A teljes hazai gyümölcsfelület alig éri el a 80 ezer hektárt, aminek fele korszerűtlen, potenciálisan versenyképtelen. Van mintegy 20 ezer hektárnyi fejleszthető ültetvény, de kérdés, hogy megéri-e a meglévőt toldozni, vagy inkább új alapokkal elindulni. Elég csak az egyre csökkenő munkaerőre gondolni. Franciaországi példát hozott, ahol egy 300 hektáros iparialma ültetvényben mindössze négyen dolgoznak, a termelés automatizált.
A maradék 20 ezer hektár már megüti a mércét, versenyképes, de – hallhattuk a szakembertől – az igazán profi termőterület alig 10 ezer hektár, ami 200-300 gazda kezében van.
A horizontális szervezettség alacsony, a vertikális koordináció pedig kezdetleges. A szakember felhívta a figyelmet, hogy nyugaton is lemorzsolódnak az egymással össze nem fogó kistermelők, akik önmagukban nem tudnak komoly beruházásokat megvalósítani. A termékértékesítés háromnegyede a feldolgozóipart célozza meg, a maradék termés fele az áruházláncokba kerül, de ott vannak még a nepperek, és mintegy 20 százalék a szürkegazdaság bugyraiban tűnik el.
Az elmúlt években megszűnt a málna, a szeder, a fekete ribizli és az egres termesztése, jelentősen csökkent az alma, a körte és az őszibarack ültetvényfelület. Stagnál a meggy, a szilva, a kajszi és a piros ribizli, míg növekedett a dió, a bodza, a cseresznye és a szamóca iránti érdeklődés.
Alma esetében hosszú ideje kérdés, hogy iparit vagy frisspiacit termeljünk. Ugyan az ipari minőségre van kereslet, ám kézzel felszedve már kevésbé rentábilis. Ráadásul ha megnézzük, az USA-ban 85 tonna az ipari alma átlagtermése, ami már gazdaságossá teszi a vállalkozást. A cseresznye ugyan keresett, ám fokozottan ki van téve az időjárási hatásoknak. Feldolgozóipari őszibarackra volna igény, csak mennyiség nincsen belőle.
Ezt tetézi, hogy nagy az évjárat hatás, nem tervezhető a mennyiség, heterogén a termés minősége, ráadásul az áruházláncokba beszállítók egymással szemben törik le az árakat. Pedig a versenyképesség feltételei rendelkezésre állnak – korszerű fajta, öntözés, jégháló, fagyvédelmi berendezések -, már csak a tőke és az elszántság hiányzik.
Persze látni kell, míg egy extenzív, öntözetlen ültetvény telepítési költsége alig 2 millió forintba kerül hektáronként, ha már szeretnénk öntözni, az egymillióval megemeli a költségeket, s ha intenzív, öntözött, jéghálós, fagyvédett gyümölcsöst akarunk látni, akkor mélyebben kell belenyúlni a zsebünkbe, s akár 14 milliós is lehet a bekerülési összeg. Sokan a költségnövekedést a hozamfokozással igyekeznek kompenzálni, ám azt sem mehet a végtelenségig.
A szakember előadása végén kiemelte, mindegy, hogy feldolgozóipari vagy frisspiaci minőséget termelünk, de mindkettőt magas színvonalon kell csinálni.