0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

A szakma világtalálkozója

A sokéves hagyományt folytatva, február első hetében újra összegyűlt a berlini vásárközpontban a gyümölcs- és zöldségszakma színe-java: termelők, export- és importőrök, nagy- és kiskereskedők, a nemesítés, a növényvédelem, a csomagolás, szállítás, logisztika, marketing és a tanúsítóhelyek szakértői – ezúttal a fenntarthatóság, az innováció és a jobb kilátások jegyében.

Az idei Fruit Logistica kiállításon – ahogy már megszokhattuk – német szót lehetett a legritkábban hallani: a berlini vásártársaság adatai szerint mintegy 90 ország több mint 3200 kiállítója mutatta be termékeit és szolgáltatásait – és a kiállítók több mint 90 százaléka idén is külföldről érkezett. A rendezvény előkészítését és lebonyolítását ugyanakkor beárnyékolta a koronavírus, illetve a vírus terjedésének megakadályozását szolgáló intézkedések, aminek következtében Berlinbe bejelentkezett száz kínai kiállító közel fele, és sok további látogató kénytelen volt lemondani a részvételt, és a többi kínai kiállító is inkább európai partnereivel képviseltette magát.

A kiállítást Julia Klöckner szövetségi élelmezési és mezőgazdasági miniszter nyitotta meg. Beszédében azt hangsúlyozta, hogy

a gyümölcs- és zöldségszakma sokat profitál az étkezési szokások egyre tudatosabbá válásából.

Az idei Fruit Logistica „Fő témái a fenntarthatóság, a minőségbiztosítás, a környezetvédelem és igazságos árak elérése” – írta a miniszter asszony a Facebook-oldalán.

A kiállítás idei díszvendége Ecuador volt. Az ország többi közt földi cseresznyét, fán termelt paradicsomot, tüskés annónát és alpesi áfonyát mutatott be, új színekkel és ízekkel gazdagítva a kiállítást.

Egészséges zöldségek, gyümölcsök

Az Európában termelt és értékesített gyümölcsök és zöldségek – sok más, úgynevezett harmadik országokból származó termékkel ellentétben – kiállják a próbát, azaz a túlnyomó többségük megfelel a növényvédőszer-maradvány korlátozását célzó előírásoknak.

A Szövetségi Fogyasztóvédelmi és Élelmiszerbiztonsági Hivatal január utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott adatai szerint Németországban 2018-ban a hatóságok által vizsgált hazai zöldségek és gyümölcsök mindössze 1,3 százaléka haladta meg a növényvédőszer-maradványra előírt határértéket. A német piacon a túlzott növényvédőszer-maradványt tartalmazó termékek aránya az Európai Unió más tagországaiból származó zöldségek és gyümölcsök esetében sem volt sokkal magasabb, 2018-ban csupán 1,5 százalékot ért el.

A Rajna-vidéki Mezőgazdasági Szövetség (RLV) a fogyasztóvédelmi és élelmiszer-biztonsági hivatal vizsgálati eredményei alapján arra a következtetésre jutott, hogy a fogyasztók továbbra is bátran megbízhatnak a kereskedelmi forgalomba kerülő zöldségek és gyümölcsök egészségre ártalmatlan voltában, a növényvédőszer-maradvány határérték alatt tartásában.

A német gazdák növényvédő szereket csak akkor használhatnak, ha azok megfelelnek az állami hatóságok által megállapított forgalomba hozatali feltételeknek. Márpedig a kedvező vizsgálati eredményekhez vezető pozitív fejlődéshez a szigorú előírások mellett a technika folyamatos fejlődése és a gazdák továbbképzése is nagyban hozzájárul, olvasható az RLW közleményében; amely külön hangsúlyozza, hogy az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos szigorú szabványok mögött végső soron a gazdák erőfeszítései keresendőek. A Rajna-vidéki Mezőgazdasági Szövetség nemcsak támogatja, hanem ajánlja is a regionális termékeknek közvetlenül a termelő gazdáknál történő beszerzését, és azt, hogy a vásárlók a szupermarketekben is figyeljenek az adott termékek származási helyére.

