Back to top

A gazdákon is múlik a nagy ragadozó madaraink sorsa

Felemelő látvány, mikor egy bő két méter szárnyfesztávolságú rétisas száll a magasban – ezzel nem mondunk újat. Ugyanakkor az is tény: volt idő, amikor a felelőtlen emberi tevékenység következményeképp csodaszámba ment, ha az ember megpillanthatott Magyarországon egy-egy példányt. Noha a ragadozó madaraink száma napjainkban lassan emelkedő tendenciát mutat, ez könnyen a visszájára fordulhat.

Egy évszázaddal ezelőtt az ország településeinek többségét rendszeresen legeltetett, kiváló minőségű ősgyepek határolták, melyek ideális élőhelyet biztosítottak a ragadozó madaraknak is, köztük az olyan nagytestű fajoknak, mint például a réti- és a parlagi sas. Az összefüggő gyepzónákban lelt otthonra legfőbb táplálékaik egyike, az ürge is, legalábbis addig, míg elődeink veszélyes kártevőnek nem nyilvánították.

A ma már fokozottan védett faj egyedeit egykoron még nagy erőkkel irtották, ráadásul a gyepek nagy részét feltörték, vagy a háztáji állattartás visszaszorulásával legeltetésükkel felhagytak, ami e területek elcserjésedését, illetve beerdősödését eredményezte. Ezek a körülmények távolról sem kedveztek a ragadozó madaraknak, s akkor még nem ejtettünk szót arról a tevékenységről, ami alapjaiban ritkította meg a magyarországi populációt.

Szinte teljesen eltűntek

„A szocializmus idején a hivatásos vadászok feladatul kapták, hogy dúvadirtás céljából mérgezett tojásokat helyezzenek ki az általuk járt területeken. Egyes állatok a tojásokat, mások pedig az azoktól elpusztult dögöket fogyasztották, ami azt eredményezte, hogy számos faj szinte teljesen eltűnt hazánk területéről” – magyarázta lapunknak Klébert Antal, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) természetvédelmi őrkerület-vezetője. Különösen igaz volt ez a holló esetében, ugyanakkor

a mérgezés a sasokat sem kímélte: rétisasból mindössze 12, parlagi sasból pedig 30 párról volt tudomásuk a hazai szakembereknek.

E tevékenység betiltását követően, az aktív természetvédelmi munka, illetve az egyes fajok megmentését célzó európai uniós pályázatok hatására mára lassan lekezdtek "lábra kapni" egyes ragadozó madarak állományai; parlagi sasból például 300 pár él ma Magyarországon. A szakember szavai szerint ebben fontos szerepük van a legelők helyreállítását ösztönző támogatási rendszernek, egyszersmind az átalakult tájhasználatnak is, ugyanakkor nem tagadja: az emberi tevékenység – még ha az nem is szándékos – még mindig komoly veszélyt jelent a madárállományra.

Átgondolt döntésekre van szükség

Rétisas fészkel egy megművelt terület mellett álló idős, megkímélt nyárfán
Rétisas fészkel egy megművelt terület mellett álló idős, megkímélt nyárfán
Fotó: Klébert Antal
Egyes művelés alatt álló területeken – például lucerna- vagy repceföldeken – igencsak el tudnak szaporodni a rágcsálók, melyek szakszerűtlen irtása következtében is elpusztulhatnak a ragadozó madarak. „Komoly veszélyforrás, ha például trágyaszóróval juttatják ki a táblákra az egyébként legálisan használható, de a felszínre az engedélyezési okiratuk alapján nem kijuttatható irtószereket. A szabályszerű felhasználás során a szert a földbe kell dolgozni: például kézzel, a rágcsálók által használt lyukba lehet helyezni, amit utána célszerű betemetni, így az állatok a föld alatt pusztulnak el, s nem eszik meg őket a ragadozó madarak” – tanácsolta a DINPI szakembere. Mint mondta, e madarak fennmaradásában, jellemzően síkvidékeken fontos szerepet töltenek be a fasorok, mezővédő erdősávok, melyek búvó-, illetve fészkelőhelyül is szolgálnak, így mindenképpen célszerű megőrizni őket.

„Ha a ragadozó madaraknak élőhelyet biztosítanak a gazdák, akkor rengeteg kártevőtől is megszabadulnak egyúttal. Különösen fontos az idős, nagy fák megóvása, melyek akár a nagytestű sasok fészkeit is elbírják”

– mondta a természetvédelmi őrkerület-vezető, hangsúlyozva az emlékerdők, öreg fákból álló csoportok meghagyásának fontosságát.

Ne csak a madarakra gondoljunk!

Fotó: Klébert Antal
E cikk készültekor 11 Celsius-fokot mutat a hőmérő higanyszála, a melegedő idő ténye pedig a természet újjáéledésében is érezteti majd hatását. „Idén a megszokotthoz képest előbb érkezik a tavasz; néhány hét és „berobban” a természet. A korán fészkelő madarak – köztük a rétisas is – már most kotlanak, jellemzően a vizes élőhelyek közelében, hiszen a faj legfőbb tápláléka a hal. Napjainkban már körülbelül 350 magyarországi párról van tudomásunk, ami azt jelenti, hogy újabb és újabb területeken jelennek meg a rétisasok” – magyarázta Klébert Antal, akinek szavai szerint az ilyenkor végzett mezőgazdasági munkák alkalmával érdemes ezt figyelembe venni.

