Back to top

Agrárakadémia - Új együttműködés a juh- és kecskeágazatban

A Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusa és a Magyar Mezőgazdaság Kft. szervezésében megrendezésre kerül az Agrárakadémia fórum, együttműködésben az Agrárminisztériummal, a Juh és Kecske Ágazatért Egyesülettel, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetséggel, a Juh Terméktanáccsal és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával.

Agrárakadémia

fórum

Új együttműködés a juh- és kecskeágazatban

címmel

Időpont: 2020. március 4. (szerda) 10 óra

Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campus

A épület 001 előadó
(8000 Székesfehérvár, Budai út 43.)

A Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusa és a Magyar Mezőgazdaság Kft. szervezésében megrendezésre kerül az Agrárakadémia fórum, együttműködésben az Agrárminisztériummal, a Juh és Kecske Ágazatért Egyesülettel, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetséggel, a Juh Terméktanáccsal és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával.

A rendezvény témáit a juh- és kecskeágazatban felmerült kérdések, változások és szerveződések adják. Célja a juh- és kecskeágazat piaci szereplőinek megfelelő információval való ellátása az eredményes gazdasági tevékenységük fenntartásához.

Az előadók a szakterület elismert szakértői, ismerői és művelői: Szepesi Áron az Agrárminisztérium Agrárpiaci Főosztályán osztályvezető, Zászlós Tibor a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke, Harcz Zoltán a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója, Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusának akadémiai ügyekért felelős rektori megbízottja.
A rendezvény résztvevőinek – ágazati szereplők, kis- és középvállalkozások, egyetemek és kutatóintézetek, az Agrárminisztérium háttérintézetei – az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetés alkalmával lehetőségük nyílik az előadásokkal kapcsolatban kérdéseket feltenni, illetve azokhoz hozzászólni, véleményt alkotni.

 

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

Regisztrálni a regisztracio@magyarmezogazdasag.hu e-mail-címen lehet.

 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

 

NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT RENDEZVÉNY!

SZAKTANÁCSADÓK 2 pontot kaphatnak az eseményen való részvételért. (A kredit pont érvényesítéséhez regisztráció szükséges a helyszínen!)

 

Tervezett program:

09:30–10:00 Regisztráció

10:00–10:10 Köszöntő, Sári Enikő ügyvezető igazgató, Magyar Mezőgazdaság Kft.

10:10–10:30 A juhágazat jövőjéről, Szepesi Áron osztályvezető, Agrárminisztérium, Agrárpiaci Főosztály, Állati és Növényi Termékek Osztálya

10:30–10:50 Új irányok az ágazati szerveződésekben, Zászlós Tibor elnök, Magyar Állattenyésztők Szövetsége, a NAK alelnöke

10:50–11:10 Jó gyakorlatok a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács működéséből, Harcz Zoltán ügyvezető igazgató, Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács

11:10–11:30 A Juh és Kecske Szakmaközi Szervezet létrehozásáról, Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid elnök, Juh és Kecske Ágazatért Egyesület

11:30–12:40 Kerekasztal-beszélgetés a fórumról, valamint a juh- és kecskeágazatról

12:40–13:40 Szendvicsebéd, a konferencia zárása

 

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a regisztracio@magyarmezogazdasag.hu e-mailcímen lehet.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság Kft.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Életképes sokszínűség - A génmegőrzés a jövő állattenyésztésének záloga

A mezőgazdaság és az élelmiszer-termelés fejlődése számos haszonállatfajtát szorított háttérbe. Olyannyira, hogy minden harmadikat a kihalás veszélye fenyegeti világszerte. Ezzel azonban olyan értékes genetikai tulajdonságok is örökre elveszhetnek, amelyek a jövőben hozzájárulhatnának az eredményesebb termeléshez, például a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodáshoz.

„Best of” őshonos fajták

Igazi virágkorát éli idehaza az őshonos állatok tartása és tenyésztése. Az utóbbi évtizedek legmagasabb állatlétszámait, legjelentősebb összegű támogatásait és legnagyobb tenyésztési kedvét lehet tapasztalni a régi magyar fajok és fajták körében. Nemcsak a divat, vagy a nemzeti érzület hajtja ezeket a döntéseket, hanem gyakorta a valós gazdasági racionalitás is. Persze, azért itt sem minden fenékig tejfel… Nézzük mindezt a számok tükrében!

Csökkent a vágóhidak forgalma

Kevesebb csirkét, sertést, marhát vágtak Magyarországon az idén az első negyedévben, mint a tavalyi azonos időszakban - olvasható az Agrárközgazdasági Kutatóintézet (AKI) összesítésében.

Kétszeresükre nőttek a kutyák, hogy megvédjék a nyájat

Az európai kutyák a 8000 és 2000 évvel ezelőtti időszakban megduplázták méretüket egy új tanulmány szerint. Ez a növekedés segíthetett nekik abban, hogy könnyebben meg tudják védeni a rájuk bízott haszonállatokat távoli rokonaiktól, a farkasoktól, illetve a medvéktől.

Juhtenyésztéstől a vidékfejlesztésig

Gergely László eredeti hivatását tekintve történész, de végül gazdálkodásra adta a fejét. A már hegyvidékinek is nevezhető Debrődön, felesége családjának földjén kezdtek bele, több mint 30 hektáron. Felesége, Gergely Papp Adrianna Debrőd polgármestere. A zsákfalu a vidéki turizmusban látja a kitörési lehetőséget.

Juh- és bárányhús promóciós nap

A juh- és bárányhús, illetve a kecsketej és -sajt kétségkívül finom, ám drága prémiumtermék. Ennek ellenére, ha minden magyar évente két alkalommal enne juhhúst, nem kellene a termelőknek exportálni, mind elfogyna itthon. A Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet nem csak a kiskérődző ágazat érdekképviseletét látja el, hanem népszerűsíti is a termékeit, hogy növelje a hazai fogyasztást.

Áremelkedéstől az innovációig – Agrárakadémia az élelmiszergazdaságról

Az élelmiszergazdaság kihívásairól volt szó a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Magyar Mezőgazdaság kiadó Agrárakadémia sorozatának harmadik állomásán. Itt az előadók az ágazat előtt álló kihívásokról és a bennük rejlő lehetőségekről beszéltek.

Lehet derékig érő mezőnövényekben gyönyörű, egészséges szőlőt termelni

„Igazából csak azt sajnálom, hogy nem előbb kezdtük el. Sokkal több fizikai munkával jár, sokkal nagyobb alázat és sokkal több kockázatvállalás szükséges hozzá, de megéri, mert a természetért tesszük.”

A szőlő-bor ágazatban kezelhetők a klímaváltozás hatásai

A szőlészetre a legnagyobb hatást a klímaváltozás gyakorolja, annak következményeihez kell alkalmazkodnunk, értettek egyet a Keszthelyen rendezett Agrárakadémia előadói, de több jó módszer is létezik a káros hatások ellensúlyozására. A MATE és a Magyar Mezőgazdaság Kiadó rendezvénysorozatának negyedik állomásán kerekasztal-beszélgetésen boncolgatták a további részleteket.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő - 19. hét

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.