– Az a missziónk, hogy új piacokat tárjunk fel Európában – nyilatkozta Luis Rojas, az ecuadori mezőgazdasági kisvállalkozók egyesületének elnöke a vásártársaság sajtószolgálatának. – Azért utaztunk Berlinbe, hogy potenciális vevőket találjunk, akik vásárlással támogatják az ecuadori mezőgazdasági családi üzemeket.

Néhány nappal azután, illetve annak ellenére, hogy az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból, brit kiállítók is szép számban voltak a rendezvényen. Nem csoda: a szigetország több uniós tagország fontos agrárpiaca, és a brit gyümölcsfogyasztás 84 százalékát, a zöldségfogyasztásnak pedig a felét importból fedezik.

Az idei Fruit Logisticát átalakították: részben időtakarékossági okokból az eddiginél racionálisabb csarnokbeosztással várták a látogatókat.

Olyan nemzetközi jelentőségű cégcsoportok, mint a müncheni székhelyű BayWa, a hamburgi Edeka, a San Francisco-i Fresh Del Monte, a harminc országban több mint 2,5 ezer főt foglalkoztató SanLucar és az új-zélandi székhelyű, de szintén az egész világra kiterjedő hálózattal rendelkező Zespri mind egyetlen – alapterületét tekintve a legnagyobb – kiállítási csarnokban kaptak helyet. Ugyancsak egyetlen közös csarnokban voltak megtalálhatók a délkelet-európai és földközi-tengeri országok kiállítói, érzékeltetve a térség országainak növekvő jelentőségét a nemzetközi frissáru-piacon. A rendezvény legnagyobb kiállító nemzete Olaszország volt, zöldség-gyümölcs ágazatának képviselői három összefüggő csarnokban várták a látogatókat.

A fenntarthatóság gondolata és megjelenítése, a klímaváltozás okozta kihívások és azok leküzdése, valamint a vállalkozások társadalmi felelőssége különösen nagy hang­súlyt kapott az idei kiállításon.

Ennek jegyében számos kiállító környezetbarát csomagolási lehetőségeket mutatott be.

Mindent egybevetve, 81 új innovációt szemléltettek 14 országból, amelyek közül 38 világpremiernek számított, lehetőséget kínálva a szakértőknek, szakmai látogatóknak és persze a médiának az új trendek és termékek megismerésére.

Az idei kiállítás különlegességének számított, amikor az utolsó, harmadik napon 20 start-up cég a fenntarthatóságnak és a digitalizációnak a gyümölcs- és zöldségkereskedelemben betöltött szerepét mutatta be. Ezek között volt egy izraeli vállalat, amely a várható terméshozam 6 hónapra történő előrejelzését ígéri a gyümölcstermelőknek, valamint egy holland cég, amely kamerák, szenzorok és fejlett algoritmusok kombinálásával csaknem autonóm termelői rendszert kínál, amelyben a növények növekedése és minősége naponta mérhető.

A 2020-as Fruit Logisticán az élelmiszerhulladék-kibocsátás csökkentése ugyan­csak központi téma volt, és ennek megfelelően a start-up vállalkozások napján is nagy hangsúlyt kapott.

Az európai ágazati statisztikai évkönyv legutóbbi adatai szerint 2018-ban az Európai Unió – akkor még – 28 tagországában 55,5 millió tonna zöldségfélét és 46,9 millió tonna gyümölcsöt termeltek, ami előbbieknél 7,2 százalékos csökkenést, utóbbiaknál pedig 8,5 százalékos növekedést jelent az 1 évvel korábbihoz képest. A zöldségfélékben a paradicsom részesedése – 17,4 millió tonnás termelés mellett – 31,3, a hagymáé és a sárgarépáé (mindkettőből 5,1 millió tonna körüli mennyiség termett) 9-9 százalékot tett ki. A gyümölcsök esetében 26,8 százalékos részaránnyal az alma (12,55 millió tonna) volt a legfontosabb, megelőzve a 13,6 százalékos részarányt képviselő narancsot (6,4 millió tonna).

A 2017-es adatok szerint az EU-országok két legfontosabb frisszöldség-termelője Spanyolország és Olaszország, összességében 42 százalékos részesedéssel, megelőzve Lengyelországot, Hollandiát és Franciaországot. A frissgyümölcs-termelésben szintén Spanyolország volt az első, Lengyelország, Franciaország és Görögország előtt.

