Back to top

Ha durran és porzik vagy törik, az már találat I.

Aki ódzkodik egy állat életének kiontásától, vagy valamilyen oknál fogva nem „fertőzte” meg a vadászat miliője, azonban vonzalmat érez a fegyverek iránt, és ezt a kötődést nem tudja, és nem is akarja elvágni, annak mentsvárai lehetnek a lőtér nyújtotta lehetőségek. Különböző távolságú célpontokra adható le lövés, eltérő fegyverekkel és pályákon. És itt válik szerelemmé az a bizonyos kötődés!

A változatos, több funkciójú lőterek kikapcsolódást, stresszlevezetést, programot, egyben fegyelmet szolgáltatnak a kilátogatóknak. Egyik közkedvelt eleme a koronglövészet, amely napjainkra olyannyira kiforrta magát, hogy különböző versenyszámokban lehet indulni, emellett olimpiai versenyszám is, és mindez akár egyesületi keretek között is művelhető, ugyanis az egész országra kiterjedő klubhálózat alakult ki a sportágon belül.

A koronglövészet több mint 100 éves múltra visszavezethető sportlövészeti sportág. Régebben élő galambokra történt a lövészet (innen ered a koronglövészetre manapság is használatos agyaggalamb kifejezés), manapság speciális korongokra adnak le lövést a versenyzők.

Halasy Gyula
Halasy Gyula
Büszkék lehetünk koronglövész sportembereinkre, akik öregbítették országunk hírnevét. A teljesség igénye nélkül megemlíteném Lumniczer Sándor kétszeres Európa- és háromszoros világbajnok agyaggalamb-lövőnket, továbbá a 70 éves koráig versenyző Halasy Gyulát, aki 1924-ben első nagy nemzetközi versenyén, a párizsi olimpiai játékokon aranyérmet szerzett agyaggalamb-lövészetben, emellett egyéniben az 1932-es élőgalamb-lövészet világbajnokságon harmadik, a ’36-os agyaggalamb-lövészetben második helyezést ért el. Krúdy Gyula úgy jellemezte Halasy Gyulát, hogy: „Ő a legnyugodtabb magyar ember.”

És nem feledkezhetünk meg Igaly Diánáról sem, aki többszörös világbajnoki címe mellett 2004-ben Athénban megszerezte az olimpiai aranyat is, jelenleg pedig lövészetet tanít az utánpótlás számára.

Előző cikkemben már ismertettem a sörétes fegyvereket, azonban mielőtt bemutatnám a különböző koronglövészeti versenyek sajátosságait, kitekintést kell tennünk a sörétes versenylőfegyverekre és azokhoz tartozó sörétlőszerekre is.

A nemzetközi versenyszabályok értelmében a sörétlőszer tömege nem haladhatja meg a 24 grammot; a sörétszemeknek gömb alakúnak és ólomból kell lenniük; a patronba helyezett fojtás kritériuma, hogy átlátszó és színtelen legyen; végezetül, a sörétszemek átmérője nem haladhatja meg a 2,6 mm-t.

A versenyfegyverek tekintetében általánosságban véve elmondható, hogy huzagolatlan csövűek, bock csőelrendezésűek, valamint a 12-es kaliber a jellemző – ritkán előfordul a 16-os és 20-as kaliberű fegyver is, adott esetben dupla csövű csőelrendezéssel, azonban ez nemzetközi versenyeknél nem, országos szintű versenyeknél kisebb rangú koronglövészet alkalmával elképzelhető. Csőhosszuk 75-76, illetve 81 cm, a végén variálható szűkítéssel. Sörétes fegyverek tekintetében piacvezető márkának számít a Perazzi, Rizzini vagy a Beretta, de a Browning, esetleg a Merkel gyártmányú fegyverek is nagy népszerűségnek örvendenek.

A szűkítés sokak szerint kardinális a hatékony lövészet szempontjából. A szűkítés (más néven choke) a vadászfegyvereknél a cső végében kialakított rész, mely fix, nem módosítható – ezek a fix szűkítésű fegyverek.

Azonban a versenyekre használt sörétes fegyverek csővégében a szűkítés variálható, a versenyző annak függvényében cseréli, hogy milyen távolságra kell a lövéseket leadni, illetve, hogy milyen szűkítést szokott meg, mely szórásképet részesíti előnyben.

Minden sörétes fegyvernek más és más a szórásképe, viszont a szűkítés ezt tovább módosíthatja.

Ötféle szűkítést különböztetünk meg:

  • cilinder: jele: c****; nagysága: 0,00 mm;
  • negyedes (1/4): jele: IC****; nagysága: 0,00-0,25 mm;
  • feles (1/2): jele: M***; nagysága: 0,25-0,50 mm;
  • háromnegyedes (3/4): jele: IM**; nagysága: 0,50-0,75 mm;
  • teljes: jele: F*; nagysága: 0,75- mm.

