Back to top

A gazdákon is múlik a nagy ragadozó madaraink sorsa

Felemelő látvány, mikor egy bő két méter szárnyfesztávolságú rétisas száll a magasban – ezzel nem mondunk újat. Ugyanakkor az is tény: volt idő, amikor a felelőtlen emberi tevékenység következményeképp csodaszámba ment, ha az ember megpillanthatott Magyarországon egy-egy példányt. Noha a ragadozó madaraink száma napjainkban lassan emelkedő tendenciát mutat, ez könnyen a visszájára fordulhat.

Egy évszázaddal ezelőtt az ország településeinek többségét rendszeresen legeltetett, kiváló minőségű ősgyepek határolták, melyek ideális élőhelyet biztosítottak a ragadozó madaraknak is, köztük az olyan nagytestű fajoknak, mint például a réti- és a parlagi sas. Az összefüggő gyepzónákban lelt otthonra legfőbb táplálékaik egyike, az ürge is, legalábbis addig, míg elődeink veszélyes kártevőnek nem nyilvánították.

A ma már fokozottan védett faj egyedeit egykoron még nagy erőkkel irtották, ráadásul a gyepek nagy részét feltörték, vagy a háztáji állattartás visszaszorulásával legeltetésükkel felhagytak, ami e területek elcserjésedését, illetve beerdősödését eredményezte. Ezek a körülmények távolról sem kedveztek a ragadozó madaraknak, s akkor még nem ejtettünk szót arról a tevékenységről, ami alapjaiban ritkította meg a magyarországi populációt.

Szinte teljesen eltűntek

„A szocializmus idején a hivatásos vadászok feladatul kapták, hogy dúvadirtás céljából mérgezett tojásokat helyezzenek ki az általuk járt területeken. Egyes állatok a tojásokat, mások pedig az azoktól elpusztult dögöket fogyasztották, ami azt eredményezte, hogy számos faj szinte teljesen eltűnt hazánk területéről” – magyarázta lapunknak Klébert Antal, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) természetvédelmi őrkerület-vezetője. Különösen igaz volt ez a holló esetében, ugyanakkor

a mérgezés a sasokat sem kímélte: rétisasból mindössze 12, parlagi sasból pedig 30 párról volt tudomásuk a hazai szakembereknek.

E tevékenység betiltását követően, az aktív természetvédelmi munka, illetve az egyes fajok megmentését célzó európai uniós pályázatok hatására mára lassan lekezdtek "lábra kapni" egyes ragadozó madarak állományai; parlagi sasból például 300 pár él ma Magyarországon. A szakember szavai szerint ebben fontos szerepük van a legelők helyreállítását ösztönző támogatási rendszernek, egyszersmind az átalakult tájhasználatnak is, ugyanakkor nem tagadja: az emberi tevékenység – még ha az nem is szándékos – még mindig komoly veszélyt jelent a madárállományra.

Átgondolt döntésekre van szükség

Rétisas fészkel egy megművelt terület mellett álló idős, megkímélt nyárfán
Rétisas fészkel egy megművelt terület mellett álló idős, megkímélt nyárfán
Fotó: Klébert Antal
Egyes művelés alatt álló területeken – például lucerna- vagy repceföldeken – igencsak el tudnak szaporodni a rágcsálók, melyek szakszerűtlen irtása következtében is elpusztulhatnak a ragadozó madarak. „Komoly veszélyforrás, ha például trágyaszóróval juttatják ki a táblákra az egyébként legálisan használható, de a felszínre az engedélyezési okiratuk alapján nem kijuttatható irtószereket. A szabályszerű felhasználás során a szert a földbe kell dolgozni: például kézzel, a rágcsálók által használt lyukba lehet helyezni, amit utána célszerű betemetni, így az állatok a föld alatt pusztulnak el, s nem eszik meg őket a ragadozó madarak” – tanácsolta a DINPI szakembere. Mint mondta, e madarak fennmaradásában, jellemzően síkvidékeken fontos szerepet töltenek be a fasorok, mezővédő erdősávok, melyek búvó-, illetve fészkelőhelyül is szolgálnak, így mindenképpen célszerű megőrizni őket.

„Ha a ragadozó madaraknak élőhelyet biztosítanak a gazdák, akkor rengeteg kártevőtől is megszabadulnak egyúttal. Különösen fontos az idős, nagy fák megóvása, melyek akár a nagytestű sasok fészkeit is elbírják”

– mondta a természetvédelmi őrkerület-vezető, hangsúlyozva az emlékerdők, öreg fákból álló csoportok meghagyásának fontosságát.

Ne csak a madarakra gondoljunk!

Fotó: Klébert Antal
E cikk készültekor 11 Celsius-fokot mutat a hőmérő higanyszála, a melegedő idő ténye pedig a természet újjáéledésében is érezteti majd hatását. „Idén a megszokotthoz képest előbb érkezik a tavasz; néhány hét és „berobban” a természet. A korán fészkelő madarak – köztük a rétisas is – már most kotlanak, jellemzően a vizes élőhelyek közelében, hiszen a faj legfőbb tápláléka a hal. Napjainkban már körülbelül 350 magyarországi párról van tudomásunk, ami azt jelenti, hogy újabb és újabb területeken jelennek meg a rétisasok” – magyarázta Klébert Antal, akinek szavai szerint az ilyenkor végzett mezőgazdasági munkák alkalmával érdemes ezt figyelembe venni.

