Back to top

Nem köpköd céltalanul - A láma

A láma az Andok jellegzetes háziállata. Mind a mai napig nélkülözhetetlen segítőtársa az ott élő embereknek; használják teherhordóként és hátasállatként egyaránt. Kétezer méter felett, oxigénszegény környezetben 45 kilogrammnyi málhát is képes hosszú távon elcipelni.

Teherhordásra csak a három évnél idősebb kasztrált csődöröket használják. A legkeskenyebb hegyi ösvényeken is remekül közlekedik, jól bírja a hideget, nem agresszív. Húsát fogyasztják, gyapját feldolgozzák, trágyáját tüzelőnek használják, zsírjából pedig faggyút készítenek. Őse egy vadonélő teveféle, a guanakó, amelyből – legalábbis ma ezt feltételezik – mintegy 4500 esztendeje háziasították.

A láma évszázadok óta kedvelt állata a különféle európai állatbemutatóknak, menazsériáknak és állatkerteknek is. Magyarországon először a budapesti állatkertben tartották, majd a múlt század hatvanas éveiben Veszprémbe is került néhány egyed, ahol rövid időn belül megfelelő tenyész­állo­mányt sikerült kialakítani, az ott született csikókból jutott hazai és külföldi állatkerteknek egyaránt.

Fotó: Kovács Zsolt

Lámák a Hortobágyon (?)

A láma olyan jól akklimatizálódott a hazai körülményekhez, hogy egyik legismertebb tudósunk a múlt század hetvenes éveiben felvetette, turistacsalogató és egyéb gazdasági célzattal telepítsünk lámákat a Hortobágyra. Szerencsére ez a terv nem valósult meg.

Viszont a láma ma már csaknem minden állatkertünkben látható – és nem csak ott. Úgy huszonöt évvel ezelőtt elkezdték nálunk is házikedvencként tartani.

Beszerzése már nem okozott különösebb problémát, hiszen a hazai állatkertek, majd kisvártatva a magántenyésztők rendszeresen kínáltak eladásra lámacsikókat. Tartották nagyobb kertekben, kisebb magán-­állat­gyűjte­ményekben, s nem kis számban a mind népszerűbb lovardáknak is a „színesítő eleme” lett.

A láma ma már hazánkban is számos színváltozatban előfordul. A leggyakoribb talán a fehér, de szép számmal vannak tarka egyedek is, ám az egyszínű barnák viszonylag ritkák.

Mivel nálunk természetesen nem használják őket teherszállításra, és nem is lovagolnak rajtuk, még csak nem is fűtenek a trágyájával, ezért itthon inkább csak „díszállatnak” tekinthetők.

Egyszerűen tarthatók

A lámák elhelyezése roppant egyszerű, nem igényelnek különleges kifutót, csak egy egyszerű, bár minél nagyobb karámot, illetve egy istállót, ahová rossz idő esetén, nagy hidegben behúzódhatnak. A lámacsődörökkel nem árt vigyázni, a heréltek és a kancák szelídebbek. A lámák voltaképpen kérődznek – bár másképp fejlődött a gyomruk, mint a valódi kérődzőknek. Vérük különösen sok vörös vértestet tartalmaz, ez a magashegyi, oxigénben szegény területen nagy segítség a számukra.

A természetben nem válogatósak, így fogságban is egyszerűen táplálhatók. Abraktakarmányból napi 1,5 kg körüli mennyiséget, míg lédús takarmányból mintegy 2-2,5 kilogrammot igényelnek.

A lédús takarmány nyáron az abraktakarmányt helyettesítheti. Az ágakat és lombokat is szívesen veszik. Fontos, hogy a kifutóban legyen nyalósó, s természetesen a naponta cserélt tiszta ivóvízről se feledkezzünk el.

Szeretik a társaságot

Gyakran olvashatunk arról, hogy a lámák ragadós nyálukkal leköpik az embert. Valójában a láma nem annyira köpködő állat, mint azt sok könyvben olvashatjuk. Ugyanis nem minden láma okoz efféle atrocitást, csak jobbára a csődörök, ha felbosszantják őket. Ez a sokak számára visszataszító viselkedés egy erőfitogtatás és védekezés egyszerre.

