0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Hideg hagymát ne csomagoljunk

A sikeres tárolás érdekében fontos, hogy mit teszünk a tárolóba. Onnan ugyanis nem tudunk jobb hagymát kitárolni, mint amit beraktunk, legföljebb a héj minőségén javíthatunk drágán és komoly technikai segítséggel, hangsúlyozta Dorcsinecz Balázs, a dombegyházi EURO Tész Kft. ügyvezető igazgatója a ZWF Hortiservice Kft. hagymatermesztési szakmai napján.

A szakember szerint a tárolók egy részét nem is lenne szabad tárolónak nevezni, hiszen amikor az ömlesztett árut, vagy az egymásra rakott, hagymával teli konténereket legföljebb fölülről védjük, és nem szellőztetünk, akkor a hagymát szinte a természetre bízzuk. Ha kegyes hozzánk az időjárás, akkor januárig is eltartható jó minőségben, az azt követő fölmelegedéssel viszont biztos, hogy megindul a csírázás. Ha pedig már ősszel váltják egymást a hideg és meleg napok, hetek, akkor kicsapódik a pára a hagymán, ami rontja az eltarthatóságát.

Szellőztetés

A tárolás sokkal biztonságosabb módja a szívó-, illetve nyomólevegős konténeres technika. Az előbbinél csatornákon keresztül átszívjuk a levegőt a hagymával teli konténereken, az utóbbinál pedig átnyomjuk rajtuk.

A nyomólevegős technikánál a konténerek közti légcsatornák lezárása valamelyest bonyolultabb, viszont pontosabban szabályozhatjuk a befújt levegő hőmérsékletét, páratartalmát, a környezeti tényezők mérésével pedig azt is tudjuk, hogy mennyi víz távozott a hagymából.

A szellőztetett tárolókban a levegőt egy ablakon szívjuk be, és egy másikon nyomjuk ki, a továbbítását ventilátorok segítik. A hosszú tároláshoz fűtőegységet is be kell építeni, hogy a szántóföldről beérkezett hagymáról leszárítsuk a nedvességet, mielőtt hűteni kezdjük. A hűtőegység működtetésére pedig nemcsak a lehűtés során, de februártól is szükség lehet, amikor a külső hőmérséklet újra emelkedik.

A bronzos héj érzékenyebb

A fogyasztói szokások változásával a csomagolási egységek kisebbek lettek, a 10 évvel ezelőtti 10-15 kilós kiszerelésekre még akciókban sincs igény. A kiskereskedők többsége 1-2 kilogrammos, illetve ömlesztett árut kér, mert a fogyasztók sokszor csak néhány fej hagymát vásárolnak. A nagybani értékesítési csatornákon is legföljebb 10 kilós csomagokat lehet eladni. Mivel a sokat termő, jó minőségű olasz, spanyol fajták páncélja érzékenyebb a csomagoláskori héjvesztésre, és a sérülés is jobban látszik a bronzos burokleveleken, mint a holland típusokén, az a jó, ha minél kevesebbszer mozgatjuk a fejeket, és lehetőleg egy lépcsőben végzünk több folyamatot. A tésznél például már a betárolásnál osztályoznak, így a konténerekből kitárolt fejek már osztályozás nélkül csomagolhatók.

A Dombegyházi EURO Tész a hagyma zömét áruházaknak értékesíti, a nagybani eladás elenyésző. Dorcsinecz Balázs szerint az EKÁER nem szüntette meg a feketekereskedelmet, csak koncentrálta. A nagybani piacokat továbbra is a nepperek uralják. Teljes fehérítést csak az áfa 5 százalékra való csökkentése hozhat.

A déli országokban más hűtési technikát alkalmaznak, mint Hollandiában. Az olaszok és a spanyolok miután megtelt a tároló, azonnal lehűtik a hagymát 0-1, illetve csírázásgátló használatakor 0-5 °C-ra. Mivel náluk augusztusban, szeptemberben még nagyon meleg van, igen sokba kerül a hűtés, kilogrammonként körülbelül 10 forinttal növeli a költségeket, ennek köszönhetően viszont tovább megőrzi a minőségét a hagyma.

A Dombegyházán is alkalmazott holland gyakorlat során először leszárítják a hagymát, majd a kinti levegővel hűtik le, így csak a ventilátorok üzemeltetése kerül pénzbe.

A tárolót úgy kell méretezni, hogy viszonylag gyorsan megtölthető legyen, és egy egységként kezelhessük a teljes árut. Ha ugyanis netán esik az eső a betároláskor, akkor nagy lesz a különbség az első és például a huszadik napon beérkező fejek nedvességtartalma közt, ezért a korábban betárolt árut túlszáríthatjuk. Az ideális páratartalom 60-65 százalék, az alatt nagy lesz a csomagolási veszteség, a párásabb levegő pedig kedvez a tárolási betegségeknek. A túlszáradás elkerülésére a tárolás során is szellőztetni kell, a légcserét a modern tárolókban klímakomputerek szabályozzák.

Visszamelegítés

A szakember kiemelte azt is, hogy a tárolóban megjelenő betegségek már a szántóföldön megfertőzték a hagymát, és mivel a zárt térben ideális környezetet teremtünk a betegség kifejlődéséhez, ezért látványos a leromlás. A tésznél sok gondjuk volt a feketepenésszel, főként a zárt héjú fajtáknál, annak megakadályozására ki kell vonni a buroklevelek közt megragadt párát, a biztonság érdekében pedig a keringtetett levegőt ózonnal folyamatosan fertőtlenítik.

Az 1 °C-ra lehűtött vöröshagymát januárban nem szabad azonnal csomagolni, először vissza kell melegíteni a csomagoló hőmérsékletére, azaz 10 °C fölé, ügyelve, hogy ne szárítsuk túl.

Ha a vevőink kérésére gyorsan kell csomagolni, akkor a nagy légmennyiséggel való átszellőztetés a megoldás, a hideg hagyma csomagolásával járó mechanikai sérülések ugyanis üvegesedéshez vezethetnek, ráadásul 3 °C-nál nagyobb hőmérsékletkülönbségnél (amikor a hideg hagymára meleg levegőt fújunk) kicsapódik a pára.

Forrás: Kertészet és Szőlészet