Back to top

A gazdákon is múlik a nagy ragadozó madaraink sorsa

Felemelő látvány, mikor egy bő két méter szárnyfesztávolságú rétisas száll a magasban – ezzel nem mondunk újat. Ugyanakkor az is tény: volt idő, amikor a felelőtlen emberi tevékenység következményeképp csodaszámba ment, ha az ember megpillanthatott Magyarországon egy-egy példányt. Noha a ragadozó madaraink száma napjainkban lassan emelkedő tendenciát mutat, ez könnyen a visszájára fordulhat.

Egy évszázaddal ezelőtt az ország településeinek többségét rendszeresen legeltetett, kiváló minőségű ősgyepek határolták, melyek ideális élőhelyet biztosítottak a ragadozó madaraknak is, köztük az olyan nagytestű fajoknak, mint például a réti- és a parlagi sas. Az összefüggő gyepzónákban lelt otthonra legfőbb táplálékaik egyike, az ürge is, legalábbis addig, míg elődeink veszélyes kártevőnek nem nyilvánították.

A ma már fokozottan védett faj egyedeit egykoron még nagy erőkkel irtották, ráadásul a gyepek nagy részét feltörték, vagy a háztáji állattartás visszaszorulásával legeltetésükkel felhagytak, ami e területek elcserjésedését, illetve beerdősödését eredményezte. Ezek a körülmények távolról sem kedveztek a ragadozó madaraknak, s akkor még nem ejtettünk szót arról a tevékenységről, ami alapjaiban ritkította meg a magyarországi populációt.

Szinte teljesen eltűntek

„A szocializmus idején a hivatásos vadászok feladatul kapták, hogy dúvadirtás céljából mérgezett tojásokat helyezzenek ki az általuk járt területeken. Egyes állatok a tojásokat, mások pedig az azoktól elpusztult dögöket fogyasztották, ami azt eredményezte, hogy számos faj szinte teljesen eltűnt hazánk területéről” – magyarázta lapunknak Klébert Antal, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) természetvédelmi őrkerület-vezetője. Különösen igaz volt ez a holló esetében, ugyanakkor

a mérgezés a sasokat sem kímélte: rétisasból mindössze 12, parlagi sasból pedig 30 párról volt tudomásuk a hazai szakembereknek.

E tevékenység betiltását követően, az aktív természetvédelmi munka, illetve az egyes fajok megmentését célzó európai uniós pályázatok hatására mára lassan lekezdtek "lábra kapni" egyes ragadozó madarak állományai; parlagi sasból például 300 pár él ma Magyarországon. A szakember szavai szerint ebben fontos szerepük van a legelők helyreállítását ösztönző támogatási rendszernek, egyszersmind az átalakult tájhasználatnak is, ugyanakkor nem tagadja: az emberi tevékenység – még ha az nem is szándékos – még mindig komoly veszélyt jelent a madárállományra.

Átgondolt döntésekre van szükség

Rétisas fészkel egy megművelt terület mellett álló idős, megkímélt nyárfán
Fotó: Klébert Antal
Egyes művelés alatt álló területeken – például lucerna- vagy repceföldeken – igencsak el tudnak szaporodni a rágcsálók, melyek szakszerűtlen irtása következtében is elpusztulhatnak a ragadozó madarak. „Komoly veszélyforrás, ha például trágyaszóróval juttatják ki a táblákra az egyébként legálisan használható, de a felszínre az engedélyezési okiratuk alapján nem kijuttatható irtószereket. A szabályszerű felhasználás során a szert a földbe kell dolgozni: például kézzel, a rágcsálók által használt lyukba lehet helyezni, amit utána célszerű betemetni, így az állatok a föld alatt pusztulnak el, s nem eszik meg őket a ragadozó madarak” – tanácsolta a DINPI szakembere. Mint mondta, e madarak fennmaradásában, jellemzően síkvidékeken fontos szerepet töltenek be a fasorok, mezővédő erdősávok, melyek búvó-, illetve fészkelőhelyül is szolgálnak, így mindenképpen célszerű megőrizni őket.

„Ha a ragadozó madaraknak élőhelyet biztosítanak a gazdák, akkor rengeteg kártevőtől is megszabadulnak egyúttal. Különösen fontos az idős, nagy fák megóvása, melyek akár a nagytestű sasok fészkeit is elbírják”

– mondta a természetvédelmi őrkerület-vezető, hangsúlyozva az emlékerdők, öreg fákból álló csoportok meghagyásának fontosságát.

Ne csak a madarakra gondoljunk!

Fotó: Klébert Antal
E cikk készültekor 11 Celsius-fokot mutat a hőmérő higanyszála, a melegedő idő ténye pedig a természet újjáéledésében is érezteti majd hatását. „Idén a megszokotthoz képest előbb érkezik a tavasz; néhány hét és „berobban” a természet. A korán fészkelő madarak – köztük a rétisas is – már most kotlanak, jellemzően a vizes élőhelyek közelében, hiszen a faj legfőbb tápláléka a hal. Napjainkban már körülbelül 350 magyarországi párról van tudomásunk, ami azt jelenti, hogy újabb és újabb területeken jelennek meg a rétisasok” – magyarázta Klébert Antal, akinek szavai szerint az ilyenkor végzett mezőgazdasági munkák alkalmával érdemes ezt figyelembe venni.