A csődörök küzdelme a területért és a vezérségért mindig köpködéssel kezdődik. Ha ez kevésnek bizonyul, akkor jön az igazi haddelhadd.

Ám érdemes megjegyezni, hogy – ha más-más intenzitással is – minden teveféle „megcélozhatja” a mit sem sejtő embert.

A láma fogságban igen jól szaporodik. Nálunk nem tenyésztik őket fajta szerint, így csak arra kell ügyelni, hogy a szülők idegen vérvonalból származzanak. Több kanca együtt tartható egy kifutóban, s természetesen közéjük kerülhet egy csődör is, ám több hímivarú állatot – ha kanca is van a közelben – nem lehet közös férőhelyen tartani, mert annak állandó harc lenne a vége. Ne feledjük, hogy a láma őse a természetben csoportokban él, és a lámák is szeretik a társaságot! Ezért, ha lehet, több egyedet tartsunk ebből a különleges fizimiskájú párnástalpúból.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Érzékelhetően emelkedtek az agrárárak

Az első negyedévben nagyobb mértékben nőttek a mezőgazdasági termelői­ árak, mint a ráfordítások – derül ki a KSH adataiból. Az elemző szerint az emelkedés a következő hónapokban mérséklődik, majd árcsökkenés jön.

Fogyókúrára fogták a pufók kínai vadlovakat

Elhíztak a kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen fogságban élő Przsevalszkij-lovak - a világ utolsó vadlóalfajának fogságban tenyésztett egyedei -, ezért fogyókúrára fogták őket.

Majorságot épít a Balaton-felvidéki Nemzeti Park a Mura mellett

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BFNPI) 470 millió forintos európai uniós támogatással épít majorságot Letenye határában, a Mura mentén - tájékoztatta a nemzeti park az MTI-t.

Járványok szorításában

Napjainkban egyszerre kell megbirkóznunk humán- és állatjárványokkal. Előbbiek közül minket most elsősorban a koronavírus fertőzése állít komoly próbatétel elé, az állategészségügyi szakembereknek azonban időről időre meg kell küzdeniük olyan betegségekkel, amelyek adott esetben emberre is veszélyesek lehetnek.

Amerikai ASP elleni vakcina kérdőjelekkel

Az Egyesült Államok kutatói kidolgoztak egy afrikai sertéspestis elleni oltást, amelyet a közeljövőben alkalmazni fognak az USA-ban. Ennek ellenére Kanadát és Európát valószínűleg nem fogja érdekelni.

A kacagójancsi már nálunk is hallatja hangját

A kacagójancsi vagy más néven kokabura Földünk ma élő legnagyobb jégmadara, hossza akár elérheti a 45 centimétert is. Azok, akik Ausztráliába eljutnak, s a keleti parton barangolnak, szinte biztos, hogy találkoznak ezzel az egyszerű tollazatú madárral, melyen a fehér és a barna szín dominál. Ma már díszmadárként is tartják kontinensünkön.

Pozitív változások az USA tejtermelésében

Világszerte zajlanak arra irányuló kutatások és fejlesztések, hogy miként lehetne csökkenteni a szarvasmarha-tartás környezetre gyakorolt káros hatásait.

A nemzeti összetartozás jegyében bővült a hungarikumok sora

25. alkalommal ültek össze a Hungarikum Bizottság (HB) tagjai: a többi közt négy, a magyarság karakterjegyeit magán viselő értéket emeltek a hungarikumok rangos sorába. A jubileum apropóján V. Német Zsolttal, az Agrárminisztérium kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztosával, a Hungarikum Bizottság tagjával beszélgettünk.

Ingyen tyúk a kevesebb zöldhulladékért

Napjainkban a hulladékkezelés minden formája akadályokba ütközik. Így van ez a biológiailag lebomló hulladékok esetében is; a kertvárosokban felgyülemlő zöldhulladék-mennyiség elszállítása és kezelése gondokat okoz a hulladékkezelőknek.

Országszerte számos program várja az érdeklődőket az Európai Nemzeti Parkok Napján

Orchidea túra a Sas-hegyen, madármegfigyelő túra Tiszaalpáron, Geotúra az ősember festészete nyomában. Ez csak néhány példa a nemzeti parkok hétvégi programjai közül, amelyekkel az Európai Nemzeti Parkok Napjára készülnek.