Back to top

Visszavonta az Európai Bizottság a klórpirifosz és a klórpirifosz-metil hatóanyagok engedélyét

Az Európai Bizottság a növényvédő szer hatóanyagok felülvizsgálati programja során a klórpirifosz és a klórpirifosz-metil hatóanyagok megújításának elutasításáról döntött. Ennek értelmében 2020. február 16-ig az Európai Unió minden tagállamában visszavonják a legnagyobb mennyiségben felhasznált rovarölő szer hatóanyag, a klórpirifosz, valamint a klórpirifosz-metil összes készítményét.

A Nébih cikke szerint a bizottság a forgalmazásra és felhasználásra adható türelmi idő lejáratát 2020. április 16. napjában állapította meg.

Az első klórpirifosz hatóanyagú növényvédő szert 1965-ben hozták forgalomba az Egyesült Államokban. Napjainkban a klórpirifosz a világon a legnagyobb mennyiségben felhasznált szerves foszforsav-észter hatóanyag: 50 féle növénykultúrában, több mint 140 kártevőfaj ellen engedélyezett a felhasználása, s mintegy 88 országban használják (Keszthelyi 2019).

Magyarországon is a klórpirifosz a legszélesebb körben alkalmazott szerves foszforsav-észter, mely számos kultúrában alkalmazható állománypermetezésre, illetve talajfertőtlenítő szerként.

Ezen túlmenően az őszi kalászos gabona (őszi búza, őszi árpa, tritikále, rozs), őszi káposztarepce, mustár, olajretek, cukorrépa állománykezelésére, valamint takarmány-, csemege- és vetőmag-kukorica, cukorrépa, napraforgó, meggy, cseresznye, dohány kultúrákban talajkezelésre is felhasználható. Kontakt-, illetve gőzt fejlesztő hatóanyagként megbízható védelmet nyújt a talajlakó és a rejtett életmódú kártevők ellen.

Az EFSA 2019-ben nyilatkozatban erősítette meg, hogy a klórpirifosz emberi egészségre gyakorolt hatásai között vannak aggodalomra okot adó, kritikus területek, azaz nem zárható ki, hogy a klórpirifosz genotoxikus potenciállal rendelkezik. Egyes vizsgálatok során pedig neurotoxicitási (DNT) hatásokat figyeltek meg, valamint megállapították, hogy a szer hozzájárulhat a gyermeki idegrendszer rendellenes fejlődéséhez. Mindezek figyelembevételével az EFSA kezdeményezte a klórpirifosz besorolását az 1B. kategóriába tartozó, reprodukciót károsító anyagként.

Az Európai Bizottság ezek után javaslatot tett a klórpirifosz és a klórpirifosz-metil hatóanyagok visszavonására, amelyet a tagállamok elfogadtak.
Forrás: 
Nébih

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Antibakteriális kötszer gyümölcs­héjból

A durian héjából kivont magas minőségű cellulóz és glicerin kombinálásával fejlesztettek ki kutatók szilikonhoz hasonló lágy gélt a szingapúri Nanyang Egyetemen. A gél különféle alakú és méretű kötszerekké vágható fel, és mivel élesztőből előállított, természetes fenolokként ismert szerves molekulákat adnak hozzá, antibakteriális hatású.

Üvegházhatású gázok: az EU 2030-ig legalább a felére csökkenti a kibocsátást

Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói megállapodásra jutottak abban, hogy az unió 2030-ig az 1990-es kibocsátási szint legalább 55 százalékával csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Egyszerű és finom mézes keverékek

Az egyszerű receptek akkor jönnek jól, ha vendégünk érkezik és gyorsan elkészíthető finomsággal szeretnénk a kedvébe járni. A méz jótékony hatásával számos cikkben foglalkoztunk már, most folytatjuk az egyszerű recepteket, melyekben a méz jótékony hatása egyesül a további hozzávalókéval.

Nehéz fél év vár az állattenyésztőkre

Nem lehet megjósolni, hogy a takarmány ára meddig marad ilyen magas. Sok múlik azon, hogy kedvez-e az időjárás az idei termésnek, illetve hogy meddig bénítja még a globális piacot a pandémia. Egy biztos: a következő fél év nehéz lesz az állattenyésztők számára – mondta el a Magyar Mezőgazdaságnak Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrárcentrumának ügyvezető igazgatója.

Almatermésűek növényvédelme

A Kleffmann és Partner Kft. független piackutató cég. Cikkünkben a gyümölcsök növényvédelméről összegyűjtött információkat osztjuk meg, azon belül is leginkább az almatermésűekre (alma, körte) vonatkozókat. A piac egészét lefedő adataink a kajszibarack, az őszibarack és a többi csonthéjasok (meggy, cseresznye, szilva) számait is tartalmazzák.

A vegák tovább élnek?

A húsmentes étrend lehetséges előnyei - vagy hátrányai - már évtizedek óta vitatott téma. Ez a vita az elmúlt években is folytatódott; egyes tanulmányok szerint a vegetáriánus étrend csökkentheti bizonyos megbetegedések kialakulásának veszélyét, mások azonban nem találtak bizonyítékot erre az összefüggésre.

A D-vitamin nem csak a koronavírus ellensége

A D-vitamin javíthat a hangulaton, csökkentheti a szívroham kockázatát és segíthet az asztma kezelésében. Köztudott a D-vitamin immunrendszer támogató hatása is, ami a jelenlegi járványhelyzetben különösképpen fontos.

Szükséghelyzeti engedélyek dió, dinnye és petrezselyemgyökér védelmére

Több nehezen leküzdhető növényvédelmi probléma megoldására nyílik lehetőség a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által kiadott szükséghelyzeti engedélyekkel. Egy rovarirtó és egy gyomirtó szer kapott engedélyt. A szükséghelyzeti engedéllyel rendelkező növényvédő szert saját felelősségre, a felhasználást engedélyező határozatban leírtak betartásával kell használni!

Továbbra is hiányzik a meleg

Bár a már nagyon várt csapadék megérkezett az elmúlt héttől kezdődően, az évszakhoz képest hűvös időjárás azonban a vegetáció fejlődésében eddig egy-két hetes lemaradást okozott. Jelentős felmelegedés a következő pár nap során sem várható, sőt a mai hidegfront lehűlést és péntektől keddig helyenként újabb hajnali fagyokat hoz.

Robotok permeteznek az Árpád üvegházaiban

Nem jókedvében permetez a kertész, több szempontból is igyekszik a lehető legkevesebbre szűkíteni a kezelések számát. A növényvédelem gyakorlatában is hosszú utat járt be a szentesi Árpád-Agrár Zrt., amíg a vállalat növényházaiban a kézi permetezéstől eljutottak a közelmúltban munkába állított permetezőrobotokig.