Back to top

Ha durran és porzik vagy törik, az már találat I.

Aki ódzkodik egy állat életének kiontásától, vagy valamilyen oknál fogva nem „fertőzte” meg a vadászat miliője, azonban vonzalmat érez a fegyverek iránt, és ezt a kötődést nem tudja, és nem is akarja elvágni, annak mentsvárai lehetnek a lőtér nyújtotta lehetőségek. Különböző távolságú célpontokra adható le lövés, eltérő fegyverekkel és pályákon. És itt válik szerelemmé az a bizonyos kötődés!

A változatos, több funkciójú lőterek kikapcsolódást, stresszlevezetést, programot, egyben fegyelmet szolgáltatnak a kilátogatóknak. Egyik közkedvelt eleme a koronglövészet, amely napjainkra olyannyira kiforrta magát, hogy különböző versenyszámokban lehet indulni, emellett olimpiai versenyszám is, és mindez akár egyesületi keretek között is művelhető, ugyanis az egész országra kiterjedő klubhálózat alakult ki a sportágon belül.

A koronglövészet több mint 100 éves múltra visszavezethető sportlövészeti sportág. Régebben élő galambokra történt a lövészet (innen ered a koronglövészetre manapság is használatos agyaggalamb kifejezés), manapság speciális korongokra adnak le lövést a versenyzők.

Halasy Gyula
Halasy Gyula
Büszkék lehetünk koronglövész sportembereinkre, akik öregbítették országunk hírnevét. A teljesség igénye nélkül megemlíteném Lumniczer Sándor kétszeres Európa- és háromszoros világbajnok agyaggalamb-lövőnket, továbbá a 70 éves koráig versenyző Halasy Gyulát, aki 1924-ben első nagy nemzetközi versenyén, a párizsi olimpiai játékokon aranyérmet szerzett agyaggalamb-lövészetben, emellett egyéniben az 1932-es élőgalamb-lövészet világbajnokságon harmadik, a ’36-os agyaggalamb-lövészetben második helyezést ért el. Krúdy Gyula úgy jellemezte Halasy Gyulát, hogy: „Ő a legnyugodtabb magyar ember.”

És nem feledkezhetünk meg Igaly Diánáról sem, aki többszörös világbajnoki címe mellett 2004-ben Athénban megszerezte az olimpiai aranyat is, jelenleg pedig lövészetet tanít az utánpótlás számára.

Előző cikkemben már ismertettem a sörétes fegyvereket, azonban mielőtt bemutatnám a különböző koronglövészeti versenyek sajátosságait, kitekintést kell tennünk a sörétes versenylőfegyverekre és azokhoz tartozó sörétlőszerekre is.

A nemzetközi versenyszabályok értelmében a sörétlőszer tömege nem haladhatja meg a 24 grammot; a sörétszemeknek gömb alakúnak és ólomból kell lenniük; a patronba helyezett fojtás kritériuma, hogy átlátszó és színtelen legyen; végezetül, a sörétszemek átmérője nem haladhatja meg a 2,6 mm-t.

A versenyfegyverek tekintetében általánosságban véve elmondható, hogy huzagolatlan csövűek, bock csőelrendezésűek, valamint a 12-es kaliber a jellemző – ritkán előfordul a 16-os és 20-as kaliberű fegyver is, adott esetben dupla csövű csőelrendezéssel, azonban ez nemzetközi versenyeknél nem, országos szintű versenyeknél kisebb rangú koronglövészet alkalmával elképzelhető. Csőhosszuk 75-76, illetve 81 cm, a végén variálható szűkítéssel. Sörétes fegyverek tekintetében piacvezető márkának számít a Perazzi, Rizzini vagy a Beretta, de a Browning, esetleg a Merkel gyártmányú fegyverek is nagy népszerűségnek örvendenek.

A szűkítés sokak szerint kardinális a hatékony lövészet szempontjából. A szűkítés (más néven choke) a vadászfegyvereknél a cső végében kialakított rész, mely fix, nem módosítható – ezek a fix szűkítésű fegyverek.

Azonban a versenyekre használt sörétes fegyverek csővégében a szűkítés variálható, a versenyző annak függvényében cseréli, hogy milyen távolságra kell a lövéseket leadni, illetve, hogy milyen szűkítést szokott meg, mely szórásképet részesíti előnyben.

Minden sörétes fegyvernek más és más a szórásképe, viszont a szűkítés ezt tovább módosíthatja.

Ötféle szűkítést különböztetünk meg:

  • cilinder: jele: c****; nagysága: 0,00 mm;
  • negyedes (1/4): jele: IC****; nagysága: 0,00-0,25 mm;
  • feles (1/2): jele: M***; nagysága: 0,25-0,50 mm;
  • háromnegyedes (3/4): jele: IM**; nagysága: 0,50-0,75 mm;
  • teljes: jele: F*; nagysága: 0,75- mm.

