Back to top

Zsippó szépe, a magyar tenyésztésű díszbaromfi

A Zsippó szépe igazi különlegességnek számít a magyar tenyésztésű díszbaromfik között, hiszen kialakításakor legfőbb cél nem a gazdaságosság, hanem a gyönyörű megjelenés volt. De a jól átgondolt nemesítői munkának köszönhetően megőrizte őseinek kiváló hús- és tojástermelő képességeit is, így a háztáji baromfiudvarnak különösen hasznos lakója lehet.

Zsippó Somogyországban található kis falu, ahol Péntek László mintegy három és fél évtizedes kitartó munkája során tenyésztette ki ezt a dísztyúkfajtát, melyet 2005-ben a magyar hatóságok hivatalosan is elismertek.

A madarak közepes testméretűek, kiváló élelemkeresők, melyek a falusi körülményekhez lettek „teremtve”.

Ez nem véletlen, hiszen hajdan a fajta atyja a dél-somogyi háztáji gazdaságokból vásárolta össze azokat az egyedeket, melyek fajtaalapítóknak számítanak. A Zsippó szépe küllemre legkiválóbb egyedei legendásan szívós szervezettel bírnak, így nem véletlen, hogy a megváltozott időjárási viszonyok mellett napjainkban is igen jól termelnek. Általában heti 5-6 tojást várhatunk egy tyúktól, mely kiváló kotló is. Amennyiben megfelelően takarmányozzuk a Zsippó szépét, úgy késő ősszel a rövidülő nappalok hatására sem csökken jelentősebben tojástermelése.

Amennyiben szeretnénk, hogy elüljenek tyúkjaink, legjobb, ha egy-egy tyúknak saját fészke van, s onnan nem szedjük el a tojásokat.

Péntek László szerint fontos, hogy a fajtában a kotlási ösztön megmaradjon, ezért, ha olykor-olykor keltetőgépre is bízza a tojásokat, arra mindig ügyel, hogy csak olyan tyúkokat szaporítson, melyek bizonyítottan jól ültek, vezették utódaikat.

Fotó: Tóth Zsigmond
A Zippó szépe bóbitás, szakállas, kopasznyakú, sima lábú fajta, különösen értékesek a rózsatarajos egyedek. Ma már törpe és fodros változata is ismert. Igen sok színben elfogadott, így lehet fekete, kék, fehér, vörös, kendermagos, de törpeváltozatban fogolyszínűt is tenyésztenek.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem köpköd céltalanul - A láma

A láma az Andok jellegzetes háziállata. Mind a mai napig nélkülözhetetlen segítőtársa az ott élő embereknek; használják teherhordóként és hátasállatként egyaránt. Kétezer méter felett, oxigénszegény környezetben 45 kilogrammnyi málhát is képes hosszú távon elcipelni.

Töpörtyűre forralt bor

A töpörtyű – elegánsabb nevén tepertő – finom, sokak által kedvelt és kiválóan csúszik rá a forralt bor. Mindez az erről az ételről és italról elnevezett zalaszántói hagyományőrző fesztiválon is beigazolódott, amit negyedik alkalommal rendeztek meg a településen.

Napfényt pótló tojás

Tél végére nagyon sokan szenvednek D-vitamin hiányban. Az Egyesült Királyság vezető tojásmárkájának forgalmazója, a Happy Egg Co a hiánypótlás egyik legjobb természetes forrására, a tojásra hívja fel legújabb TV-kampányában a nézők figyelmét.

Kékfrankos babsterccel - gasztrotúra Sopronban

A természeti környezet legalább annyira lenyűgözi a Sopronba látogatót, mint maga a város. Az ország első, legfelszereltebb parkerdejét évente mintegy egymillió látogató keresi fel, színes programkínálatával egész évben meghatározó eleme a turizmusnak. A gasztronómia szerelmesei sem csalódnak, Sopronban izgalmas, multikulturális gasztronómiával és kiváló vörösborokkal várják őket.

A franciák dolgoznak a vegán „tojáson”. De miből készítik?

Francia vállalkozók fejlesztik a csirketojás növényi alapú alternatíváját, aminek még héja is lesz. A növényi alapú „tojás” teljes helyettesítője szeretne lenni a hagyományos tojásnak.

Húsadót vezetnének be az EU zöldjei

Egyre nagyobb lobbierőt képviselnek a húsfogyasztás csökkentését szorgalmazó szervezetek. Számos tanácsadó arra biztatja az embereket, hogy a környezetvédelem érdekében egyenek kevesebb húst. Az európai zöldek most a hús megadóztatását tervezik, hogy a beérkező adóból a gazdálkodók fenntarthatóbbá tehessék állattenyésztésüket, és ebből támogatnák a növényi alapú étrendekre való áttérést is.

A gazdákon is múlik a nagy ragadozó madaraink sorsa

Felemelő látvány, mikor egy bő két méter szárnyfesztávolságú rétisas száll a magasban – ezzel nem mondunk újat. Ugyanakkor az is tény: volt idő, amikor a felelőtlen emberi tevékenység következményeképp csodaszámba ment, ha az ember megpillanthatott Magyarországon egy-egy példányt. Noha a ragadozó madaraink száma napjainkban lassan emelkedő tendenciát mutat, ez könnyen a visszájára fordulhat.

Egyedi ízek a Kárpát-medencéből

Ki merné elvitatni, hogy földműves és állattenyésztő eleinknek a sertés feldolgozása terén igazán maradandót sikerült alkotniuk?! Az elmúlt évszázadok során a dolgok természetes rendje szerint kialakult, hogy a levágott állat egyes részei igazából mire valók, mi az, amiből a legízletesebb étel készíthető.

AM: gyarapodott a hazai túzokállomány

Sikeresek a túzokvédelmi programok, a Kárpát-medencei és azon belül a magyarországi állomány is növekedett.

Krokodil a háznál?!

A krokodilfélék beszerzése elvileg nem jár nagy kiadással, ha közönséges fajokból szeretnénk vásárolni. Már csak azért sem, mert trópusi telepeken nagyüzemi módon is tenyésztik őket. Hazánkban a fajok nagy részét csak intézményes keretek között lehet legálisan tartani. Ez alól kivétel a tompaorrú krokodil (Osteolaemus tetraspis) és a két törpekajmánfaj (Paleosuchus palpebrosus, P. trigonatus).