mi szakmai partnerként veszünk részt a munkában. Ugyanakkor például a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal is együttműködésben dolgozunk a szakmai kérdések mentén” – magyarázta.

Százezreken segít az összefogás

Ugyanakkor kétségtelen, az élelmiszer-pazarlás még mindig hatalmas méreteket ölt a világban: az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint

évente nagyjából 1,3 milliárd tonna élelmiszer megy veszendőbe, Magyarországon pedig évente 1,8 millió tonnányi felesleg keletkezik. Az Élelmiszerbank az elmúlt évek során olyan logisztikai hátteret épített ki, mely több ezer tonna élelmiszer fogadását, tárolását és szétosztását teszi lehetővé.

Fotó: Magyar Élelmiszerbank Egyesület
Sczígel Andrea ennek kapcsán elmondta, partnerszervezeteik segítségével naponta gyűjtik be a nagy kereskedelmi láncokból – a Tesco-ból, az Auchan-ból, a Metro-ból és az Aldi-ból – a polcokról már lekerült, de még lejárat előtt álló élelmiszereket, melyeket rövid időn belül eljuttatnak a rászorulókhoz. „A tavaly megmentett élelmiszerek nagy részének – mintegy 9,5 ezer tonnának – volt ez a sorsa.

A 11 ezer tonna összmennyiségből a gyártói partnerektől összesen 1500 tonnányi élelmiszer érkezett az Élelmiszerbank központi raktárába, Budapest XVII. kerületébe. Utóbbi termékek jellemzően szezonális, csomagolási, gyártási vagy lejárati okból váltak felesleggé” – hangsúlyozta. Mindent összevetve

körülbelül 300 ezer emberhez – rászoruló családokhoz, gyermekekhez, idősekhez, hajléktalanokhoz és fogyatékkal élőkhöz – jutnak el a csomagok a közel 400 partnerszervezet közvetítésével.

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület mindemellett számos olyan céggel is partnerségben áll, melyek anyagi, illetve szolgáltatásbéli támogatásukkal segítik az élelmiszergyűjtést. Ez azért is fontos, mert a mentési tevékenység részét képező raktározási, szállítási, szervezési és egyéb feladatok évente körülbelül 160-180 millió forintba kerülnek.

Az Élelmiszerbank külső kapcsolatok igazgatója ugyanakkor azt mondta, az egyesület munkája e téren igencsak hatékonynak bizonyul, annál is inkább, mivel az élelmiszerekhez térítésmentesen jutnak hozzá. Ennek köszönhető, hogy egy-egy magánszemély ezer forintos támogatásából egy-egy 30 ezer forintnak megfelelő értékű élelmiszercsomagot tudnak eljuttatni a rászorulókhoz.

Nemzetközi együttműködés

Érdemes tudni: a világ első élelmiszerbankját az Amerikai Egyesült Államokban alapították 1966-ban, szűk két évtizeddel később, 1984-ben pedig megkezdte működését Európa első ilyen szervezete is – Franciaországban méghozzá.

Az Európai Élelmiszerbankok Szövetségét 1986-ban hozták létre, s napjainkban 24 ország 388 élelmiszerbankját fogja össze, melyek naponta 4,1 millió adag élelmiszert osztanak szét mintegy 44700 karitatív szervezet, rajtuk keresztül pedig hozzávetőleg 8,1 millió rászoruló részére.

A szervezetek képviselői konferenciák és egyeztetések alkalmával osztják meg tapasztalataikat egymással. „Kölcsönösen segítjük egymást a különböző témákban, ugyanakkor, mivel a nyugati országokban több évtizedes hagyományai vannak az élelmiszerbankok működésének, nagyobb tapasztalattal is bírnak.