Ezen felül megkülönböztetünk:

  • normál szűkítést: vadászatra (fix szűkítés);
  • skeet szűkítés: sportlövészet;
  • csúcsíves szűkítés: még inkább javítja a szórásképet;
  • kamrás szűkítés: a sörétraj felgyorsítására, és ezzel az átütőerő növelésére alakították ki;
  • harang alakú szűkítés: átlagosnál nagyobb szórásképet biztosít;
  • paradox csőtorkolat-kiképzés: gyöngygolyó hatékonyabb lövésére alkalmas.

A cikket hamarosan folytatjuk.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ha durran és porzik vagy törik, az már találat II.

A koronglövészet többféle versenymódot foglal magába. A nemzetközi szabályok szerint a skeet és trap versenyszámokban a férfiak 125, a nők 75 korongot lőnek, míg a duplatrap versenyeken a férfiak 150-et, a nők pedig 120-at. A versenyek során a legjobb hat teljesítményt felmutató sportlövő jut be a döntőbe.

Világkiállítást rendezünk

Ötven év után ismét vadászati világkiállítást rendezünk, azonban egészében más lesz a 1971-es budapesti Vadászati Világkiállítástól. Jövőre elsősorban a természet értékei lesznek a fókuszban, a tradicionális magyar vadászati kultúra hátterével. A 2021-es Vadászati és Természeti Világkiállítás kapcsán az Egy a Természettel Nonprofit Kft. szakmai igazgatójával, Bors Richárddal beszélgettem.

Kékfrankos babsterccel - gasztrotúra Sopronban

A természeti környezet legalább annyira lenyűgözi a Sopronba látogatót, mint maga a város. Az ország első, legfelszereltebb parkerdejét évente mintegy egymillió látogató keresi fel, színes programkínálatával egész évben meghatározó eleme a turizmusnak. A gasztronómia szerelmesei sem csalódnak, Sopronban izgalmas, multikulturális gasztronómiával és kiváló vörösborokkal várják őket.

Szárnyaló ízek, avagy mást érzünk a levegőben, mint a földön

Nézzünk szembe a tényekkel, a repülőgépeken kínált ételek nem vetekszenek a jó éttermekben készített friss fogásokkal. De van tudományos magyarázat arra, hogy miért érzékeljük az ízeket rosszabbaknak a repülőgépen, mint a konyhánkban, vagy egy kellemes étteremben.

A vadgazdálkodás aktuális kérdései

Az idei FeHoVa-n is teret biztosítottak a szakmai konferenciáknak, így ezúttal is lezajlott a kiállítás nyitónapján a Vadgazdálkodás aktuális kérdései című értekezés, ahol több perspektívából világítottak rá a szakma legfontosabb témaköreire. Az előadók igyekeztek megoldásokat vázolni ezen problémák kezelésére, azonban tisztázatlan kérdések továbbra is fennállnak.

AM: gyarapodott a hazai túzokállomány

Sikeresek a túzokvédelmi programok, a Kárpát-medencei és azon belül a magyarországi állomány is növekedett.

A természet van a középpontban

A Kárpát-medence vadászainak és horgászainak, valamint a fegyverek és a természet szerelmeseinek, kedvelőinek legnagyobb rendezvénye, a FeHoVa február 13-tól 27. alkalommal nyitotta meg kapuit a Hungexpo területén. A közel 300 kiállító mellett programok, konferenciák és kutyakiállítás megtekintésére február 16-ig van lehetőségük a kilátogatóknak.

Egyelőre csak néhány megyében látványos mértékű a vaddisznógyérítés

Bár pontos adatok nincsenek, az afrikai sertéspestis (ASP) terjedésének megállítására elrendelt vaddisznógyérítés a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szerint folyik, és a vadászok, valamint a házisertés-tartók kártalanítására már több mint 4,6 milliárd forintot fizettek ki.

Veszélyben a keskenyszájú orrszarvú: túl sok antibiotikumot használunk

Új veszély fenyegeti a kenyai Ruma Nemzeti Parkban élő keskenyszájú orrszarvúkat: az antibiotikum-rezisztencia, amelynek oka a kutatók szerint az antibiotikum féktelen használata mind az emberek, mind a haszonállat-állomány körében a kelet-afrikai országban.

„Jó, ha meg van vetve a bor ágya”

„A falusi emberek, ha idejük engedte, elmentek a hegyre, ott összejöttek a szomszédok, beszélgettek és borozgattak. Az iváshoz szerettek felkészülni, úgy is mondták: jó, ha meg van vetve a bor ágya.” Somogyi Zoltán fogalmazta meg ekképpen a gyenesdiási Darnay-pince létének és üzemeltetésének mottóját.