Komoly károkat lehet okozni például a rossz időben, illetve engedély nélkül történő gyep-, nád- és tarlóégetéssel. Adott esetben érdemes inkább fogasolni, továbbá a nádas egy részét foltokban meghagyni, hisz számtalan madárfaj, illetve azok táplálékállatai lelnek benne menedékre.

Hasonló okokból kifolyólag a kerti fűnyíráskor sem célszerű „faltól falig” vágni a gyepet, hisz a cél, hogy ne csak a madarak, hanem a teljes ökoszisztéma épségét biztosítani tudjuk. A szakember úgy fogalmazott, a tápláléklánc csúcsán lévő ragadozó madarak egyfajta indikátorfajok, melyek kiválóan jelzik, ha valahol probléma van a földhasználattal. „Igyekezzünk körültekintően, „toleránsan” gazdálkodni, egyszersmind élni a gondjainkra bízott területen” – tanácsolta.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Biológiailag lebomló polimereket fejleszthetnek ki magyar kutatók

A kormány Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben rögzített célja az egyszer használatos műanyagok kivezetése, ezért segíti az olyan innovatív, biológiailag lebomló polimerek fejlesztését, amelyek alkalmasak lehetnek a kőolajszármazékokból és élelmiszer-alapanyagokból előállított műanyagok részarányának csökkentésére.

Kevés orrszarvú ünnepli az orrszarvúk világnapját, szeptember 22-én

Szeptember 22-én van az orrszarvúk, vagy más néven rinocéroszok világnapja. Az orrszarvúk átlagosan negyven évig élnek - ha hagyják őket -, emiatt az összes fajt súlyos veszély fenyegeti.

Lebegő napelemes technológia

Spanyolország, Alicante tartományban úszó napelemes rendszerek fejlesztését végzik. A modulos rendszer kialakítása okán ideális megoldásnak tűnik a halastavak számára, de akár a bányatavak, öntözővíz csatornák vízfelületének hasznosítására is.

Rendkívüli fejlesztés valósult meg az Aggteleki Nemzeti Parkban

Eddig példátlan fejlesztés valósult meg az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területén a természeti értékek megőrzésének érdekében – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára, kedden, Bódvaszilason.

Miért ne ültessünk özönnövényeket?

A jellemzően más kontinensekről származó özönfajok sok galibát okoznak a természetvédelemben, ezért nem ajánlott őket a kertünkbe vagy a természetbe ültetni – sőt, egyes növényeknél ezt a törvény is tiltja. Szerencsére ezek a fajok kerti felhasználásra könnyen helyettesíthetők hazánkban őshonos vagy „ártalmatlan” idegenhonos dísznövényekkel.

Használt sütőolaj-begyűjtési programot kezd az Alteo és a Shell

Közös országos lakossági használt sütőolaj-begyűjtési programot kezd az Alteo és a Shell Magyarországon.

AgroPV - A napelemek alatti élelmiszertermelés

Aromás fűszernövények és virágok keverékét termesztik egy fotovoltaikus parkban, Görögországban. Spanyolországban az articsóka és a brokkoli közös földterületen osztoznak napelemekkel. Belgiumban paneleket szereltek fel közvetlenül a málna és a cukorrépa ültetvények fölé. Ezek európai példák a mezőgazdaság és az energiatermelési megoldásokra, amely hibrid rendszerek egyre nagyobb teret hódítanak.

A legkiválóbbakat díjazták

Az Európai Faiskolák Szövetsége (ENA) kezdeményezte a Több zöld várost Európának hároméves népszerűsítő programot, melyhez hazánk 2021-ben kapcsolódott. Ezzel több európai ország között Magyarország is lehetőséget kapott arra, hogy együttműködjön és támogassa a szakmán belüli párbeszédet a zöldfelület szerepének fontosságáról. A program hazai felvállalója a Díszkertészek Szakmaközi Szervezete lett.

Kezdődik az Ifjú Kócsagőr Program országos döntője

Az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő, immár kilencedik alkalommal megrendezett Ifjú Kócsagőr Program célja, hogy a 18-24 éves korosztály számára betekintést nyújtson a természetvédelembe, valamint bemutassa és népszerűsítse a gyakorlati természetvédelmi tevékenységeket.

Mitől függ az erdők sokszínűsége?

Az Egyenlítőhöz közeli vidékeken a fafajok száma lényegesen több, mint attól északra és délre. A Nature Ecology and Evolution folyóiratban megjelent nemzetközi tanulmány minden eddiginél pontosabban vizsgálta ennek okait, és úgy tűnik, hogy a trópusi fafajok sokfélesége nem kizárólag a klimatikus tényezőktől függ.