Komoly károkat lehet okozni például a rossz időben, illetve engedély nélkül történő gyep-, nád- és tarlóégetéssel. Adott esetben érdemes inkább fogasolni, továbbá a nádas egy részét foltokban meghagyni, hisz számtalan madárfaj, illetve azok táplálékállatai lelnek benne menedékre.

Hasonló okokból kifolyólag a kerti fűnyíráskor sem célszerű „faltól falig” vágni a gyepet, hisz a cél, hogy ne csak a madarak, hanem a teljes ökoszisztéma épségét biztosítani tudjuk. A szakember úgy fogalmazott, a tápláléklánc csúcsán lévő ragadozó madarak egyfajta indikátorfajok, melyek kiválóan jelzik, ha valahol probléma van a földhasználattal. „Igyekezzünk körültekintően, „toleránsan” gazdálkodni, egyszersmind élni a gondjainkra bízott területen” – tanácsolta.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kora tavaszi virágpompa a Kiskunságban

Az enyhe tél következtében számos növényfaj a megszokotthoz képest korábban borul virágba. Nincs ez másképp a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) területein sem, ahol a többi közt hazánk legnagyobb egyhajúvirág-állományát is megcsodálhatjuk.

Húsadót vezetnének be az EU zöldjei

Egyre nagyobb lobbierőt képviselnek a húsfogyasztás csökkentését szorgalmazó szervezetek. Számos tanácsadó arra biztatja az embereket, hogy a környezetvédelem érdekében egyenek kevesebb húst. Az európai zöldek most a hús megadóztatását tervezik, hogy a beérkező adóból a gazdálkodók fenntarthatóbbá tehessék állattenyésztésüket, és ebből támogatnák a növényi alapú étrendekre való áttérést is.

Egyre pusztítóbb viharok jönnek

A héten ismét fákat döntött, cserepeket röpített, házakat veszélyeztetett, több százmillió forint kárt okozott a pusztító szél, holott alig egy hete, hogy megdőlt az országos szélrekord hazánkban: az orkán erejű, 124 km/h széllökést a fővárosban, a János-hegyen (527 m) regisztrálták. Az extrém időjárási anomáliák, gyakoribb és pusztítóbb viharok hátterében a globális klímaváltozás állhat.

Ösztönző támogatások, mintaprogramok

Három igen nagy és fontos feladat: az ország fával borított területének a növelése, az öntözés­fejlesztés, valamint az osztatlan közös tulajdonforma felszámolása egyaránt az Erdőkért és Földügyekért Felelős Államtitkársághoz tartozik az Agrárminisztériumon belül, és mind a három területen komoly előrelépés várható a közeljövőben.

Szuperétel, rendkívül egészséges, mégis gond van vele

Ez a szuperételként is emlegetett gyümölcs rengeteg jótékony tulajdonsággal rendelkezik. Évről évre nagyobb az igény rá, ezzel viszont egyre komolyabb gondokat okoz.

AM: gyarapodott a hazai túzokállomány

Sikeresek a túzokvédelmi programok, a Kárpát-medencei és azon belül a magyarországi állomány is növekedett.

EGERERDŐ Zrt.: szakmai partner az erdőtelepítésben és fásításban

Magyarország Kormánya, az Agrárminisztérium koordinálásával jelentős terveket fogalmazott meg hazánk fával borított területeinek növelése érdekében, azzal a céllal, hogy hatékony választ tudjunk adni a klímaváltozás által jelentett kihívásokra.

Kutató: a jövőben is számítani kell a Balaton algásodására

A Balaton tavaly nyár végi algásodása a globális klímaváltozás következménye, de hozzájárult az új vízszint-szabályozási rend is, így az idén és a jövőben is számítani kell hasonló vízvirágzásra – számolt be Istvánovics Vera a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagja egy friss elemzés eredményéről.

Tizenhárom százalékkal csökkentette az alumínium italdobozok súlyát a Coca-Cola Magyarország

Tizenhárom százalékkal csökkentette az alumínium italdobozok súlyát a Coca-Cola Magyarország, az országban gyártott és 19 országban forgalmazott dobozos üdítőitalok csomagolásához a cég 2020-tól éves szinten mintegy 170 tonnával kevesebb alumíniumot használ fel, csökkentve a gyártás és a szállítás során fellépő környezeti terhelést - közölte az MTI-vel a társaság.

Rekord részvétel a bio-vásáron

Február 12-15. között rendezik meg minden korábbit meghaladó kiállítói érdeklődés mellett Nürnbergben a bio-élelmiszerek idei BioFach és a természetes kozmetikumok Vivaness szakkiállítását. A rendezvényt dr. Jane Goodall, neves brit magatartáskutató és környezetvédelmi aktivista nyitotta meg.