Ez az az időszak, amikor megalapozhatjuk a jó termést, hangsúlyozta az előadó. A sikerhez arra kell ügyelnünk, hogy a növények számára alapvetően fontos négy tényező,
a fény, a víz, a hőmérséklet és a tápanyagok arányosan álljanak rendelkezésre.
Vagyis ha nincs elég fény, ami a leggyakoribb az otthoni palántanevelésnél, akkor nem szabad sok tápanyagot és vizet adni a növénykéknek. Ugyancsak hiába a tápoldatozás, ha kiültetéskor túl hideg van, akkor csak sínylődik a növény és kárba megy a kijuttatott tápanyag.
Mielőtt elvetnénk a magokat, érdemes csírázási próbát tartani. A paprika, paradicsom magja három évig tartja meg csírázóképességét, az uborka öt évig, de jó ha ellenőrizzük. Ami rosszul, vontatottan csírázik, abból nem érdemes palántát nevelni. Különösen a melegigényes zöldségfélék (paprika, paradicsom, uborka) magját célszerű előcsíráztatni. A magokat homokkal keverve tartsuk 25-30 °C-on, nedvesen, és akkor vessük el a magokat, ha megpattantak. Ebben az esetben a kelő magokat az előcsíráztatáshoz hasonló körülmények közt tartsuk.
Készen is kaphatók palántaföldek, de mindenképpen ellenőrizzük próbavetéssel, amire a salátamag a legalkalmasabb. Ha túl magas a közeg sótartalma vagy káros anyagok vannak benne, a salátamag rosszul kel ki. Kontrollt is állítsunk be: a kerti föld felső rétegéből vegyünk egy adagot és abba is vessük el a magokat.
A kerti komposzt önmagában túl magas tápanyag-tartalmú közeg, tőzeggel, homokkal, kerti földdel keverve használjuk palántanevelésre.
A vetésidővel szokták elkövetni a legtöbb hibát a kertbarátok, mondta Zatykó Lajos.
Ne azt nézzük, hogy milyen az idő odakint, hanem a naptárat.
A paprikát, paradicsomot május közepén lehet kiültetni, és két hónap alatt lehet fölnevelni a palántát, tehát március közepe előtt ne vessük el a magját. A márciusban kiültethető saláta már egy hónap alatt fölnevelhető.
Inkább később palántázzunk, mint korán, mert akkor kedvezőbb körülmények közt tovább fejlődni a növények. Kiültetéskor azt az ökölszabályt vegyük figyelembe, hogy
a tőtávolság a kifejlett növény átmérőjének a kétharmada legyen.
Ez azért célszerű, mert gyorsabban záródik a sor, kevésbé szárad ki a talaj és a gyomok sem jutnak fényhez.