Back to top

Hideg hagymát ne csomagoljunk

A sikeres tárolás érdekében fontos, hogy mit teszünk a tárolóba. Onnan ugyanis nem tudunk jobb hagymát kitárolni, mint amit beraktunk, legföljebb a héj minőségén javíthatunk drágán és komoly technikai segítséggel, hangsúlyozta Dorcsinecz Balázs, a dombegyházi EURO Tész Kft. ügyvezető igazgatója a ZWF Hortiservice Kft. hagymatermesztési szakmai napján.

A szakember szerint a tárolók egy részét nem is lenne szabad tárolónak nevezni, hiszen amikor az ömlesztett árut, vagy az egymásra rakott, hagymával teli konténereket legföljebb fölülről védjük, és nem szellőztetünk, akkor a hagymát szinte a természetre bízzuk. Ha kegyes hozzánk az időjárás, akkor januárig is eltartható jó minőségben, az azt követő fölmelegedéssel viszont biztos, hogy megindul a csírázás. Ha pedig már ősszel váltják egymást a hideg és meleg napok, hetek, akkor kicsapódik a pára a hagymán, ami rontja az eltarthatóságát.

Szellőztetés

A tárolás sokkal biztonságosabb módja a szívó-, illetve nyomólevegős konténeres technika. Az előbbinél csatornákon keresztül átszívjuk a levegőt a hagymával teli konténereken, az utóbbinál pedig átnyomjuk rajtuk.

A nyomólevegős technikánál a konténerek közti légcsatornák lezárása valamelyest bonyolultabb, viszont pontosabban szabályozhatjuk a befújt levegő hőmérsékletét, páratartalmát, a környezeti tényezők mérésével pedig azt is tudjuk, hogy mennyi víz távozott a hagymából.

A szellőztetett tárolókban a levegőt egy ablakon szívjuk be, és egy másikon nyomjuk ki, a továbbítását ventilátorok segítik. A hosszú tároláshoz fűtőegységet is be kell építeni, hogy a szántóföldről beérkezett hagymáról leszárítsuk a nedvességet, mielőtt hűteni kezdjük. A hűtőegység működtetésére pedig nemcsak a lehűtés során, de februártól is szükség lehet, amikor a külső hőmérséklet újra emelkedik.

A bronzos héj érzékenyebb

A fogyasztói szokások változásával a csomagolási egységek kisebbek lettek, a 10 évvel ezelőtti 10-15 kilós kiszerelésekre még akciókban sincs igény. A kiskereskedők többsége 1-2 kilogrammos, illetve ömlesztett árut kér, mert a fogyasztók sokszor csak néhány fej hagymát vásárolnak. A nagybani értékesítési csatornákon is legföljebb 10 kilós csomagokat lehet eladni. Mivel a sokat termő, jó minőségű olasz, spanyol fajták páncélja érzékenyebb a csomagoláskori héjvesztésre, és a sérülés is jobban látszik a bronzos burokleveleken, mint a holland típusokén, az a jó, ha minél kevesebbszer mozgatjuk a fejeket, és lehetőleg egy lépcsőben végzünk több folyamatot. A tésznél például már a betárolásnál osztályoznak, így a konténerekből kitárolt fejek már osztályozás nélkül csomagolhatók.

A Dombegyházi EURO Tész a hagyma zömét áruházaknak értékesíti, a nagybani eladás elenyésző. Dorcsinecz Balázs szerint az EKÁER nem szüntette meg a feketekereskedelmet, csak koncentrálta. A nagybani piacokat továbbra is a nepperek uralják. Teljes fehérítést csak az áfa 5 százalékra való csökkentése hozhat.

A déli országokban más hűtési technikát alkalmaznak, mint Hollandiában. Az olaszok és a spanyolok miután megtelt a tároló, azonnal lehűtik a hagymát 0-1, illetve csírázásgátló használatakor 0-5 °C-ra. Mivel náluk augusztusban, szeptemberben még nagyon meleg van, igen sokba kerül a hűtés, kilogrammonként körülbelül 10 forinttal növeli a költségeket, ennek köszönhetően viszont tovább megőrzi a minőségét a hagyma.

A Dombegyházán is alkalmazott holland gyakorlat során először leszárítják a hagymát, majd a kinti levegővel hűtik le, így csak a ventilátorok üzemeltetése kerül pénzbe.

A tárolót úgy kell méretezni, hogy viszonylag gyorsan megtölthető legyen, és egy egységként kezelhessük a teljes árut. Ha ugyanis netán esik az eső a betároláskor, akkor nagy lesz a különbség az első és például a huszadik napon beérkező fejek nedvességtartalma közt, ezért a korábban betárolt árut túlszáríthatjuk. Az ideális páratartalom 60-65 százalék, az alatt nagy lesz a csomagolási veszteség, a párásabb levegő pedig kedvez a tárolási betegségeknek. A túlszáradás elkerülésére a tárolás során is szellőztetni kell, a légcserét a modern tárolókban klímakomputerek szabályozzák.