Az Európai Unió tagországai 2018-ban friss gyümölcsöt mintegy 35,6 milliárd, zöldséget pedig 16,5 milliárd értékben importáltak, ezzel szemben az export értéke friss gyümölcsből 23,5, zöldségfélékből pedig körülbelül 15,5 milliárd euró volt. Így a behozatali többlet meghaladta a 12 milliárd eurót. Megjegyzendő, hogy a behozatali többlet túlnyomó többsége, több mint 90 százaléka a friss gyümölcsök forgalmában keletkezett.

A zöldségfélék kereskedelmi forgalmának zömét az uniós országok egymás közötti forgalma teszi ki, az unión kívüli, úgynevezett harmadik országok részaránya mindössze 13 százalék. A legfontosabb unión kívüli importbeszerzési források Marokkó, Izrael és Egyiptom. Ugyanakkor az uniós termelésnek szintén csupán 13 százaléka kerül unión kívüli országokba. A friss gyümölcsök esetében jóval magasabb, eléri a 40 százalékot az EU-n kívüli beszerzési források, elsősorban Costa Rica, Kolumbia, Ecuador és Dél-Afrika részesedése. A legfontosabb importált gyümölcsök a banán, a narancs és az alma. Az exportnál az unión kívüli országokba irányuló szállítások értéke a teljes forgalom mindössze 16 százalékát teszi ki úgy, hogy a legfontosabb EU-n kívüli felvevő piac 2018-ban Fehéroroszország volt.

Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezető igazgatója még az idei Fruit Logistica kiállítás előtt foglalta össze a rendezvényen szerzett tavalyi tapasztalataikat és ismertette az idei elképzeléseiket. Mint mondta, a Fruit Logistica a nemzetközi zöldség-gyümölcs szektor 3200 kiállítójának és 78 ezer látogatójának 130 ezer négyzetméteres találkozási színtere, és a kiállítás a magyar exportőrök egyik legfontosabb eseménye. Tekintve, hogy a magyar gyümölcsexport 95 százaléka és zöldség­exportunk jelentős része Németországba irányul, tavaly is széles termékskálával készültek az AMC közösségi standjának kiállítói. Elmondta továbbá, hogy mind a vásári, mind az AMC saját felmérései azt mutatják, hogy a vásárban keresleti vagy kínálati oldalról megfordulók több mint 90 százaléka elégedett a rendezvény, illetve a közösségi stand lehetőségeivel.

Ez egyértelművé tette, hogy a Fruit Logistica 2020 expón is lesz magyar stand az Agrármarketing Centrum szervezésében.

A 28. Fruit Logistica kiállításon is a zöldség-gyümölcs szektor széles kínálatát mutatta be a közösségi stand, ezúttal 187 négyzetméteren, 18 társkiállító részvételével. Ez 40 százalékkal több kiállító, mint tavaly, ami a növekvő érdeklődés bizonyítéka.

Ondré Péter elmondta, hogy az ágazat cégeinek többsége nem engedheti meg magának anyagilag az önálló standot a nagyobb nemzetközi kiállításokon. A közösségi megjelenés költségkímélő megoldást jelent nekik, amit professzionális szervezéssel és komplex marketingcsomaggal együtt kínál fel az AMC. A tapasztalatok szerint a nemzeti standon való megjelenés rangot is jelent, ráadásul itt nemcsak standhelyet kapnak a kiállítók, hanem üzleti tárgyalások, üzletember-találkozók és B2B-megbeszélések feltételeit is biztosítják. A kiállítók lényegében „kulcsrakész” szolgáltatást kapnak, nem kell területrendeléssel, standtervezéssel, -kivitelezéssel és -üzemeltetéssel bajlódniuk, a háttérmunkát elvégzi az AMC. Így kiállítóik a partnerkapcsolatok ápolására, új üzleti kapcsolatok kiépítésére koncentrálhatnak, ráadásul mindezt rendkívül jutányos áron, a tényleges költségek töredékéért, az állami támogatásnak köszönhetően. A kényelmi és gazdaságossági szempontokon túl a közösségi megjelenés vitathatatlan előnye a frekventált helyen, nagy szigeten, nemzeti arculattal felépített, figyelemfelkeltőbb és jelentőségteljesebb megjelenés. A közösségi standon való részvétel minimumköltsége, az utazási és szállásköltségeket is figyelembe véve, 700 ezer forint körül jön ki.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság