Back to top

Az időjárás a legnagyobb gazdasági kockázat

A klímaváltozás mezőgazdasági termesztésre, élelmiszerbiztonságra gyakorolt hatásait, az újonnan érkezett károsítókat, invazív fajokat, az ellenük folytatott küzdelmet, a kereskedelmi globalizáció élelmiszer-biztonsági kockázatait mutatja be a Vajdahunyadvárban nyílt "Változó világunk kihívásai" című kiállítás.

A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft., a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint az Országos Meteorológiai Szolgálat együttműködésében Változó világunk kihívásai címmel nyílt kiállítás a Vajdahunyadvárban. 

Fotó: Rimóczi Irén

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum emeleti aulájában kiállított posztereken a klímaváltozás mezőgazdasági termesztésre, élelmiszerbiztonságra gyakorolt hatásait, az újonnan érkezett károsítókat, invazív fajokat, az ellenük folytatott küzdelmet, a kereskedelmi globalizáció élelmiszer-biztonsági kockázatait mutatják be. Emellett interaktív megoldások is segítik a tudományos ismeretterjesztést az említett témakörökben.

A tárlatot Nagy István nyitotta meg
Fotó: Rimóczi Irén
A kiállítást megnyitó Nagy István agrárminiszter szerint a környezeti, gazdasági, társadalmi kihívásokra összetett válaszokat kell adni, a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérsékléséhez, kivédéséhez komplex megoldásokban kell gondolkodni, azaz több szakterület összefogására van szükség. Ezt célozza a kormány Klíma- és természetvédelmi akcióterve, amelynek az erdőtelepítés, a fásítás ösztönzése, az öntözésfejlesztés egyaránt kiemelt eleme.

A tárlat megnyitójához kapcsolódó konferencián az idén 150 éves Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke, Radics Kornélia hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás nem pusztán az átlagos hőmérséklet növekedését jelenti, legalább ekkora veszély a szélsőséges események gyakoriságának és intenzitásának a növekedése.

A kiterjedt mérések kezdete óta 2019 volt a legmelegebb év, és főként a sarkvidékek átlaghőmérséklete emelkedett.

Az előző év hazánkban is rekord meleg volt, az évi középhőmérséklet 12,19 C volt, ami 1,32 C-kal nőtt 1901 óta. Az évi csapadékösszeg viszont 2,86 százalékkal csökkent. Az ország térségei közt is nagy különbség, főként a keleti és északi megyékben nőtt a középhőmérséket, a csapadék pedig az Alföldön lett több, amíg a nyugati országrészben csökkent. A hőhullámos napokból is egyre több van, amíg 1970 és 2000 közt átlagosan 5,1 ilyen napban volt részünk, 2021 és 2050 közt már 9-15 hőhullámos napot jeleznek előre, és további 1-2 C-os hőmérsékletemelkedést valószínűsítenek a szakemberek.

Az időjárás a legnagyobb gazdasági kockázattá vált az évek során. A szakember szerint csak a tudományos területek együttműködésével léphetünk előre, a független kutatások nem oldják meg a gondjainkat.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke, Oravecz Márton a láncszemlélet fontosságát hangsúlyozta az élelmiszer-biztonság szavatolásában. A növekvő népességből, a szűkülő erőforrásokból, a klímaváltozásból, globalizációból adódóan egyre több a kihívás, kockázat, és a technológiai fejlesztések is újabb és újabb ellenőrzési módozatokat kívánnak.

Jó hír, hogy egy EFSA kutatás szerint Európában a magyar lakosság bízik a leginkább az élelmiszer-biztonsági szakemberek munkájában.

A kiállított tablókon a Nébih a élelmiszerlánc-felügyelet kihívásai mellett felhívja a figyelmet az élelmiszerpazarlás környezeti hatásaira, a klímaváltozás hatására megjelenő álletbetegségekre, az idegenhonos károsítók veszélyére, az antibiotikum-használat árnyoldalaira. Emellett bemutatja a borhamisítás elleni harc új „fegyverét”, amivel biztonsággal kiszűrhető a hamis ital, és elmagyarázza milyen fontos megőrizni az erdőket, megelőzni az erdőtüzeket.

Az Európában előforduló mintegy 12 ezer idegen honos fajnak csak a 10-15 százaléka tekinthető inváziósnak. Ezek a sokszor más kontinensről, leggyakrabban Észak-Amerika és Ázsia mérséklet övi területeiről szándékosan vagy véletlenszerűen behurcolt fajok azzal okoznak a legnagyobb kárt, hogy robbanásszerűen elterjednek, és térhódításukkal veszélyeztetik, avagy tönkre teszik a természetes életközösségeket, magyarázta Béres András, a Hermann Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője.

Csökkentik a biológiai sokféleséget, kiszorítják az őshonos növény- és állatfajokat, mezőgazdasági, erdészeti károkat okoznak például az árvízi védekezés, a vízhasználat akadályozásával, de betegségek terjesztésével humán egészségügyi kockázatot is hordoznak.

Ezeket a veszélyeket felismerve született meg az Európai Parlament és az Európai Tanács rendelete az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről. A szakember a „hódítók” közt említette meg egyebek közt a selyemkórót, bálványfát, amelyeket gazdasági célokból hoztunk be, ám nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, és mára erősen invazív fajokká váltak. A szintén behozott harlekin katicának szintén több kárát tapasztaljuk, mint előnyét. Az inváziós fajok megtelepedését segítheti a klímaváltozás, azzal, hogy gyengíti a természetes élőhelyek ellenálló képességét a betlakodók ellen. A megelőzésnek fontos eleme ezért a természetes élőhelyek állapotának fenntartása.

Fotó: Rimóczi Irén

Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum igazgatója a hazánkban az 1885 és 1895 között tomboló filoxérajárvány következményeit idézte fel, és mindenekelőtt azt hangsúlyozta, milyen a károsító megfékezésében kulcsszerepet játszott a társadalmi, valamint a tudományos összefogás, ez utóbbi nemzetközi szinten is.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyógynövényipar: csökken a gyűjtés, döcög a termesztés

A gyógynövényipar az átlagosnál összetettebb, sajátos szakmai terület, hiszen más kertészeti ágazatokhoz képest nagyobb a fajgazdagság, valamint a termesztés mellett gyűjtésből is származik alapanyag. Emellett a gyógynövényeket a gyógy-, az élelmiszer-, a kozmetikai és a vegyipar is hasznosítja.

Allergiásnak is lehet kertje

Akik allergiások, bizonyos pollenek kapcsán úgy érezhetik, hogy házhoz mennek a pofonért, ha kertészkedni kezdenek. Némi tervezéssel azonban lehet olyan kertet kialakítani, ami nem rontja az ott élők egészségi állapotát.

Patagondok

Jön a tavasz, évszakváltás. Milyen kihívásokkal kell megküzdeniük a lovasoknak lovaik patáját illetően, hogyan lehet zökkenőmentessé tenni az átmenetet? Milyen veszélyek leselkednek lovaink patájára?

Ez a krumpli kevésbé hizlal

A burgonya az egyik legnépszerűbb élelmiszer Németországban, sok fogyasztó számára azonban túl magas a szénhidráttartalma. A Kaufland áruházak most alternatív termékújdonságot kínálnak a diétázó burgonyakedvelőknek.

Időjárás előrejelzés: ha nincsenek repülők, nincsenek adatok

A légiforgalom leállása miatt egyre kevesebbet tudunk az időjárásról is, a napi 700 000 adat helyett csupán néhány ezer érkezik az időjárás modellezéséhez.

Jelentős értékesítési problémák a nyúlágazatban

A magyarországi nyúltenyésztés legnagyobb felvevőpiaca Németország, Svájc és Olaszország, ahol a járványhelyzet hatására visszaesett a kereslet. A takarmányárak növekedtek, a felvásárlási árak csökkentek, a megmaradó húst hűtve be kell tárolni, ami komoly költségtöbbletet jelent. A magyar nyúl 96 százaléka exportra kerül, de jelen helyzetben a hazai fogyasztás emelkedése is segítheti az ágazatot.

Nébih: biztonságosak a húsvéti sonkák, de jelölési hibák előfordultak

Élelmiszerbiztonsági szempontból megfeleltek az előírásoknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) terméktesztje során ellenőrzött húsvéti sonkák, viszont kisebb mértékű minőségi és jelölési hibák ezúttal is előfordultak - közölte a Nébih pénteken az MTI-vel.

Ha görénynél működik, talán az embernél is

Megkezdődtek a Covid-19 elleni oltóanyag klinikai teszteléseinek első fázisai Ausztráliában. A CSIRO az ausztrál kormány tudományos ügynöksége januárban csatlakozott a CEPI vakcinafejlesztésre specializálódó globális szervezet munkájába, hogy segítsen a koronavírus elleni oltóanyag kifejlesztésében.

Jelentős siker az osztatlan közös földtulajdon felszámolásában

Kiemelkedően sikeres volt az Agrárminisztérium (AM) és a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) március elején indult földértékesítési programjának első üteme.

Inatreq™ hatóanyagot tartalmazó új gombaölő szer a gabonatermesztők számára

A Corteva Agriscience megkezdi a piaci bevezetését Európában, a gabonafélék védelmére használható, Inatreq™ hatóanyagot tartalmazó új gombaölő szerének. 15 éve ez az első természetes eredetű gombaölő szer a gabonatermesztők számára, amely kifejezetten a szeptória ellen biztosít védelmet.