Back to top

Élelmiszermentés: nemcsak a rászorulókat segíti

Ha a Magyarországon egy év alatt keletkező 1,8 millió tonnányi élelmiszer-felesleget kamionokra pakolnánk, a sor Budapesttől egészen Párizsig érne – olvasható a 15 esztendeje alapított Magyar Élelmiszerbank Egyesület honlapján. A jubileum apropóján Sczígel Andreával, az Élelmiszerbank külső kapcsolatok igazgatójával beszélgettünk.

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület 2005-ben, az akkor már több évtizede sikeresen működő nyugat-európai élelmiszerbankok mintájára kezdte meg működését, elsődleges célként tűzve ki az élelmiszer-feleslegek felkutatását és összegyűjtését, s azok megfelelő helyre történő eljuttatását. Tevékenységükkel amellett, hogy igyekszenek segédkezet nyújtani a nélkülözőknek, az élelmiszerek megsemmisítésével együtt járó környezetterhelést is csökkentik.

Egyre többekhez jut el az üzenet

Fotó: Magyar Élelmiszerbank Egyesület
Az Élelmiszerbank 2019-ben összesen 11 ezer tonna – ez nagyjából 550 kamionnak megfelelő mennyiség – élelmiszert mentett meg a kidobástól, ezzel pedig mintegy 27 500 tonna széndioxid kibocsátásától mentesítették a bolygót. Szemléltetésképp: ezt a mennyiséget annyi fa tudja semlegesíteni, amennyi egy, Budapest valamely kisebb kerületének teljes területét lefedné. Sczígel Andrea, az egyesület külső kapcsolatok igazgatója szerint napjainkban jóval gyakrabban esik szó az élelmiszer-pazarlásról, mint például 15 évvel ezelőtt, így amellett, hogy egyre több cég tartja fontosnak, hogy foglalkozzon a problémával, a nagyközönség is kezd tisztában lenni a helyzet súlyával.

„A Médiaunió egyesületünk pályázata nyomán idén nagyszabású kampánnyal készül a témával kapcsolatban; mi szakmai partnerként veszünk részt a munkában. Ugyanakkor például a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal is együttműködésben dolgozunk a szakmai kérdések mentén” – magyarázta.

Százezreken segít az összefogás

Ugyanakkor kétségtelen, az élelmiszer-pazarlás még mindig hatalmas méreteket ölt a világban: az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint

évente nagyjából 1,3 milliárd tonna élelmiszer megy veszendőbe, Magyarországon pedig évente 1,8 millió tonnányi felesleg keletkezik. Az Élelmiszerbank az elmúlt évek során olyan logisztikai hátteret épített ki, mely több ezer tonna élelmiszer fogadását, tárolását és szétosztását teszi lehetővé.

Fotó: Magyar Élelmiszerbank Egyesület
Sczígel Andrea ennek kapcsán elmondta, partnerszervezeteik segítségével naponta gyűjtik be a nagy kereskedelmi láncokból – a Tesco-ból, az Auchan-ból, a Metro-ból és az Aldi-ból – a polcokról már lekerült, de még lejárat előtt álló élelmiszereket, melyeket rövid időn belül eljuttatnak a rászorulókhoz. „A tavaly megmentett élelmiszerek nagy részének – mintegy 9,5 ezer tonnának – volt ez a sorsa.

A 11 ezer tonna összmennyiségből a gyártói partnerektől összesen 1500 tonnányi élelmiszer érkezett az Élelmiszerbank központi raktárába, Budapest XVII. kerületébe. Utóbbi termékek jellemzően szezonális, csomagolási, gyártási vagy lejárati okból váltak felesleggé” – hangsúlyozta. Mindent összevetve

körülbelül 300 ezer emberhez – rászoruló családokhoz, gyermekekhez, idősekhez, hajléktalanokhoz és fogyatékkal élőkhöz – jutnak el a csomagok a közel 400 partnerszervezet közvetítésével.

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület mindemellett számos olyan céggel is partnerségben áll, melyek anyagi, illetve szolgáltatásbéli támogatásukkal segítik az élelmiszergyűjtést. Ez azért is fontos, mert a mentési tevékenység részét képező raktározási, szállítási, szervezési és egyéb feladatok évente körülbelül 160-180 millió forintba kerülnek.

Az Élelmiszerbank külső kapcsolatok igazgatója ugyanakkor azt mondta, az egyesület munkája e téren igencsak hatékonynak bizonyul, annál is inkább, mivel az élelmiszerekhez térítésmentesen jutnak hozzá. Ennek köszönhető, hogy egy-egy magánszemély ezer forintos támogatásából egy-egy 30 ezer forintnak megfelelő értékű élelmiszercsomagot tudnak eljuttatni a rászorulókhoz.

Nemzetközi együttműködés

Érdemes tudni: a világ első élelmiszerbankját az Amerikai Egyesült Államokban alapították 1966-ban, szűk két évtizeddel később, 1984-ben pedig megkezdte működését Európa első ilyen szervezete is – Franciaországban méghozzá.

