Back to top

Baktériumokkal a méhkártevők ellen

A University of Texas at Austin kutatói új stratégiát fejlesztettek ki a mézelő méhek védelmére, a kaptárelhagyásként ismert pusztító folyamat ellen – a genetikailag módosított baktériumtörzsek alkalmazását.

A méhek emésztőrendszerében élő baktériumok a módosítás eredményeként biológiai gyárként működnek: gyógyszereket termelnek a méheket sújtó kaptárelhagyás két fő kórokozója, a varroa atka és a deformáltszárny-vírus ellen.

Az emberekéhez hasonlóan a méhek emésztőrendszerében is meglévő, mikrobiomnak nevezett bakteriális ökoszisztéma mellett egy RNS-interferenciának (RNAi) nevezett antivirális védőrendszer is található, ami segít a testnek védekezni egyes RNS-vírusok ellen.

Ilyen vírusok fertőzése esetén ez az antivirális rendszer kettős szálú RNS-molekulákat termel, amelyeket az egészséges sejtek felismernek és beindítják az RNAi-immunválaszt.

A genetikailag megváltoztatott baktériumokat hordozó fiatal dolgozók fertőzésekor beindul a méhek immunrendszere, hogy védekezzen az RNS-vírusok közé tartozó deformáltszárny-vírus ellen, és az atka saját immunrendszerét is a vírus ellen hangolja.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság/news.utexas.edu
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiemelten fontos a beporzók védelme és a biológiai sokféleség megőrzése

A beporzók védelme nem csak a biológiai sokféleség megőrzéséhez járul hozzá, hanem a mezőgazdasági termelés mennyiségi és minőségi fenntartásához is - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Környezetvédelmi Tanács informális ülésén, szerdán, Ljubljanában.

Biodiverz fővárost méhlegelőkkel és legeltetéssel

Sokak pusztán gazosnak vélik azokat a méhlegelőket, amelyeket a Főkert Zrt. először alakított ki Budapesten. A kezdeményezés célja a nyugat-európai mintán alapuló urbanizált terek ökológiai átalakítása. Erről adott tájékoztatást kiadónknak Bajor Zoltán, a Főkert természetvédelmi vezetője.

A levéltetvek megsültek, jönnek az atkák – Növényvédelmi előrejelzés 29. hét

Általános tapasztalat, hogy a magas hőmérséklet és az extrém UV-sugárzás nemcsak a növények egy részét károsította, hanem a kiugróan magas levéltetű-fertőzést is lecsökkentette. Van viszont helyette egy sor más károsító.

Klímabarát lépés: hagyjuk a szántóföldön rohadni a növényi maradványokat

A szántóföldön kint hagyott, bomló növényi maradványok nem csak értékes komposztot jelentenek a talaj számára. Bizonyított tény, hogy a mezőgazdasági termelésből visszamaradt szerves anyagnak fontos szerepe van a szén megkötésében, ezzel pedig segíti a globális szén-dioxid kibocsátás csökkentését.

A méhészeti ágazat megsegítését sürgette a magyar agrárminiszter Brüsszelben

Magyarország konkrét intézkedési javaslatokat fogalmazott meg a méhészeti ágazat megsegítése érdekében a Mezőgazdasági és Halászati Tanács hétfői ülésén. A beterjesztett dokumentumot Franciaország, Görögország, Horvátország, Olaszország és Románia teljes mellszélességgel támogatta.

Funkcionális növény

Vannak, akik zöldtrágyanövényként használják, mások vetőmag-termesztési céllal foglalkoznak vele, ugyanis vetőmagjának tonnája közel egymillió forintba kerül. Emellett hosszan virágzó, remek mézelőként a méhészek körében is kedvelt növénynek számít. Ismerkedjünk meg kicsit mélyebben a facéliával, vagy népi nevén a mézontófűvel.

Természetes ellenségek

Ha kedvezőek a környezeti feltételek, hamar megjelennek és szaporodnak a gyümölcsösökben a kártevők természetes ellenségei. Sajnos a ragadozó rovarok és az élősködők nagy száma ellenére még világviszonylatban is csak kevés természetes ellenséget használtak fel eddig biológiai védekezés céljára.

1600 éves birkamúmia titkaira derült fény

1600 éves birkamúmia DNS-ét sikerült feltérképezni Írországi, iráni, német és osztrák genetikusok és régészek közreműködésével. A ritka lelet egy ősi iráni sóbányából, Chehrābād-ból került elő, ahol a speciális körülményeknek köszönhetően szokatlanul hosszú ideig őrződtek meg a lágyszövetek, és bennük az értékes genetikai anyag.

Éppen a kaszás nem hoz halált a biodiverzitásra

A Kárpát-medencei települések határain kívül fekvő lágyszárú növénytársulások szinte mindegyikét az emberi gazdálkodás hozta létre. Azonban ahhoz, hogy ezeken a területeken szerteágazó ökoszisztéma tudjon kialakulni, a megfelelő módon kell gondjukat viselni, ennek pedig egyik meghatározó művelete a kaszálás.

Esőcsinálás, időjárás manipulálás - menőn hangzik, de...

A csapadék nagy kincs, emiatt már régen, a sámánoknak is külön varázslataik voltak arra, hogyan fakasszanak esőt a felhőkből. Ma az időjárás manipulálása már ennél tudományosabb alapokon nyugszik, gondoljunk csak a jégkármentesítő rendszerre. De nem új keletűek azok a próbálkozások sem, hogy száraz időben hogy lehet esőt „csinálni”…