Back to top

Visszavonta az Európai Bizottság a klórpirifosz és a klórpirifosz-metil hatóanyagok engedélyét

Az Európai Bizottság a növényvédő szer hatóanyagok felülvizsgálati programja során a klórpirifosz és a klórpirifosz-metil hatóanyagok megújításának elutasításáról döntött. Ennek értelmében 2020. február 16-ig az Európai Unió minden tagállamában visszavonják a legnagyobb mennyiségben felhasznált rovarölő szer hatóanyag, a klórpirifosz, valamint a klórpirifosz-metil összes készítményét.

A Nébih cikke szerint a bizottság a forgalmazásra és felhasználásra adható türelmi idő lejáratát 2020. április 16. napjában állapította meg.

Az első klórpirifosz hatóanyagú növényvédő szert 1965-ben hozták forgalomba az Egyesült Államokban. Napjainkban a klórpirifosz a világon a legnagyobb mennyiségben felhasznált szerves foszforsav-észter hatóanyag: 50 féle növénykultúrában, több mint 140 kártevőfaj ellen engedélyezett a felhasználása, s mintegy 88 országban használják (Keszthelyi 2019).

Magyarországon is a klórpirifosz a legszélesebb körben alkalmazott szerves foszforsav-észter, mely számos kultúrában alkalmazható állománypermetezésre, illetve talajfertőtlenítő szerként.

Ezen túlmenően az őszi kalászos gabona (őszi búza, őszi árpa, tritikále, rozs), őszi káposztarepce, mustár, olajretek, cukorrépa állománykezelésére, valamint takarmány-, csemege- és vetőmag-kukorica, cukorrépa, napraforgó, meggy, cseresznye, dohány kultúrákban talajkezelésre is felhasználható. Kontakt-, illetve gőzt fejlesztő hatóanyagként megbízható védelmet nyújt a talajlakó és a rejtett életmódú kártevők ellen.

Az EFSA 2019-ben nyilatkozatban erősítette meg, hogy a klórpirifosz emberi egészségre gyakorolt hatásai között vannak aggodalomra okot adó, kritikus területek, azaz nem zárható ki, hogy a klórpirifosz genotoxikus potenciállal rendelkezik. Egyes vizsgálatok során pedig neurotoxicitási (DNT) hatásokat figyeltek meg, valamint megállapították, hogy a szer hozzájárulhat a gyermeki idegrendszer rendellenes fejlődéséhez. Mindezek figyelembevételével az EFSA kezdeményezte a klórpirifosz besorolását az 1B. kategóriába tartozó, reprodukciót károsító anyagként.

Az Európai Bizottság ezek után javaslatot tett a klórpirifosz és a klórpirifosz-metil hatóanyagok visszavonására, amelyet a tagállamok elfogadtak.
Forrás: 
Nébih

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tavaszi lemosó permetezés

A nyugalmi időszak végen, a szőlő téli metszését követően elvégzett lemosó permetezéssel sok fontos szőlőkarósító tavaszi kártételét, elsődleges fertőzését akadályozhatjuk meg. Például a szőlőlisztharmat kórokozója micéliummal a rügyekben és ivaros termőtestekkel a tőke fás részein, törzsön, kordonkarokon megtapadva telel át. Itthon az ivaros termőtestekből induló fertőzés dominál.

Mitől gyógyhatású a méz? (1)

A mézben található fehérjék, enzimek, peptidek, vitaminok és ásványianyagok továbbá a méz fizikai tulajdonságai adják azokat az együtthatókat, melyek a mézet kiváló és természetes gyógyhatású készítménnyé teszik és megkülönböztetik a kristálycukortól vagy az egyéb édesítőszerektől. De melyek is pontosan ezek a hatóanyagok?

Hullámzó hőmérséklet: gondok és gondolatok

A furcsa és elkeserítő időjárású tél végén próbáltam találó közmondást keresni a múlt népi bölcsességéből. O. Nagy Gábor egyetlen igazi, faggyal kapcsolatos adatát találtam: „Majd ha fagy, hó lesz nagy, majd ha zöldre virágzik, kékre fagy”. Az idén januártól sokféle meglepetés érte a gazdákat: összekeveredett a késő ősz, az alig tél és a kora tavasz.

Természetközeli kertek európai díjára lehet pályázni

Olyan innovatív, fenntartható, példaértékű projekteket díjaznak amelyek természetközeliek, környezetbarátak és társadalmi és gazdasági szempontból is kiemelkedőek. A díjra minden európai nemzet kertészeinek, tervezőinek, közösségeinek, oktatási intézményeinek és egyesületeinek szól.

Töretlen a gomba népszerűsége

A különféle táplálkozási irányzatok terjedésével, és az egészségesebb étkezést követők táborának bővülésével növekszik a gombafogyasztás is. Magas fehérje- és alacsony kalória-,szénhidrát-, illetve zsírtartalmánál fogva ugyanis a gomba jól illeszkedik például a hús nélküli táplálkozásba, illetve a diétázók étrendjébe is.

Az integráció nem a vitákról szól

Hatalmas erőfeszítéseket tesz az Európai Unió a leszakadó országok gazdasági felzárkóztatásáért, a közös gazdasági erőt biztosító integráció elmélyítéséért, és még sok tennivaló van ennek érdekében. Erőfeszítések ide vagy oda, az biztos, hogy a COVID után gazdasági értelemben is más lesz a világ.

Gyógynövények - Nem is gondolnánk…

A világon rengeteg, megközelítőleg 12 000 gyógynövényfaj él, ebből hazánkban 300-350-et használtak kisebb-nagyobb jelentőséggel történelmünk során. Jól látszik, hogy a körülbelül 30 gyakori, közismert gyógynövényen túl még sok olyan növény él hazánkban, amelyek valamilyen gyógyhatással, vagy kedvező élettani hatással rendelkeznek. Néhány meglepő képviselőjüket mutatjuk be.

Amit a növényútlevélről tudni kell

Az új növényegészségügyi szabályozás célja a növényi kártevőkkel és betegségekkel szembeni hatékonyabb védekezés, hogy biztonságosabbá váljon a kereskedelem, és csökkenjen a károsítók unió területére való behurcolásának és elterjedésének kockázata.

Folyamatosan javul a bizalmi index

A mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak jelenleg és a közeljövőben rendelkezésére álló, példátlan nagyságú forrásokat okosan kell elkölteni – bár könnyen eltékozolhatók. A Takarékbank Agrár Üzletágának szakértői viszont már az előbbire számítanak. Szerintük a szektor mostanra túlesett egyfajta kiválasztódási folyamaton, a beruházások már valóban a hatékonyságot szolgálják.

Az articsóka egészségesebb mint gondolná

Mindannyian hallottuk már, hogy jó, ha több zöldséget eszünk, de azét nyomós indok nélkül nehéz rávenni magunkat, hogy egy nagy adag csülkös pacal helyett inkább a zöldséget válasszuk. Azért az köztudott, hogy étrendünk milyen nagy hatással van közérzetünkre a hét minden napján.