Back to top

Hogy növényeink "élénk talajéletet éljenek"

Sokféle talajbaktériumot és más mikrobákat tartalmazó készítmény kapható, amelyek a talajélet élénkítésén keresztül hatnak kedvezően a termesztett növényekre. A köztük való eligazodásban segített a növényorvosi kamara Pest megyei szervezete által rendezett tápanyag-gazdálkodási tanácskozás, ahol tizenöt előadás hangzott el a lombtrágyázás élettani alapjainak ismertetésétől a műtrágyák tárolásáig.

Posta Katalin, a Szent István Egyetem egyetemi tanára a talajbiológia szerepét elemezte a növények genetikai teljesítőképességének kihasználásában. Mindössze a talajtömeg 5 százalékát teszi ki a talajflóra és -fauna, amit tovább bontva 40 százalék jut a talajgombákra és algákra, ugyancsak 40 százalék a talajbaktériumokra, 12 százalék a földigilisztákra, a többi az egyéb kategóriába esik. Már Darwin is fölismerte a giliszták jelentőségét a talaj minősége szempontjából, sokkal kisebb figyelem jut egy másik állatcsoportra, az ugróvillásokra. Mindenféle korhadó anyagot elfogyasztanak és jól jelzik a talaj öregedését, ugyanis abban az esetben csak a talaj legfölső rétegében találhatók meg.

Igen nagy jelentőségűek a talajban élő mikroorganizmusok a tápelemek fölvehetővé tételében.

A kiadott trágyaféleségek 10-40 százalékát tudják közvetlenül hasznosítani a növények, a többi kimosódik, elillan vagy szerves formában lekötődik a talajban.

Ezeket a szerves formákat aztán zömmel a baktériumok alakítják át ismét a ionos, a növények számára fölvehető formává, de ez elég nagy energiabefektetést kíván a részükről.

Legismertebbek a nitrogéngyűjtő baktériumok, amelyeket három csoportba sorolhatunk. A szimbionta nitrogénkötő baktériumok fajspecifikusak, a pillangós növények gyökérgümőiben élnek. Egy év alatt hektáronként 100-200 kilogramm nitrogént képesek megkötni a légkörből. A következő csoportot asszociatív nitrogénkötőknek nevezzük, ezek kevésbé szorosan kapcsolódnak egy növénycsoporthoz, általában egyszikűek gyökerével képeznek kapcsolatot. Évente körülbelül 50 kilogramm nitrogén megkötésére képesek. Még ennél is kevesebb, 5-10 kilogramm nitrogén várható egy hektáron a szabadon élő nitrogénkötő baktériumok munkájától. Ezek önmagukban nem tudnak elég nitrogént szolgáltatni a növényeknek, további trágyázásra van szükség.

A szerves foszforvegyületek föltárásában különböző enzimek és savak képzése révén segítenek a mikroorganizmusok.

Ilyen szerves foszfor a humuszanyagokban, a nukleinsavakban és a lecitinben található, míg a talaj összes foszfortartalmának a másik fele szervetlen formában van jelen. Ezek a különböző elemekkel képzett foszfátok és oxifoszfátok.

A baktériumok másik ismert működési területe a cellulózbontás, ami kemény munka a számukra, elegendő nitrogénnel kell ellátni őket hozzá. A mikrobák segítségével lebontott szármaradványok szerves anyagokkal segítik a kedvező talajszerkezet kialakulását, és azért is szerencsés gyorsan eltávolítani a növénymaradványokat a földről, mert úgy a talajlakó kórokozók fennmaradását is meggátoljuk.

A talajban közvetlenül a gyökér környezetében élő egyes rhizobaktériumok serkentik is a növények növekedését a hormontermelésükkel.

Igen nagy jelentőségű a mikorrhizák szerepe a növények teljesítményében. Ezek a gombák szimbiózisban élnek a növényekkel és hatalmas hifahálózatot alakítanak ki a talajban, ezáltal sokszorosára nő a tápanyagfölvevő felület. A gomba a növénytől kapja a kész tápanyagokat, cserében tápelemekkel látja el.

Gyakran a foszforigény 80 százalékát így tudják fölvenni a növények, ezen kívül mikorrhizával több tápanyaghoz jut a növény, és a kapcsolat javítja a stressztűrést és valamennyire véd a patogén mikroorganizmusoktól.