A többi közt az éttermeken keresztül történő készételmentés terén járnak előttünk, ilyen jellegű kezdeményezés Magyarországon ugyanis még nem indult el” – magyarázta Sczígel Andrea. Hozzátette ugyanakkor: a Magyar Élelmiszerbank Egyesület az élelmiszermentéshez kötődő alapfeladatainak teljesítésén túl idén is folytatja az olyan nagy sikerű akcióit, mint például az Élelmezési Világnap alkalmából a FAO-val közösen szervezett Adománykonvoj, vagy éppen a Karácsonyi Adománygyűjtés.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szlovákia: több támogatás a fiatal gazdáknak

Öt év után több támogatáshoz juthatnak a kezdő gazdálkodók Szlovákiában, jelentette be még a leköszönt szlovák kormány mezőgazdasági minisztere, Gabriela Matečná. A fiatal szlovák gazdák akár 50 ezer euró dotációt is kaphatnak.

Legendás Kerecsen

A kerecsensólyom mindig is kiemelt szerepet játszott mondavilágunkban, történelmünkben. Népünk vezetői szívesen választották erejük, hatalmuk jelképévé, Géza fejedelem koráig a magyarok hadi jelvényeként is szolgált. Az elbeszélések szerint Attila pajzsát is ez a ragadozó madár díszítette.

Ez a krumpli kevésbé hizlal

A burgonya az egyik legnépszerűbb élelmiszer Németországban, sok fogyasztó számára azonban túl magas a szénhidráttartalma. A Kaufland áruházak most alternatív termékújdonságot kínálnak a diétázó burgonyakedvelőknek.

Gyógynövényipar: csökken a gyűjtés, döcög a termesztés

A gyógynövényipar az átlagosnál összetettebb, sajátos szakmai terület, hiszen más kertészeti ágazatokhoz képest nagyobb a fajgazdagság, valamint a termesztés mellett gyűjtésből is származik alapanyag. Emellett a gyógynövényeket a gyógy-, az élelmiszer-, a kozmetikai és a vegyipar is hasznosítja.

Jelentős értékesítési problémák a nyúlágazatban

A magyarországi nyúltenyésztés legnagyobb felvevőpiaca Németország, Svájc és Olaszország, ahol a járványhelyzet hatására visszaesett a kereslet. A takarmányárak növekedtek, a felvásárlási árak csökkentek, a megmaradó húst hűtve be kell tárolni, ami komoly költségtöbbletet jelent. A magyar nyúl 96 százaléka exportra kerül, de jelen helyzetben a hazai fogyasztás emelkedése is segítheti az ágazatot.

Nébih: biztonságosak a húsvéti sonkák, de jelölési hibák előfordultak

Élelmiszerbiztonsági szempontból megfeleltek az előírásoknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) terméktesztje során ellenőrzött húsvéti sonkák, viszont kisebb mértékű minőségi és jelölési hibák ezúttal is előfordultak - közölte a Nébih pénteken az MTI-vel.

"Minden tervezett és értékesített tavaszi vetőmag rendelkezésünkre áll"

"Minden tervezett és értékesített tavaszi vetőmag rendelkezésünkre áll" – olvasható a KWS Magyarország Kft. tájékoztatásában, melyet változtatás nélkül közlünk.

Koronavírus: felvette a kesztyűt a Hód-Mezőgazda Zrt. is

A koronavírus okozta krízishelyzetben felértékelődik az élelmiszeralapanyag-gyártók szerepe. Az ágazat hazai kulcsszereplőjének, a Hód-Mezőgazda Zrt.-nek vezérigazgatójával, Antal Gáborral beszélgettünk arról, miként élik meg e nem mindennapi időszakot.

Rekord paprikakivitel a spanyoloknál

Tavaly értékben és mennyiségben is csúcsot döntött a spanyolországi paprikaexport. A korábbi visszaesés után a paprikát exportáló vállalkozások száma is újból gyarapodott: amíg 2016-ban 718 spanyol cég szállított külföldre, egy évre rá 701, 2018-ban pedig csak 650, tavaly azonban a számuk 672-re nőtt.

Több nyugat-európai országban is nőttek a traktoreladások

A 2018-ban történt visszaesés után tavaly nőttek a traktoreladások Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Ausztriában is.