Back to top

Visszavonta az Európai Bizottság a klórpirifosz és a klórpirifosz-metil hatóanyagok engedélyét

Az Európai Bizottság a növényvédő szer hatóanyagok felülvizsgálati programja során a klórpirifosz és a klórpirifosz-metil hatóanyagok megújításának elutasításáról döntött. Ennek értelmében 2020. február 16-ig az Európai Unió minden tagállamában visszavonják a legnagyobb mennyiségben felhasznált rovarölő szer hatóanyag, a klórpirifosz, valamint a klórpirifosz-metil összes készítményét.

A Nébih cikke szerint a bizottság a forgalmazásra és felhasználásra adható türelmi idő lejáratát 2020. április 16. napjában állapította meg.

Az első klórpirifosz hatóanyagú növényvédő szert 1965-ben hozták forgalomba az Egyesült Államokban. Napjainkban a klórpirifosz a világon a legnagyobb mennyiségben felhasznált szerves foszforsav-észter hatóanyag: 50 féle növénykultúrában, több mint 140 kártevőfaj ellen engedélyezett a felhasználása, s mintegy 88 országban használják (Keszthelyi 2019).

Magyarországon is a klórpirifosz a legszélesebb körben alkalmazott szerves foszforsav-észter, mely számos kultúrában alkalmazható állománypermetezésre, illetve talajfertőtlenítő szerként.

Ezen túlmenően az őszi kalászos gabona (őszi búza, őszi árpa, tritikále, rozs), őszi káposztarepce, mustár, olajretek, cukorrépa állománykezelésére, valamint takarmány-, csemege- és vetőmag-kukorica, cukorrépa, napraforgó, meggy, cseresznye, dohány kultúrákban talajkezelésre is felhasználható. Kontakt-, illetve gőzt fejlesztő hatóanyagként megbízható védelmet nyújt a talajlakó és a rejtett életmódú kártevők ellen.

Az EFSA 2019-ben nyilatkozatban erősítette meg, hogy a klórpirifosz emberi egészségre gyakorolt hatásai között vannak aggodalomra okot adó, kritikus területek, azaz nem zárható ki, hogy a klórpirifosz genotoxikus potenciállal rendelkezik. Egyes vizsgálatok során pedig neurotoxicitási (DNT) hatásokat figyeltek meg, valamint megállapították, hogy a szer hozzájárulhat a gyermeki idegrendszer rendellenes fejlődéséhez. Mindezek figyelembevételével az EFSA kezdeményezte a klórpirifosz besorolását az 1B. kategóriába tartozó, reprodukciót károsító anyagként.

Az Európai Bizottság ezek után javaslatot tett a klórpirifosz és a klórpirifosz-metil hatóanyagok visszavonására, amelyet a tagállamok elfogadtak.
Forrás: 
Nébih

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy bio pékmester a koronavírus idején

A Piszkei Öko Pékség 1996-ban kezdte meg a teljesőrlésű bio gabonából készült kenyerek és sütemények készítését. Az országban fellelhető legjobb minőségű, a Biokontroll Hungária Kht. által szigorúan ellenőrzött, vegyszermentes gabonákat és magvakat dolgozzák fel.

Agrárcenzus kezdődött Romániában, várhatóan 3,2 millió gazdaságról gyűjtenek adatokat

Elkezdődött hétfőn Romániában a tízévenként végzett agrárcenzus, amelynek során várhatóan 3,2 millió gazdaságról és farmról gyűjtenek adatokat a számlálóbiztosok - közölte Tudorel Andrei, a román országos statisztikai intézet elnöke.

Élesebb tőle a látásunk és megtanít fütyülni. Mi az?

Szinte minden háztartásban fogyasztanak sárgarépát és az egyik leginkább gyerekbarát zöldségféle, gyakran szerepel az uzsonnás dobozokban. De mit tesz pontosan a sárgarépa a szervezetért és hogyan építheti be az étrendjébe? Íme, a sárgarépa egészségügyi előnyei és fogyasztásának legjobb módjai.

A robotoknak nem fáj a kapálás

A mezőgazdaságban tapasztalható munkaerőhiány leküzdése érdekében 7,9 millió eurós projekt keretében szeretné meggyorsítani az Európai Unió a növénytermesztés automatizálását. Olyan technológiákat akarnak széles körben alkalmazhatóvá tenni, amelyek a legnehezebb és leginkább monoton élő munkát válthatják ki.

A paprika és a C-vitamin

Szent-Györgyi Albert az aszkorbinsavnak (eredetileg hexuronsavnak) nevezett bioaktív anyagot a magyar paprikából kristályosította ki nagy mennyiségben és nevezte el C-vitaminnak. Ezeket az eredményeket először 1934-ben tették közzé a Biochemistry tudományos folyóiratban. A tudósnak a C-vitamin élettani hatásaira irányuló kutatási eredményeit 1937-ben Nobel-díjjal ismerték el.

A peterakást kell megelőzni – Növényvédelmi előrejelzés 19. hét

A cserebogárpajor kártételét leghatékonyabban úgy előzhetjük meg, ha megakadályozzuk a most rajzó bogarak peterakását. Intenzíven rajzik ezenkívül az almamoly is, csapdázással kövessük nyomon, hogy optimális időpontban kezdődhessük a védekezést. A betegségek terjedésének a viszonylag száraz időjárás egyelőre gátat szab.

150 ezer genetikailag módosított szúnyogot engedtek szabadon az Egyesült Államokban

A Bill Gates által támogatott Oxitec biotechnológiai cég folytatja azt a tervet, miszerint több százmillió génmódosított szúnyogot engedjen szabadon Floridában, hogy a népességszabályozás egy új, kísérleti jellegű formáját tesztelje - erősítette meg a vállalat egy sajtóközleményben. A szúnyogok első adagját a héten engedték szabadon.

Alsóban az élet

Rendhagyó, de igen fontos, országos tudományos kísérletben vesz részt a Mecsekerdő. A főként civileket megmozgató kezdeményezésben egyedüli erdőgazdálkodóként arról gyűjtenek és szolgáltatnak információt, mennyire egészséges a kezelésükben álló erdők talaja.

Baromfi Világnap: május 10-e a baromfis szakma ünnepe

Magyar kezdeményezésre május 10-én ünnepli a baromfis szakma a Baromfi Világnapot. Az esemény célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a baromfiágazati szereplőkre, akik egyre fontosabb szerepet töltenek be a világ élelmiszer-ellátásában.

Folytatódik a Magyarok Kenyere program

Az idei rendezvénysorozat a Tisza parti vajdasági városban, Zentán kezdődött, a búzavetés megszentelésével. A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program Kárpát-medencei ünnepségén Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára azt mondta, a magyarság a mostaninál sokkal nagyobb nehézségeket is túlélt, de mindig újra tudta kezdeni – és ez most is így lesz.