Az állattenyésztők elégedetlenségüknek adtak hangot, ugyanis a 2014–2020-as időszak állatlétszám után járó támogatásának korábbi referenciadátumát – az unió szakhatóságaival közösen – 2013. január 31-ében határozták meg. Ez azt jelenti, hogy többek között a szarvasmarhartók is az ekkor lejelentett állatlétszámnak megfelelően kérhették és kapták meg az egyedek után járó uniós támogatást.
Az ügy nem újkeletű. Petre Daea korábbi szociáldemokrata párti (PSD) miniszter a 2018/146-os törvénnyel módosította a vonatkozó, 2015-ben kibocsátott 3. számú sürgősségi kormányrendeletet, a referenciadátumot ez alapján áthelyezték 2018. január 1-jére. A törvény szerint már abban az évben ennek megfelelően kellett volna átutalnia a támogatást a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségnek (APIA), csakhogy az Európai Bizottság szakértői megóvták a döntést, mivel ők úgy ítélték meg, hogy Románia ezzel megszegi az uniós jogszabályokat. Emiatt Romániának visszakoznia kellett, és az APIA tovább fizette a támogatást azoknak is, akik már nem tartottak állatot, vagy „csak” csökkentették állományukat – de hivatalosan nem írhatták ki a jegyzékből a referenciadátumon regisztrált létszámot.
Adrian Oros, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kormányának minisztere megígérte, hogy a 2021–2027-es új vidékfejlesztési stratégiában minden év január 1-je lesz a referenciadátum, így évente le tudják jelenteni a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségnek az állatállomány változását, és a valódi állatlétszámnak megfelelően számíthatják ki a támogatást az APIA szakértői. Ez a szarvasmarhatartókat érinti a leginkább, illetve a juhtenyésztőket is, hiszen nemcsak náluk gyakoribb a létszámváltozás, hanem sokkal több állatról van szó.
 Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat. |
Hogy az új finanszírozási időszakban sikerül-e elérni, hogy minden évben január elseje legyen a referencia-időpont, kizárólag a brüsszeli bürokratáktól függ.