A hozamra gyakorolt kedvező hatás évjárattól és a talaj tápelemtartalmától függ, akár mikorrhizáról, akár talajbaktériumokról van szó, hangsúlyozta Posta Katalin. Ha kedvező az időjárás és megfelelő a tápanyagellátás, a mikrobák már nem sokat tudnak hozzátenni a növényi teljesítményhez, akkor a genetikai potenciál a meghatározó. Alacsony tápanyag-tartalomnál és stresszes évjáratban viszont nagy segítség várható tőlük. Ezt a növénynemesítők is fölismerték és olyan fajtákat igyekeznek létrehozni, amelyek könnyen lépnek gyökérkapcsolatba a gombákkal.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

#maradjotthon: csíráztassunk, kertészkedjünk

Ha már az ember egész nap össze van zárva a gyermekével, nyugodtan lehet a hagyományos csíráztatási kísérletet egy kicsit másképp is végezni. Ha nem éppen a tananyaghoz, hanem a tavaszhoz igazodva kísérletezünk, bátran szót ejthetünk másról is, mint sziklevelekről, oxigénről vagy mitokondriumról.

Ez a krumpli kevésbé hizlal

A burgonya az egyik legnépszerűbb élelmiszer Németországban, sok fogyasztó számára azonban túl magas a szénhidráttartalma. A Kaufland áruházak most alternatív termékújdonságot kínálnak a diétázó burgonyakedvelőknek.

Inatreq™ hatóanyagot tartalmazó új gombaölő szer a gabonatermesztők számára

A Corteva Agriscience megkezdi a piaci bevezetését Európában, a gabonafélék védelmére használható, Inatreq™ hatóanyagot tartalmazó új gombaölő szerének. 15 éve ez az első természetes eredetű gombaölő szer a gabonatermesztők számára, amely kifejezetten a szeptória ellen biztosít védelmet.

Konzervadomány a mindennapok hőseinek

A jelenlegi rendkívüli helyzetben az orvosok és nővérek az ország hősei, akik minden nap saját és családjuk egészségét kockáztatva indulnak el dolgozni. A Bonduelle zöldségkonzerveket ajánlott fel a véget nem érő feladatok miatt kimerült egészségügyi dolgozóknak.

Fagyhelyzet a gyümölcsösökben

Március 23. és 26. közötti éjszakákon nem a klasszikus tavaszi kisugárzásos fagyokkal volt dolgunk, hanem szállított faggyal álltunk szemben: olyan hideg légtömeg tört be Magyarország területére, mely nagyon erős széllel komoly lehűlést eredményezett. A gyümölcsösökben tapasztalható következményeket Apáti Ferenc, a FruitVeB alelnöke foglalta össze a szervezet holnapján.

Váratlan hideg idején – Növényvédelmi előrejelzés 14. hét

Nagy károkat okozott a markáns hidegfront, a növények kondíciójának javításával menthetjük, amit lehet. A monília elleni permetezést is folytatni kell, őszibarackban pedig a hidegben újra aktuális lett a tafrina elleni védekezés. Az alma most fogékony a varasodásra, a szőlőben pedig most érdemes az atkák ellen fellépni.

Éledezik a kínai almapiac a koronavírus-járvány után

A koronavírus-fertőzés következtében 30 százalékkal apadt a kínai almaforgalom az utóbbi két hónapban. A piaci árak pedig annak ellenére csökkennek, hogy a nagy almatermesztő körzetben, Sanhsziban már emelkednek a termelői árak.

Corteva Agriscience tájékoztató a vetőmag és növényvédő szer ellátásról

A Corteva Agriscience munkatársai jelenleg is keményen dolgoznak, hogy a vetőmagokat és növényvédő szereket időben biztosítsák a tavaszi szezonra.

A kertészek így segítenek. Köszönjük!

Nemcsak a Dél-pesti Centrumkórházba, hanem más egészségügyi intézmény dolgozóinak is szállítanak ingyen friss és felfoldozott zöldséget és gyümölcsöt a kertészek, hogy hozzájáruljanak egészségük megőrzéséhez és megköszönjék fáradságos munkájukat.

Korai burgonya három hónap alatt

Farkas Győző a Szegedhez közeli Domaszéken gazdálkodik, édesapjával és Gábor öccsével összesen 60 hektárt művelnek. A Homokhátság közepén található termőföldjük minősége egyenetlen, zömmel gyenge termőképességű. Egy részén a hektáronkénti aranykorona-érték éppen csak eléri a 4-et, míg a szegedi csónakázó tónál 18-20 aranykoronás földek is vannak, igaz, csak mutatóba.