Back to top

Baktériumokkal a méhkártevők ellen

A University of Texas at Austin kutatói új stratégiát fejlesztettek ki a mézelő méhek védelmére, a kaptárelhagyásként ismert pusztító folyamat ellen – a genetikailag módosított baktériumtörzsek alkalmazását.

A méhek emésztőrendszerében élő baktériumok a módosítás eredményeként biológiai gyárként működnek: gyógyszereket termelnek a méheket sújtó kaptárelhagyás két fő kórokozója, a varroa atka és a deformáltszárny-vírus ellen.

Az emberekéhez hasonlóan a méhek emésztőrendszerében is meglévő, mikrobiomnak nevezett bakteriális ökoszisztéma mellett egy RNS-interferenciának (RNAi) nevezett antivirális védőrendszer is található, ami segít a testnek védekezni egyes RNS-vírusok ellen.

Ilyen vírusok fertőzése esetén ez az antivirális rendszer kettős szálú RNS-molekulákat termel, amelyeket az egészséges sejtek felismernek és beindítják az RNAi-immunválaszt.

A genetikailag megváltoztatott baktériumokat hordozó fiatal dolgozók fertőzésekor beindul a méhek immunrendszere, hogy védekezzen az RNS-vírusok közé tartozó deformáltszárny-vírus ellen, és az atka saját immunrendszerét is a vírus ellen hangolja.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság/news.utexas.edu
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tavaszi lemosó permetezés

A nyugalmi időszak végen, a szőlő téli metszését követően elvégzett lemosó permetezéssel sok fontos szőlőkarósító tavaszi kártételét, elsődleges fertőzését akadályozhatjuk meg. Például a szőlőlisztharmat kórokozója micéliummal a rügyekben és ivaros termőtestekkel a tőke fás részein, törzsön, kordonkarokon megtapadva telel át. Itthon az ivaros termőtestekből induló fertőzés dominál.

Mitől gyógyhatású a méz? (1)

A mézben található fehérjék, enzimek, peptidek, vitaminok és ásványianyagok továbbá a méz fizikai tulajdonságai adják azokat az együtthatókat, melyek a mézet kiváló és természetes gyógyhatású készítménnyé teszik és megkülönböztetik a kristálycukortól vagy az egyéb édesítőszerektől. De melyek is pontosan ezek a hatóanyagok?

Gyógynövények - Nem is gondolnánk…

A világon rengeteg, megközelítőleg 12 000 gyógynövényfaj él, ebből hazánkban 300-350-et használtak kisebb-nagyobb jelentőséggel történelmünk során. Jól látszik, hogy a körülbelül 30 gyakori, közismert gyógynövényen túl még sok olyan növény él hazánkban, amelyek valamilyen gyógyhatással, vagy kedvező élettani hatással rendelkeznek. Néhány meglepő képviselőjüket mutatjuk be.

A kutyák tartós stressze összefügg a gazdával való kapcsolattal

A kutyák által tartósan megélt stressz összefügg a gazdával való kapcsolattal - állapították meg a svédországi Linköpingi Egyetem kutatói.

Amit a növényútlevélről tudni kell

Az új növényegészségügyi szabályozás célja a növényi kártevőkkel és betegségekkel szembeni hatékonyabb védekezés, hogy biztonságosabbá váljon a kereskedelem, és csökkenjen a károsítók unió területére való behurcolásának és elterjedésének kockázata.

Az articsóka egészségesebb mint gondolná

Mindannyian hallottuk már, hogy jó, ha több zöldséget eszünk, de azét nyomós indok nélkül nehéz rávenni magunkat, hogy egy nagy adag csülkös pacal helyett inkább a zöldséget válasszuk. Azért az köztudott, hogy étrendünk milyen nagy hatással van közérzetünkre a hét minden napján.

Mézmelegítés olcsón, kíméletesen

Évek óta használtam már elektromos mézkimelegítő készüléket, a folyamatos kimelegítgetés helyett azonban kerestem egy egyszerűbb megoldást. Azt a módszert, amellyel a több hordó méz állandó jelleggel a kívánt hőmérsékleten van és bármikor üvegezhető.

A paprika és a C-vitamin

Szent-Györgyi Albert az aszkorbinsavnak (eredetileg hexuronsavnak) nevezett bioaktív anyagot a magyar paprikából kristályosította ki nagy mennyiségben és nevezte el C-vitaminnak. Ezeket az eredményeket először 1934-ben tették közzé a Biochemistry tudományos folyóiratban. A tudósnak a C-vitamin élettani hatásaira irányuló kutatási eredményeit 1937-ben Nobel-díjjal ismerték el.

A peterakást kell megelőzni – Növényvédelmi előrejelzés 19. hét

A cserebogárpajor kártételét leghatékonyabban úgy előzhetjük meg, ha megakadályozzuk a most rajzó bogarak peterakását. Intenzíven rajzik ezenkívül az almamoly is, csapdázással kövessük nyomon, hogy optimális időpontban kezdődhessük a védekezést. A betegségek terjedésének a viszonylag száraz időjárás egyelőre gátat szab.

Vadkárról dióhéjban

A szőlőültetvényekben a kártevők elleni védekezés elsősorban a rovarokra irányul, de sokkal nagyobb állatok is veszélyeztetik a szőlőtőkéket és a termést: rágcsálók, madarak, őzek, vaddisznók, nyulak. A Borászati Füzetek 2021. évi 2. számában többek között érdekes cikket olvashatunk a szőlőültetvényeket érő vadkárokról is.