Komoly károkat lehet okozni például a rossz időben, illetve engedély nélkül történő gyep-, nád- és tarlóégetéssel. Adott esetben érdemes inkább fogasolni, továbbá a nádas egy részét foltokban meghagyni, hisz számtalan madárfaj, illetve azok táplálékállatai lelnek benne menedékre.

Hasonló okokból kifolyólag a kerti fűnyíráskor sem célszerű „faltól falig” vágni a gyepet, hisz a cél, hogy ne csak a madarak, hanem a teljes ökoszisztéma épségét biztosítani tudjuk. A szakember úgy fogalmazott, a tápláléklánc csúcsán lévő ragadozó madarak egyfajta indikátorfajok, melyek kiválóan jelzik, ha valahol probléma van a földhasználattal. „Igyekezzünk körültekintően, „toleránsan” gazdálkodni, egyszersmind élni a gondjainkra bízott területen” – tanácsolta.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Különös rostforrás

A karácsonyfát feldíszítjük, aztán lecsupaszítjuk..... majd megesszük. Nem, nem félreírás, úgy tűnik, mostantól valóban étel is készülhet a karácsonyfából. A nordmann fenyőből kinyert rostok hasznosításával készült fenyőkeksz csak egy, a sok újszerű és értékes lehetőség közül, amellyel a karácsonyfa újrahasznosítható az ünnepek után- állítja egy dán kutatónő, aki projektjével a közelmúltban rangos díjat is nyert.

Zenével a bolygó megóvásáért

A zene erejével harcol a bolygó megóvásáért, a fenntartható mezőgazdaságért, egy felelős életszemléletért a Terra Livre. A portugál csapat csütörtökön este a Sziget fesztiválon adott koncertet.

Az Ikea és az Infarm együtt termesztenek egészséges növényeket

Az IKEA három németországi bútorüzletben teszteli az Infarm vertikális farmjait. Céjuk az, hogy a vásárlóit és az alkalmazottait egészségesebb és fenntarthatóbb életvitelre inspirálják.

Kiégett a fű? Van megoldás

A gyepnek szükséges a rendszeres vízellátás, ami most nem volt adott azokon a helyeken, ahol nem volt kiépített öntözőrendszer. Az aszály miatt sok helyen teljesen kiégett a fű. Jön a kora őszi időszak, ekkor még helyrehozhatjuk a kert gyepfelületét.

Nem maradunk erdő nélkül a rendelet után sem

Erőteljes visszhangja volt a Kormány augusztus 5-én közzétett 287/2022. (VIII. 4.) Kormányrendelete, amelynek célja a háborús helyzet miatti energiaválság alternatív megoldásokkal való kezelése – ez esetben a fenntarthatóan kitermelhető tűzifa piacra jutása. A rendelet a társadalom több szegmensében is nagy port vert, a természet védelmét magáénak érző aktivisták berkein belül különösképpen.

5 jó ok gombafarm létrehozásához

A gomba termesztése akár hobbi, kisüzemi vagy nagyobb léptékben, kellő szakmai felkészültséggel és modern gombafarm technológiával üzletileg is nyereséges tud lenni. Egy gombafarm létrehozásakor olyan terméket választunk fő vagy akár kiegészítő üzletágnak a gazdálkodásunk során, amely nem igényel promóciót, mert a gombát szinte az egész világon ismerik.

Ahol a holdnaptár készül

A Kertbarát Magazin kihagyhatatlan része a lap közepén megjelenő, kihajtható holdnaptár, amely sokaknak ad iránymutatást a kertészkedéshez. A naptár „mögött” egy kedves hölgyet és sokrétű tudást találunk. Bemutatjuk Cseperkálóné Mirek Barbarát, aki hónapról hónapra elkészíti az aktuális holdnaptárt, és aki természetesen e módszer szerint alakítja és műveli a saját kertjét is.

Súlyos a helyzet az aszály miatt Délkelet-Angliában

Súlyos a helyzet az aszály miatt Délkelet-Angliában, a megszokottnál melegebb idő és a szárazság miatt jelentősen csökkenő vízhozam környezetvédő szervezetek szerint a folyók élővilágát is komolyan befolyásolhatja - írta szerdán a BBC hírportálja.

Takács Péter: Kakasdomb

„A családunkban nemzedékekre visszanyúlik a természet szeretete, így pályaválasztáskor, mondhatni, megpecsételődött a sorsom, erdész lettem, hasonlóan nagyapámhoz. Majdhogynem három év dombóvári hivatali munkát hátrahagyva, 2011-ben mindenszentek ünnepén kerültem a Bakonyerdő Zrt. Monostorapáti Erdészetéhez kerületvezető erdésznek."

Csakazértis: ökogazdaság Vadnán

A Csakazértis Vadnai Bor- és Ökogazdaság a fejlesztés eredményeként egy modern technológiával rendelkező kisüzem született meg, mintegy példát mutatva a helyieknek. A szőlőfeldolgozó- és borászati üzem létrehozása a térségben hiánypótló tevékenység.