0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Kevésbé gyümölcsöző gyümölcsöseink

„A magyarországi gyümölcstermesztés heterogén, a termelői színvonal igen változatos” - hívta fel a kialakult helyzetre a figyelmet Hunyadi István. A FruitVeb szakmai igazgatója, a Bayer Gyümölcs Szimpóziumán tartott előadásában nem fukarkodott a kritikával.

A teljes hazai gyümölcsfelület alig éri el a 80 ezer hektárt, aminek fele korszerűtlen, potenciálisan versenyképtelen. Van mintegy 20 ezer hektárnyi fejleszthető ültetvény, de kérdés, hogy megéri-e a meglévőt toldozni, vagy inkább új alapokkal elindulni. Elég csak az egyre csökkenő munkaerőre gondolni. Franciaországi példát hozott, ahol egy 300 hektáros iparialma ültetvényben mindössze négyen dolgoznak, a termelés automatizált.

A maradék 20 ezer hektár már megüti a mércét, versenyképes, de – hallhattuk a szakembertől – az igazán profi termőterület alig 10 ezer hektár, ami 200-300 gazda kezében van.

A termelési színvonalunk – a hatékonyság – kifogásolható, 30-60 százalékkal maradunk el az európai top5 versenytárs mögött.

A horizontális szervezettség alacsony, a vertikális koordináció pedig kezdetleges. A szakember felhívta a figyelmet, hogy nyugaton is lemorzsolódnak az egymással össze nem fogó kistermelők, akik önmagukban nem tudnak komoly beruházásokat megvalósítani. A termékértékesítés háromnegyede a feldolgozóipart célozza meg, a maradék termés fele az áruházláncokba kerül, de ott vannak még a nepperek, és mintegy 20 százalék a szürkegazdaság bugyraiban tűnik el.

Az elmúlt években megszűnt a málna, a szeder, a fekete ribizli és az egres termesztése, jelentősen csökkent az alma, a körte és az őszibarack ültetvényfelület. Stagnál a meggy, a szilva, a kajszi és a piros ribizli, míg növekedett a dió, a bodza, a cseresznye és a szamóca iránti érdeklődés.

A bodzát sokan piaci felmérés nélkül telepítették, így hivatalosan 7000 hektárról van tudomása a szakmának, ám ezen túl legalább 3000 hektárt hoztak létre illegálisan.

Alma esetében hosszú ideje kérdés, hogy iparit vagy frisspiacit termeljünk. Ugyan az ipari minőségre van kereslet, ám kézzel felszedve már kevésbé  rentábilis. Ráadásul ha megnézzük, az USA-ban 85 tonna az ipari alma átlagtermése, ami már gazdaságossá teszi a vállalkozást. A cseresznye ugyan keresett, ám fokozottan ki van téve az időjárási hatásoknak. Feldolgozóipari őszibarackra volna igény, csak mennyiség nincsen belőle.

Ezt tetézi, hogy nagy az évjárat hatás, nem tervezhető a mennyiség, heterogén a termés minősége, ráadásul az áruházláncokba beszállítók egymással szemben törik le az árakat. Pedig a versenyképesség feltételei rendelkezésre állnak – korszerű fajta, öntözés, jégháló, fagyvédelmi berendezések -, már csak a tőke és az elszántság hiányzik.

Persze látni kell, míg egy extenzív, öntözetlen ültetvény telepítési költsége alig 2 millió forintba kerül hektáronként, ha már szeretnénk öntözni, az egymillióval megemeli a költségeket, s ha intenzív, öntözött, jéghálós, fagyvédett gyümölcsöst akarunk látni, akkor mélyebben kell belenyúlni a zsebünkbe, s akár 14 milliós is lehet a bekerülési összeg. Sokan a költségnövekedést a hozamfokozással igyekeznek kompenzálni, ám azt sem mehet a végtelenségig.

A szakember előadása végén kiemelte, mindegy, hogy feldolgozóipari vagy frisspiaci minőséget termelünk, de mindkettőt magas színvonalon kell csinálni.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu