Back to top

FeHoVa: ismert horgászokkal beszélgettünk a legnépszerűbb módszerekről

A magyar horgász- és vadászközösség ünnepe volt a 27. FeHoVa, melyen nemcsak a legújabb termékek, hanem ismert szakemberek és versenyzők is várták az érdeklődőket. Lapunk egy pergető- és egy feeder-specialistát kérdezett a hazai horgászok szokásairól.

A Kárpát-medence horgász- és vadászközösségének java gyűlt össze a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban tartott 27. Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállításon, ismertebb nevén a FeHoVa-n. A szervezők beszámolója szerint 50 ezernél is többen látogattak el idén a négynapos rendezvényre, amely két pavilonban, mintegy 300 kiállítóval – köztük hazai és nemzetközi gyártókkal és forgalmazókkal – mutatta be a két hobbihoz köthető alapvető, egyszersmind új és innovatív eszközöket, termékeket és szolgáltatásokat.

A horgászok számára kialakított térben különösen népszerűnek bizonyultak a gyakorlati bemutatók: több helyszínen is neves szakemberek avatták be az érdeklődőket a különböző módszerek alapjaiba, azok során használatos praktikákba. Köztük volt Lukácsi Béla kétszeres magyar bajnok, világbajnoki bronzérmes pergető horgász is, akivel bemutatóját követően beszélgettünk.

„Mindig igyekszem beépíteni az előadásaimba a legújabb technikákat és felszereléseket. Ezúttal a Magyarországon még kevéssé ismert vertikális pergetés lényegét, illetve a módszerhez használatos csalikat mutattam be” – kezdett bele. Mint mondta, a pergetés (a ragadozó halak horgászatának műcsalis technikája – szerk.) népszerűsége rohamosan növekszik, így kijelenthető, Magyarországon ez most a második legnépszerűbb módszer.

„A technika viszonylag egyszerű, kevés eszköz is elég lehet hozzá, éppen ezért a pergető horgász szinte bármikor „kiugorhat” a partra. A módszeren belül egyébként a leginkább pénztárcabarát plasztik csalis technika a legnépszerűbb a hazai horgászok körében”

– magyarázta a szakember, akinek szavai szerint a többség szívesebben dob olcsó csalit a jó halat sejtető, ám sok esetben horogmarasztaló akadókba. Mindez persze nem jelenti azt, hogy ne vásárolnának szívesen a horgászok drágább műcsalikat – például wobblereket. Lukácsi Béla elárulta, egy általa nagyra tartott lengyel gyártó új típusú, reményeik szerint a jövő egyik slágercsalijának számító darabot dobott most piacra, melyet egyébként a kiállításon is be lehetett szerezni.

„És mégis melyik a legnépszerűbb horgászmódszer Magyarországon?” – vetődhetett fel a kérdés olvasóink egy részében, ugyanakkor abban is biztos vagyok, sokak számára nem újdonság: a magyar horgászok többsége elsősorban a feeder technikát alkalmazza a vízparton. Ezt erősítette meg lapunknak Sipos Gábor, a Dél-Afrikában tavaly világbajnokságot nyert magyar feeder válogatott tagja, egy népszerű hazai horgászmárka egyik képviselője is.

„Mivel a hazai horgászok között többségben vannak a pontyhorgászok, ezért a feeder technikán belül a method módszer örvend ma legnagyobb népszerűségnek hazánkban. Egyszerű, hatékony horgászmódszer ez, mely során a ponty az etetőanyag-gombócba helyezett csalit szívja fel”

– magyarázta a versenyző, aki az arányokat tekintve azt mondta: ma 100-ból körülbelül 80-an e célra használják feeder botjaikat, s nagyjából 10-10 horgász van, aki folyóvízi és/vagy keszeghorgászatkor veti be azokat, méghozzá a hosszú előkés módszert alkalmazva.

Sipos Gábor azt is elmondta, ahogy korábban, úgy idén is láthattak újdonságokat – botokat, orsókat, aprócikkeket, illetve etetőanyagokat és csalikat – az érdeklődők a cégük standján, illetve a bemutatóik alkalmával. Szavai szerint a termékeikkel a változó hal- és horgászigényt egyaránt szeretnék kielégíteni.

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Legendás Kerecsen

A kerecsensólyom mindig is kiemelt szerepet játszott mondavilágunkban, történelmünkben. Népünk vezetői szívesen választották erejük, hatalmuk jelképévé, Géza fejedelem koráig a magyarok hadi jelvényeként is szolgált. Az elbeszélések szerint Attila pajzsát is ez a ragadozó madár díszítette.

Koronavírus: felvette a kesztyűt a Hód-Mezőgazda Zrt. is

A koronavírus okozta krízishelyzetben felértékelődik az élelmiszeralapanyag-gyártók szerepe. Az ágazat hazai kulcsszereplőjének, a Hód-Mezőgazda Zrt.-nek vezérigazgatójával, Antal Gáborral beszélgettünk arról, miként élik meg e nem mindennapi időszakot.

Merre tovább magyar mezőgazdaság?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara frissítette március közepén kiadott elemzését, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálta a mezőgazdaságra. A termesztés és feldolgozás folyamatosságának fenntartására több javaslatot is megfogalmazott a kamara, hangsúlyozva, hogy ebben az ágazatban, különösen az állattenyésztésben nem lehet egyik pillanatról a másikra leállni.

Agrárexportunk kitettsége a járvány árnyékában

Agrár-külkereskedelmünk különleges évet zárt 2019-ben. Exportunk 8,2, importunk 8,1 százalékkal nőtt, de mivel az export az import másfélszeresét közelítette, így a külkereskedelmi szaldó, az export-import egyenleg is javult, mégpedig 8,4 százalékkal nőtt.

Valamit már sejtünk az aranysakálról

Az aranysakál térhódítása egyre komolyabb potenciális veszélyforrás a hazai vadfajfaunára. A vélhetőleg Horvátországból eredő új „bevándorlásuknak” köszönhető, hogy a ’90-es években a Dráva menti déli határvidéken szaporodó példányokat véltek megfigyelni. Azóta állandó állományuk alakult ki az ország déli megyéiben, de mára már az ország minden térségéből beszámoltak jelenlétükről.

ASP: a vadaskertek űzött vadja lett a vaddisznó

Az afrikai sertéspestis továbbra is jelentős gazdasági és vadgazdálkodási problémát okoz hazánkban, és egyelőre úgy tűnik a vadászatra jogosultak intézkedései nem elégségesek a kór megfékezésére. Ennek értelmében az országos főállatorvos új határozatot hozott az ASP féken tartására, amely intézkedések drasztikus lépéseket hordoznak magukkal.

Kaptárkapu darazsak ellen

A világ minden táján óriási problémát okoz a méhesekben a darazsak kártétele. A montreali Apimondia Kongresszus kiállításán egy új-zélandi cég apró, egyszerű, ráadásul a kaptárakban elhelyezhető darazsak elleni eszközt mutatott be, melynek a kaptárkapu elnevezést adták. A szabadalmi védettség alatt álló találmányról gyűjtöttem információt a standon, melyet most megosztok önökkel.

Egy évvel elhalasztják a Nemzetközi Szamóca Szimpóziumot

Bejelentették Rómában, hogy a 2020. májusára tervezett Nemzetközi Szamóca Szimpóziumot egy évvel később rendezik meg a koronavírus-járvány miatt. Az új időpont 2021- május 1-5., a helyszín pedig változatlanul Rimini. A szervezők, az anconai Marche Műszaki Egyetem, az olasz agrárkutatási és ökonómiai tanács (CREA) és a Nemzetközi Kertészeti Társaság szerint csak így lehet megóvni a résztvevők egészségét.

Számos rendezvény marad el

A koronavírussal kapcsolatos veszélyhelyzeti intézkedések kihirdetése után számos rendezvény maradt el eddig is az országban.

Üvegház az Északi-sarkon

Kanada északi részén az élelmiszer-ellátás bizonytalansága miatt számos nunavuti közösséggel együttműködve megvalósították a helyi élelmiszer-termelésre összpontosító, speciális üvegházon alapuló modellt. TJ Driediger, a projekt marketingigazgatója elmondta, hogy az örökös fagy miatt teljesen kizárt a talajban való termesztés az Északi-sarkvidék legtöbb részén.