Ezen felül megkülönböztetünk:

  • normál szűkítést: vadászatra (fix szűkítés);
  • skeet szűkítés: sportlövészet;
  • csúcsíves szűkítés: még inkább javítja a szórásképet;
  • kamrás szűkítés: a sörétraj felgyorsítására, és ezzel az átütőerő növelésére alakították ki;
  • harang alakú szűkítés: átlagosnál nagyobb szórásképet biztosít;
  • paradox csőtorkolat-kiképzés: gyöngygolyó hatékonyabb lövésére alkalmas.

A cikket hamarosan folytatjuk.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A legjobb mezőgazdasági játékok #maradjotthon idejére

Vélhetően nincs olyan ember, aki legalább gyerekkorában egyszer ne próbált volna ki valamilyen farmos játékot. Elvégre mégiscsak emberek vagyunk, a földhöz való vonzódás valahol mélyen a génjeinkben kódolt. #maradjotthon idején előbb-utóbb valamennyien vágyunk kimenni a mezőre – itt vannak az illúziót kínáló legjobb farmos-mezőgazdálkodós játékok.

Ingyenesen nézhető díjnyertes magyar természetfilmek

Bár a nemrég Magyar Filmdíjat nyert Vad erdők, vad bércek mozipremierjét a koronavírus-helyzetre tekintettel későbbre halasztják, az alkotók gondoltak az otthon maradókra is: ingyenesen elérhetővé tették három korábbi természetfilmjüket, a Vad Szigetközt, a Vad Kunságot és a Tiltott zónát.

Valamit már sejtünk az aranysakálról

Az aranysakál térhódítása egyre komolyabb potenciális veszélyforrás a hazai vadfajfaunára. A vélhetőleg Horvátországból eredő új „bevándorlásuknak” köszönhető, hogy a ’90-es években a Dráva menti déli határvidéken szaporodó példányokat véltek megfigyelni. Azóta állandó állományuk alakult ki az ország déli megyéiben, de mára már az ország minden térségéből beszámoltak jelenlétükről.

Fűbútorok: most kell belekezdeni!

A járványügyi helyzetet látva, idén sokat fogunk otthon ülni, de miért ne tehetnénk ezt a kertben, kényelemben? Egy fűbútor elkészítése egyszerű, bár kissé időigényes: ha most elkezdjük, nyárra már készen is lesz…

ASP: a vadaskertek űzött vadja lett a vaddisznó

Az afrikai sertéspestis továbbra is jelentős gazdasági és vadgazdálkodási problémát okoz hazánkban, és egyelőre úgy tűnik a vadászatra jogosultak intézkedései nem elégségesek a kór megfékezésére. Ennek értelmében az országos főállatorvos új határozatot hozott az ASP féken tartására, amely intézkedések drasztikus lépéseket hordoznak magukkal.

"Infrás kasza", mely védi a fűben lapuló őzgidákat

A kaszálások idején különféle vadfajok lapulnak meg a számukra biztonságosnak vélt magas kultúrákban. A vadriasztó lánc nem olyan hatékony, mint ahogyan azt elvárják a termelők. A Pöttinger fejlesztette SENSOSAFE berendezés lényege egy olyan infravörös optikai rendszer, amely a kasza előtti sávot pásztázza és észleli a vad jelenlétét.

Miért veszélyesek a téli álmukból korábban felébredt medvék?

A medvék a világ minden táján korábban ébrednek téli álmukból. Ez megzavarja a természet rendjét és a medvék viselkedését is.

A vad is kárt okoz a repcében

Az enyhe télnek köszönhetően ígéretesnek érkezik az őszi káposztarepce tavaszi intenzív fejlődése. Fontos, hogy a kora tavaszi betegségek ellen megtegyük a szükséges intézkedéseket, és a különféle kártevők ellen is felkészüljünk a beavatkozásra. A repce „állati” kártevőinek tevékenységéről már több ízben is esett szó, azonban a gerinces állatok kártételéről mindeddig kevesen foglalkoztak.

A szelíd Cserhát

A Börzsöny és Mátra között elterülő Cserhát az Északi-középhegység lankás, széles völgyekkel tagolt vidéke, melyhez csatlakozik a Karancs és a Medves kistája is. Ormai csupán néhány helyen haladják meg az 500 méteres tengerszint feletti magasságot, ám változatos földtani adottságai miatt természeti értékekben igen gazdag.

Indul a tavaszi rókavakcinázás

A rókák veszettség elleni vakcinázása idén tavasszal sem marad el, ezért az előző évek gyakorlata szerint ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A repülőgépes vakcinázás 2020. április 4-19. között zajlik majd hazánk déli és keleti megyéiben.