Ausztrália
2018-ban 28 ellenőrzött vegyes mézből 12 hamisítványnak bizonyult. Ezek között ott volt a legnagyobb ausztrál mézkiszerelő, a Capilano terméke is. A mézeket NMR (mágneses magrezonancia spektroszkópiás) módszerrel vizsgálták. A hagyományos vizsgálattal egyik mintáról sem tudták volna megállapítani, hogy nem valódi.
EU
Az európai Közös Kutatóközpont 2015-ben a tagországokból 893 mézmintát gyűjtött be. A szokványos vizsgálattal egyiknél sem sikerült kimutatni, hogy hamisítvány. Viszont egy új módszer (EA/LC-IRMS) segítségével a minták 14 százalékáról kiderült, hogy nincs közük a mézhez.
Nagy-Britannia
2018-ban 9 szupermarket 11 alacsony árfekvésű mézét vizsgálták. Eltekintve attól, hogy még csak az Európai Unió méz szabványának sem feleltek meg, mindegyik hamisítványnak bizonyult.
2019-ben a brit Tesco levette saját márkanéven forgalmazott mézeit a polcokról, mivel a brit élelmiszer ellenörző szerv hamisnak találta azokat.
Kanada
A Kanadai Élelmiszer Ellenőrző Hivatal 2018-ban és 2019-ben ugyancsak NMR technológiával ellenőrizte a szupermarketek és kiszerelők mézeit.
Svájc
2014-ben egy német banki kereskedő megpróbált 6 tonna „svájci” mézet eladni az Aldinak. Az áruról azonban kiderült, hogy Ukrajnából származik. A férfi pénzbírságot kapott. Helyzetét súlyosbította, hogy Németországból származó méhcsaládokat is megpróbált svájci vérvonalúként értékesíteni.
Amerikai Egyesült Államok
2008-ban derült fény az egyik legnagyobb mézimporttal kapcsolatos csalásra, melynek a rendőrség a „Honeygate” vagyis "mézkapu" munkanevet adta.
A csalás-sorozat következtében a cég tönkrement és eltűnt a piacról. Üzleteit az újonnan alapított Norevo vette át. (Arról, hogy miként bonyolították le ezeket az ügyleteket, részletesen itt olvashatnak: Mézmaffia.)
Nemzetközi helyzet
Egy 2018-ban közzétett tanulmány arról ad hírt, hogy ausztrál kutatók 19 ország 100 mézmintáját megvizsgálva azt találták, hogy a 27 százalékuk hamis annak ellenére, hogy a vizsgálatoknál elavult módszereket alkalmaztak.
Végezetül, a sort azzal egészítjük ki, hogy a tavaly Montreálban megrendezett nemzetközi méhészkongresszuson, az Apimondia mézversenyén, a mézeknek csaknem a felét kizárták, mert hamisítványok voltak, illetve nem megengedett szermaradványokat tartalmaztak.
Lásd cikkünket: Hamis mézekkel is neveztek a nemzetközi versenyre
A hamisítványokkal az az egyik legnagyobb gond, hogy lenyomják a méz felvásárlási árát. A hamis méz előállítási költségével a méhészek nem tudnak versenyezni és nagyon sokan arra kényszerülnek, hogy abba hagyják a méhészkedést. Ennek viszont nagyon komoly makrogazdasági következményei lehetnek, hiszen a méhekre nagy szükség van a beporzásban.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
