Back to top

A gazdákon is múlik a nagy ragadozó madaraink sorsa

Felemelő látvány, mikor egy bő két méter szárnyfesztávolságú rétisas száll a magasban – ezzel nem mondunk újat. Ugyanakkor az is tény: volt idő, amikor a felelőtlen emberi tevékenység következményeképp csodaszámba ment, ha az ember megpillanthatott Magyarországon egy-egy példányt. Noha a ragadozó madaraink száma napjainkban lassan emelkedő tendenciát mutat, ez könnyen a visszájára fordulhat.

Egy évszázaddal ezelőtt az ország településeinek többségét rendszeresen legeltetett, kiváló minőségű ősgyepek határolták, melyek ideális élőhelyet biztosítottak a ragadozó madaraknak is, köztük az olyan nagytestű fajoknak, mint például a réti- és a parlagi sas. Az összefüggő gyepzónákban lelt otthonra legfőbb táplálékaik egyike, az ürge is, legalábbis addig, míg elődeink veszélyes kártevőnek nem nyilvánították.

A ma már fokozottan védett faj egyedeit egykoron még nagy erőkkel irtották, ráadásul a gyepek nagy részét feltörték, vagy a háztáji állattartás visszaszorulásával legeltetésükkel felhagytak, ami e területek elcserjésedését, illetve beerdősödését eredményezte. Ezek a körülmények távolról sem kedveztek a ragadozó madaraknak, s akkor még nem ejtettünk szót arról a tevékenységről, ami alapjaiban ritkította meg a magyarországi populációt.

Szinte teljesen eltűntek

„A szocializmus idején a hivatásos vadászok feladatul kapták, hogy dúvadirtás céljából mérgezett tojásokat helyezzenek ki az általuk járt területeken. Egyes állatok a tojásokat, mások pedig az azoktól elpusztult dögöket fogyasztották, ami azt eredményezte, hogy számos faj szinte teljesen eltűnt hazánk területéről” – magyarázta lapunknak Klébert Antal, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) természetvédelmi őrkerület-vezetője. Különösen igaz volt ez a holló esetében, ugyanakkor

a mérgezés a sasokat sem kímélte: rétisasból mindössze 12, parlagi sasból pedig 30 párról volt tudomásuk a hazai szakembereknek.

E tevékenység betiltását követően, az aktív természetvédelmi munka, illetve az egyes fajok megmentését célzó európai uniós pályázatok hatására mára lassan lekezdtek "lábra kapni" egyes ragadozó madarak állományai; parlagi sasból például 300 pár él ma Magyarországon. A szakember szavai szerint ebben fontos szerepük van a legelők helyreállítását ösztönző támogatási rendszernek, egyszersmind az átalakult tájhasználatnak is, ugyanakkor nem tagadja: az emberi tevékenység – még ha az nem is szándékos – még mindig komoly veszélyt jelent a madárállományra.

Átgondolt döntésekre van szükség

Rétisas fészkel egy megművelt terület mellett álló idős, megkímélt nyárfán
Fotó: Klébert Antal
Egyes művelés alatt álló területeken – például lucerna- vagy repceföldeken – igencsak el tudnak szaporodni a rágcsálók, melyek szakszerűtlen irtása következtében is elpusztulhatnak a ragadozó madarak. „Komoly veszélyforrás, ha például trágyaszóróval juttatják ki a táblákra az egyébként legálisan használható, de a felszínre az engedélyezési okiratuk alapján nem kijuttatható irtószereket. A szabályszerű felhasználás során a szert a földbe kell dolgozni: például kézzel, a rágcsálók által használt lyukba lehet helyezni, amit utána célszerű betemetni, így az állatok a föld alatt pusztulnak el, s nem eszik meg őket a ragadozó madarak” – tanácsolta a DINPI szakembere. Mint mondta, e madarak fennmaradásában, jellemzően síkvidékeken fontos szerepet töltenek be a fasorok, mezővédő erdősávok, melyek búvó-, illetve fészkelőhelyül is szolgálnak, így mindenképpen célszerű megőrizni őket.

„Ha a ragadozó madaraknak élőhelyet biztosítanak a gazdák, akkor rengeteg kártevőtől is megszabadulnak egyúttal. Különösen fontos az idős, nagy fák megóvása, melyek akár a nagytestű sasok fészkeit is elbírják”

– mondta a természetvédelmi őrkerület-vezető, hangsúlyozva az emlékerdők, öreg fákból álló csoportok meghagyásának fontosságát.

Ne csak a madarakra gondoljunk!

Fotó: Klébert Antal
E cikk készültekor 11 Celsius-fokot mutat a hőmérő higanyszála, a melegedő idő ténye pedig a természet újjáéledésében is érezteti majd hatását. „Idén a megszokotthoz képest előbb érkezik a tavasz; néhány hét és „berobban” a természet. A korán fészkelő madarak – köztük a rétisas is – már most kotlanak, jellemzően a vizes élőhelyek közelében, hiszen a faj legfőbb tápláléka a hal. Napjainkban már körülbelül 350 magyarországi párról van tudomásunk, ami azt jelenti, hogy újabb és újabb területeken jelennek meg a rétisasok” – magyarázta Klébert Antal, akinek szavai szerint az ilyenkor végzett mezőgazdasági munkák alkalmával érdemes ezt figyelembe venni.