Visszamelegítés

A szakember kiemelte azt is, hogy a tárolóban megjelenő betegségek már a szántóföldön megfertőzték a hagymát, és mivel a zárt térben ideális környezetet teremtünk a betegség kifejlődéséhez, ezért látványos a leromlás. A tésznél sok gondjuk volt a feketepenésszel, főként a zárt héjú fajtáknál, annak megakadályozására ki kell vonni a buroklevelek közt megragadt párát, a biztonság érdekében pedig a keringtetett levegőt ózonnal folyamatosan fertőtlenítik.

Az 1 °C-ra lehűtött vöröshagymát januárban nem szabad azonnal csomagolni, először vissza kell melegíteni a csomagoló hőmérsékletére, azaz 10 °C fölé, ügyelve, hogy ne szárítsuk túl.

Ha a vevőink kérésére gyorsan kell csomagolni, akkor a nagy légmennyiséggel való átszellőztetés a megoldás, a hideg hagyma csomagolásával járó mechanikai sérülések ugyanis üvegesedéshez vezethetnek, ráadásul 3 °C-nál nagyobb hőmérsékletkülönbségnél (amikor a hideg hagymára meleg levegőt fújunk) kicsapódik a pára.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2020/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem csak a tartós zöldség fogyott

Németországban különösen előszeretettel viszik túlzásba a bespájzolást a vevők mostanában, és bár a tartósított zöldség kétségtelenül jobban jött ki a helyzetből, mint a frissáru, azért utóbbiból is szépen fogyott a polcokról.

A hét legegészségesebb tartós élelmiszer

A hosszú élettartamú élelmiszerek praktikusak, nem kell hűtőszekrényben tárolni őket, sokáig elállnak. Vannak, akik tartanak tőlük a bennük lévő tartósítószerek és egyéb egészségtelen adalékanyagok miatt. Nézzük, melyek a legegészségesebbek.

Agrárminiszter: nyissák ki a bezárt piacokat!

A koronavírus-járvány miatt bezárt piacoknak a szabályok szigorú betartása mellett történő újranyitására szólította fel az érintett települések polgármesterét az agrárminiszter.

Virágoskert ágyás nélkül

Ha virágoskertről beszélünk, többnyire sok szép virággal beültetett kerti ágyásra gondolunk, ám nagy méretű virágtartókba ültetett vegyes nyári balkonnövény-fajokkal is meseszép virágoskertek alakíthatók ki az erkélyeken, teraszokon. A színhatás fokozására kertekben is elhelyezhetők a növénytartók, és nagyszerű lehetőséget kínálnak a „nehéz kertek, nehéz területek” élénkítésére, díszítésére.

Nincs, aki leszedje, de ha lenne, akkor sem vennék meg

Ahogy már itt is számtalanszor szó esett róla, a járvány egyik legsúlyosabb járulékos hatása az agráriumban, hogy a határzár elvágja a dolgozni akaró idénymunkásokat a foglalkoztatóiktól. Komoly pácban van Németország spárgatermesztése, amely szinte kizárólag külföldi szedőkre épül, de ha le tudnák szedni, akkor az eladással lenne bajuk, hiszen nem tipikusan a spárgával kezdődik mostanában a lakosság bevásárlólistája…

Réspiacra dolgoznak: a kínálatban feketegyökér és gyermekláncfű is szerepel

A zöldség-gyümölcs forgalomból mind nagyobb szeletet hasítanak ki az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok, folyamatos áruellátásuk csak a termelők összefogásával lehetséges. Franciaországban egyes termékekből, például paradicsomból és almából néhány termelői szervezet szinte lefedi az egész piacot, nehéz lenne velük versenyezni.

Nem, az ivóvíz nem pusztítja el a koronavírust

Az interneten és különböző közösségi média platformokon elterjedt egy olyan hír, mely szerint a rendszeres vízivás megóvhat minket a koronavírustól. Mítoszrombolás következik.

Lusták kertje: néha jobb, ha nem dolgozunk

Jó dolog az ásás, de még jobb, hogyha más ás… A nagyüzemi termelésben is egyre többször felmerülő kérdés, hogy szükség van-e talajforgatásra? Vannak előnyei és hátrányai is, csakúgy, mint a talaj forgatását mellőző szemléletnek. Nevezhetnénk a lusták kertészeti módszerének is azt a technikát, amellyel Ruth Stout világhírre tett szert.

Vetésidő és kijárási tilalom Szerbiában

Alig néhány órával e sorok papírra vetése előtt Aleksandar Vučić szerb államfő kijárási tilalmat rendelt el Szerbiában este 8 és reggel 5 óra között. A 65 évesnél idősebbekre ennél is nagyobb szigorítás vár, ők csak 5 és 10 óra között hagyhatják el otthonukat. Pedig nagy munka vár a földművesekre, hiszen a szántóföldek 90 százalékát a következő hetekben kell bevetni.

Merre tovább magyar mezőgazdaság?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara frissítette március közepén kiadott elemzését, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálta a mezőgazdaságra. A termesztés és feldolgozás folyamatosságának fenntartására több javaslatot is megfogalmazott a kamara, hangsúlyozva, hogy ebben az ágazatban, különösen az állattenyésztésben nem lehet egyik pillanatról a másikra leállni.