Back to top

Baktériumokkal a méhkártevők ellen

A University of Texas at Austin kutatói új stratégiát fejlesztettek ki a mézelő méhek védelmére, a kaptárelhagyásként ismert pusztító folyamat ellen – a genetikailag módosított baktériumtörzsek alkalmazását.

A méhek emésztőrendszerében élő baktériumok a módosítás eredményeként biológiai gyárként működnek: gyógyszereket termelnek a méheket sújtó kaptárelhagyás két fő kórokozója, a varroa atka és a deformáltszárny-vírus ellen.

Az emberekéhez hasonlóan a méhek emésztőrendszerében is meglévő, mikrobiomnak nevezett bakteriális ökoszisztéma mellett egy RNS-interferenciának (RNAi) nevezett antivirális védőrendszer is található, ami segít a testnek védekezni egyes RNS-vírusok ellen.

Ilyen vírusok fertőzése esetén ez az antivirális rendszer kettős szálú RNS-molekulákat termel, amelyeket az egészséges sejtek felismernek és beindítják az RNAi-immunválaszt.

A genetikailag megváltoztatott baktériumokat hordozó fiatal dolgozók fertőzésekor beindul a méhek immunrendszere, hogy védekezzen az RNS-vírusok közé tartozó deformáltszárny-vírus ellen, és az atka saját immunrendszerét is a vírus ellen hangolja.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság/news.utexas.edu
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Növényorvos a közterületen

Valósággal leszáradtak a levéltetű-kolóniák a 35-40 °C-os nappalokon, mégis sorozatban kaptam a felkéréseket az önkormányzatoktól, ellenőrizzem a „csöpögő fákról” szóló lakossági bejelentéseket. Nem értettem a panaszáradatot. A juharfák, a hársak és a nyárfák lombja tényleg fényesen csillogott, mert az elmúlt hetekben nem volt olyan eső, amely lemosta volna a tetvek váladékát.

Még van esély a poloskák ellen – Növényvédelmi előrejelzés 30. hét

A közelmúltban érkezett bőséges csapadék ezúttal a kórokozók terjedésének fog kedvezni, ettől függetlenül azonban tömeges a keleti gyümölcsmoly jelenléte, a levéltetűfajok szaporodása ismét lendületet vett, továbbá egyre intenzívebben rajzanak a nyugati dióburok-fúrólegyek, és rengeteg a poloska.

Kóstoljunk meg minden mézet: ilyen a hársméz

A hársméz remek választás kezdődő fertőzések, álmatlanság esetén. Íze különleges, kellemesen kesernyés. Használata főként fertőzéses időszakokban ajánlott.

Technológiai kísérletek korai almavarasodás ellen

Apáti Ferenc korszerű csengeri almáskertjében végzett technológiai kísérletet új triazol hatóanyagával a BASF. Egyelőre tart a pontos hazai alkalmazás kidolgozása, amihez többféle időpontban juttatták ki a készítményt. Az idén különlegesen erős korai varasodásfertőzés ellen bizonyított.

Bronzérmet hozott az áltejcsokoládé a szegedi egyetemistának

Kókuszos-rizses, mandulás és kesudiós „tejpor” volt az alapanyaga annak a csokoládénak, amelyet Csatári Enikő, a SZTE hallgatója készített a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferenciára. Harmadik lett. Tejcsokoládénak csak azért nem nevezhetjük, mert nem állati eredetű tejszármazék van benne.

Az akácméz mindent visz

Ha az akác jól fizet, akkor a méhésznek nem lehet rossz szezonja. Ez a régi igazság látszik beigazolódni idén is, holott még csak a nyár közepén tartunk. És arra is emlékszünk, hogy a tavaszi indulás nem volt túl biztató.

Biológiai védekezés levéltetvek, atkák ellen

A nyári meleg kedvez a rovarok fejlődésének, különösen a nagyon gyorsan szaporodó levéltetvek és az atkák keserítik meg az életünket. Ezeknek a kártevőknek ilyenkor két hét sem kell egy újabb nemzedék kialakulásához. Hogyan vehetjük fel velük a harcot természetbarát módszerekkel?

Kétműszakos kert: éjjel nyíló virágok…

A kertben éjszaka sem áll meg az élet, éppen ellenkezőleg, egy különleges előadás veszi kezdetét, melyben aktivizálódnak a napközben meghúzódó és pihenő állatok, és egyes virágok is éppen ekkora időzítik a kinyílásukat. Meg kell jegyezni, hogy ezt egyébként jó okkal teszik.

A húst semmi sem pótolhatja?

Egy tanulmány szerint a növényi alapú húspótlók nem tekinthetők táplálkozási szempontból felcserélhetőnek a valódi hússal. Habár a növényi alapú húspótlók íze és textúrája hasonló lehet például a marhahúséhoz, ám a kettő tápanyagtartalma nagymértékben eltérhet.

Ha nem is sáska-, de lúd- és darujárás jöhet az éghajlatváltozással

A klímaváltozással egyre több vadlúd és daru tölti magyar tájon a telet, aminek hosszú távú következménye lehet az szántóföldeken egyelőre lokális mértékű taposással és csipegetéssel okozott károkozásuk. A kárókatona vagy kormorán a halgazdaságokban okoz tetemes kártételt, így ebben a szektorban sem örülnek a gazdák a várható növekvő vízimadár-állománybővülésnek.