Komoly károkat lehet okozni például a rossz időben, illetve engedély nélkül történő gyep-, nád- és tarlóégetéssel. Adott esetben érdemes inkább fogasolni, továbbá a nádas egy részét foltokban meghagyni, hisz számtalan madárfaj, illetve azok táplálékállatai lelnek benne menedékre.

Hasonló okokból kifolyólag a kerti fűnyíráskor sem célszerű „faltól falig” vágni a gyepet, hisz a cél, hogy ne csak a madarak, hanem a teljes ökoszisztéma épségét biztosítani tudjuk. A szakember úgy fogalmazott, a tápláléklánc csúcsán lévő ragadozó madarak egyfajta indikátorfajok, melyek kiválóan jelzik, ha valahol probléma van a földhasználattal. „Igyekezzünk körültekintően, „toleránsan” gazdálkodni, egyszersmind élni a gondjainkra bízott területen” – tanácsolta.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A legkönnyebben tenyészthető amazonpapagáj

Még az 1980-as évek elején történt, hogy egy budapesti díszmadártenyésztő néhány egyed kékhomlokú amazonpapagájra tett szert, és ez az akkori Magyarországon oly nagy eseménynek számított, hogy a sajtó is többször beszámolt arról, hogyan élnek gazdájuknál ezek a szépséges tollasok. Az elmúlt évtizedekben nem csupán szaporítani sikerült a fajt, de különféle színmutációk nemesítése is megkezdődött.

A világ egyik legkülönlegesebb madara

A bozóti pulykát nálunk ausztrál talegallatyúknak hívják. A Nagy-Vízválasztó-hegység erdeit lakja, emiatt a közelmúlt tűzvésze nagy károkat okozott állományában. A talajon keresgél tápláléka után, amely rovarokból, lehullott gyümölcsökből stb. áll. Életmódja egészen különleges…

Legendás Kerecsen

A kerecsensólyom mindig is kiemelt szerepet játszott mondavilágunkban, történelmünkben. Népünk vezetői szívesen választották erejük, hatalmuk jelképévé, Géza fejedelem koráig a magyarok hadi jelvényeként is szolgált. Az elbeszélések szerint Attila pajzsát is ez a ragadozó madár díszítette.

Mezőgazdaság és biogazdaság: Az EBB 700 millió eurós finanszírozást hagy jóvá

Az Európai Beruházási Bank, az EU bankja bejelentette, hogy elindít egy új „finanszírozási kezdeményezést”, amelynek célja közel 1,6 milliárd euró értékű beruházás elindítása a mezőgazdasági és biogazdasági ágazatban. A támogatás célja, hogy segítséget nyújtsanak az élelmiszer-, a bioalapú anyagok és a bioenergia előállítási és feldolgozási értékláncában működő magánválallatoknak.

Nébih: szigorú feltételekkel vágható a madárinfluenzás területről a baromfi

Madárinfluenza miatt korlátozás alatt álló területről csak szigorú szabályokkal fogadhatnak baromfit azonnali vágásra a vágóhidak, és a húsértékesítésre is rendkívüli előírások érvényesek – derül ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatóból.

Csongrád megyét is elérte a madárinfluenza

Két Csongrád megyei pecsenyekacsa-tartó gazdaság állományában is kimutatta a madárinfluenza vírusát március 31-én a Nébih laboratóriuma. A két állomány összesen csaknem 200.000 állatának leölése folyamatban van.

Visszatértek a magyartarkák az őrségi legelőkre

Az elmúlt években észrevehetően megnőtt a szarvasmarhatartás iránti kedv az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (ŐNPI) területein tevékenykedő gazdák körében. Mindez nem a véletlennek, hanem sokkal inkább annak a kezdeményezésnek köszönhető, melynek alkalmával az igazgatóság magyartarka üszőket helyezett ki a tartási feltételeknek megfelelő jelentkezők gazdaságába.

Szőlőlével a pettyesszárnyú muslica ellen

A biotermesztők számára akart olcsó csapdát kifejleszteni a Massachusetts Egyetem szaktanácsadó professzora, Jaime Piñero. Azt tapasztalta, hogy a hígított szőlőlével töltött csapdák több pettyesszárnyú muslicát fogtak, mint a kereskedelemben kaphatók. Ez alapján pedig tömegcsapdázásra alkalmas eszköz kifejlesztésébe fogott.

Új natúrpark alakul az Őrjegben

Natúrpark címet adományozott az Őrjeg és szőlőhegyei térségnek Nagy István agrárminiszter. Ezzel már 16 natúrpark működik Magyarországon.

Illatos erdei szőnyeg

Az odvas és az ujjas keltike tavasszal pompás lila-fehér virágszőnyeget borít az erdő aljára. Az odvas keltike állománya talán kissé sűrűbb és tömöttebb, de ettől eltekintve mind a két virág látványa és illata is megkapó.