Az Európai Élelmiszerbankok Szövetségét 1986-ban hozták létre, s napjainkban 24 ország 388 élelmiszerbankját fogja össze, melyek naponta 4,1 millió adag élelmiszert osztanak szét mintegy 44700 karitatív szervezet, rajtuk keresztül pedig hozzávetőleg 8,1 millió rászoruló részére.

A szervezetek képviselői konferenciák és egyeztetések alkalmával osztják meg tapasztalataikat egymással. „Kölcsönösen segítjük egymást a különböző témákban, ugyanakkor, mivel a nyugati országokban több évtizedes hagyományai vannak az élelmiszerbankok működésének, nagyobb tapasztalattal is bírnak.

A többi közt az éttermeken keresztül történő készételmentés terén járnak előttünk, ilyen jellegű kezdeményezés Magyarországon ugyanis még nem indult el” – magyarázta Sczígel Andrea. Hozzátette ugyanakkor: a Magyar Élelmiszerbank Egyesület az élelmiszermentéshez kötődő alapfeladatainak teljesítésén túl idén is folytatja az olyan nagy sikerű akcióit, mint például az Élelmezési Világnap alkalmából a FAO-val közösen szervezett Adománykonvoj, vagy éppen a Karácsonyi Adománygyűjtés.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Napfényt pótló tojás

Tél végére nagyon sokan szenvednek D-vitamin hiányban. Az Egyesült Királyság vezető tojásmárkájának forgalmazója, a Happy Egg Co a hiánypótlás egyik legjobb természetes forrására, a tojásra hívja fel legújabb TV-kampányában a nézők figyelmét.

Kora tavaszi virágpompa a Kiskunságban

Az enyhe tél következtében számos növényfaj a megszokotthoz képest korábban borul virágba. Nincs ez másképp a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) területein sem, ahol a többi közt hazánk legnagyobb egyhajúvirág-állományát is megcsodálhatjuk.

A hamisítások miatt bajban vannak a termelők

A Német Méhészújság kisebb csokorba szedte a méz hamisításának és a mézzel kapcsolatos csalásoknak a legkirívóbb eseteit. Egyértelmű, hogy ez ellen nagyon komolyan fel kellene lépniük a hatóságoknak. Döbbenetes, hogy bár évek óta tudnak ezekről, és a nemzeti méhész egyesületek folyamatosan keresik meg az illetékeseket, mégis nagyon lassan érhető el érdemi változás az Eu-s szabályozásban.

A franciák dolgoznak a vegán „tojáson”. De miből készítik?

Francia vállalkozók fejlesztik a csirketojás növényi alapú alternatíváját, aminek még héja is lesz. A növényi alapú „tojás” teljes helyettesítője szeretne lenni a hagyományos tojásnak.

Szárnyaló ízek, avagy mást érzünk a levegőben, mint a földön

Nézzünk szembe a tényekkel, a repülőgépeken kínált ételek nem vetekszenek a jó éttermekben készített friss fogásokkal. De van tudományos magyarázat arra, hogy miért érzékeljük az ízeket rosszabbaknak a repülőgépen, mint a konyhánkban, vagy egy kellemes étteremben.

Húsadót vezetnének be az EU zöldjei

Egyre nagyobb lobbierőt képviselnek a húsfogyasztás csökkentését szorgalmazó szervezetek. Számos tanácsadó arra biztatja az embereket, hogy a környezetvédelem érdekében egyenek kevesebb húst. Az európai zöldek most a hús megadóztatását tervezik, hogy a beérkező adóból a gazdálkodók fenntarthatóbbá tehessék állattenyésztésüket, és ebből támogatnák a növényi alapú étrendekre való áttérést is.

Egyre pusztítóbb viharok jönnek

A héten ismét fákat döntött, cserepeket röpített, házakat veszélyeztetett, több százmillió forint kárt okozott a pusztító szél, holott alig egy hete, hogy megdőlt az országos szélrekord hazánkban: az orkán erejű, 124 km/h széllökést a fővárosban, a János-hegyen (527 m) regisztrálták. Az extrém időjárási anomáliák, gyakoribb és pusztítóbb viharok hátterében a globális klímaváltozás állhat.

Ösztönző támogatások, mintaprogramok

Három igen nagy és fontos feladat: az ország fával borított területének a növelése, az öntözés­fejlesztés, valamint az osztatlan közös tulajdonforma felszámolása egyaránt az Erdőkért és Földügyekért Felelős Államtitkársághoz tartozik az Agrárminisztériumon belül, és mind a három területen komoly előrelépés várható a közeljövőben.

A gazdákon is múlik a nagy ragadozó madaraink sorsa

Felemelő látvány, mikor egy bő két méter szárnyfesztávolságú rétisas száll a magasban – ezzel nem mondunk újat. Ugyanakkor az is tény: volt idő, amikor a felelőtlen emberi tevékenység következményeképp csodaszámba ment, ha az ember megpillanthatott Magyarországon egy-egy példányt. Noha a ragadozó madaraink száma napjainkban lassan emelkedő tendenciát mutat, ez könnyen a visszájára fordulhat.

Szuperétel, rendkívül egészséges, mégis gond van vele

Ez a szuperételként is emlegetett gyümölcs rengeteg jótékony tulajdonsággal rendelkezik. Évről évre nagyobb az igény rá, ezzel viszont egyre komolyabb gondokat okoz.