A Nébih cikke szerint a bizottság a forgalmazásra és felhasználásra adható türelmi idő lejáratát 2020. április 16. napjában állapította meg.
Az első klórpirifosz hatóanyagú növényvédő szert 1965-ben hozták forgalomba az Egyesült Államokban. Napjainkban a klórpirifosz a világon a legnagyobb mennyiségben felhasznált szerves foszforsav-észter hatóanyag: 50 féle növénykultúrában, több mint 140 kártevőfaj ellen engedélyezett a felhasználása, s mintegy 88 országban használják (Keszthelyi 2019).
Ezen túlmenően az őszi kalászos gabona (őszi búza, őszi árpa, tritikále, rozs), őszi káposztarepce, mustár, olajretek, cukorrépa állománykezelésére, valamint takarmány-, csemege- és vetőmag-kukorica, cukorrépa, napraforgó, meggy, cseresznye, dohány kultúrákban talajkezelésre is felhasználható. Kontakt-, illetve gőzt fejlesztő hatóanyagként megbízható védelmet nyújt a talajlakó és a rejtett életmódú kártevők ellen.
Az EFSA 2019-ben nyilatkozatban erősítette meg, hogy a klórpirifosz emberi egészségre gyakorolt hatásai között vannak aggodalomra okot adó, kritikus területek, azaz nem zárható ki, hogy a klórpirifosz genotoxikus potenciállal rendelkezik. Egyes vizsgálatok során pedig neurotoxicitási (DNT) hatásokat figyeltek meg, valamint megállapították, hogy a szer hozzájárulhat a gyermeki idegrendszer rendellenes fejlődéséhez. Mindezek figyelembevételével az EFSA kezdeményezte a klórpirifosz besorolását az 1B. kategóriába tartozó, reprodukciót károsító anyagként.