Back to top

Szigorodó antibiotikum-használati szabályok az állattenyésztésben

Néhány évtizede az állattartók még betegségmegelőzésre vagy hozamfokozóként is használták az antibiotikumokat. Ott volt például a „kakasos por” néven ismert csodaszer, amit mindenható gyógyszerként használtak a háztáji sertés-, baromfi- és nyúlállományokban, bármiféle javallat vagy kontroll nélkül.

Bognár Lajos: feltétlenül csökkentenünk kell az antibiotikum-felhasználást
Bognár Lajos: feltétlenül csökkentenünk kell az antibiotikum-felhasználást
Nos, ennek az időszaknak vége, drasztikusan szigorodnak ugyanis az antibiotikum-­használat szabályai. Ennek részleteiről kérdeztük Bognár Lajos országos főállatorvost.

Miért hallunk mostanában egyre többet az antibiotikumokról, pontosabban az azokkal szembeni rezisztenciáról?

– Az állattenyésztésben rendkívül széles körben, ám szakszerűtlenül használt antibiotikumhoz a káros mikróbák egy része alkalmazkodott és ezt a képességét immár tovább is örökíti – ez az antimikrobiális rezisztencia, vagy röviden AMR. Ez odáig fejlődött, hogy

egy-egy baktérium ma már többféle antibiotikumnak is ellenáll, vagy éppen kialakult a teljes antibiotikum-rezisztencia, amikor már minden ellenszerünk elfogyott az adott mikróbával szemben.

Eddig a gyógyszeripar hatalmas pénzeket költött újabb és újabb antibiotikumok kifejlesztésére, de mára ennek lehetőségei is beszűkültek. Az AMR világszerte egyre nagyobb problémát okoz, hónapról-hónapra egyre elborzasztóbb statisztikák látnak napvilágot, hogy milyen közegészségügyi hatása lehet mindennek. A rezisztens baktériumok ugyanis állatról emberre és emberről állatra is terjedhetnek. Ennek révén 2050-re az emberiség körében a vezető halálokká válhat az AMR! Mindezek miatt nagyon fontos az úgynevezett első kategóriás antibiotikumok védelme. A nagy nemzetközi szervezeteknek – így az EU-nak is – saját stratégiája van, amelynek végrehajtása elsődleges politikai cél.

Milyen érzékelhető változásokat hozhat ez?

– Az állategészségügy terén nagyon jelentős változásokra kell felkészülnünk, például drasztikusan kell csökkentenünk az antibiotikum-használatot.

A jövőben csakis diagnózis alapján, megfelelően adagolt, néhány napig tartó kúrát, egyedi kezelést szabad csak alkalmazni. Egyszer s mindenkorra véget ért az a gyakorlat, amikor a baromfi- és sertéstartásban állománykezelésre használtunk antibiotikumokat.

Magyarország sajnos előkelő helyen van azon az európai listán, amely az antibiotikum-felhasználást mutatja, konkrétan az ötödik legtöbb antibiotikumot felhasználó ország vagyunk. Ezért idehaza is csökkenteni kell az antibiotikum-felhasználást. Nálunk is a baromfi- és sertéstartásban jelentős a gyógyszerhasználat, hiszen e fajoknál nemcsak az egyre gyakoribb betegségek kezelésére, de a technológiai hibák elfedésére is gyakorta gyógyszereket használnak. 2021-től azonban, ötéves átmenetben minden egyes fajban jelentősen korlátozni kell az antibiotikum-felhasználást.

Az új szemlélet átkerül-e majd a hazai jogszabályokba is?

– Egyértelműen igen. Néhány éve mind a közegészségügy, mind pedig az állategészségügy területén létezik AMR intézkedési terv. Ennek része a jogszabályok új szemlélet szerinti alakítása. Elsőként az állattartók antibiotikum felhasználásának csökkentését kell elérni, ebben pedig elsődleges szerepe lesz az állatorvosoknak. Új vény (recept) kiadási rendszert vezetünk majd be, ezt a humán vonalhoz hasonlóan elektronikus alapra helyezzük.

Receptet csak külön vizsgát tett állatorvos írhat majd fel, megszűnik tehát a megrendelőn keresztüli antibiotikumkiadás gyakorlata.

Receptet így is csak egyedi rezisztencia-vizsgálatot követően írhat az állatorvos, egyedi adagolással. Kötelező lesz az antibiotikum-felhasználás szigorú nyomon követése is. A gyógyszerforgalmazók és az állattartók antibiotikum-felhasználási adatait a hatóságok felé transzparenssé kell tenni, ezt a hatóságok keresztellenőrzések keretében vizsgálják majd.

A nem élelmiszer-termelő, azaz dísz– vagy kedvtelésből tartott állatok esetében is ez lesz a gyakorlat?

– Természetesen! Az AMR egy körforgás a természetben. Ebben nemcsak a mikróba – állat – ember hármas vesz részt, hanem minden élőlény, többek között a kedvtelésből tartott állatok is. Ezek esetében is érvényes, hogy egyedileg ellenőrzötten, okszerűen, a megfelelő antibiotikumot megválasztva, korlátozott ideig szabad csak gyógyszert használni. Ez szolgálja az állat és a gazda egészségét is.

Ez óriási változásokat hoz az állattenyésztés gyakorlatában…

– …igen, de ez nem érint majd felkészületlenül senkit.

Hosszú távú intézkedésink is vannak az AMR felszámolására. Képzési programokat indítunk, kezdve az állatorvosokkal, bezárólag a kistermelőkkel.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján már most is nagyon sok információ megtalálható, még azoknak is, akik nem tartanak állatot, de érdeklődnek a téma iránt. (Részletek: meddighat.hu).

Nem vagyunk mindezzel elkésve?

– Talán egy kis késében van a világ, tehát a mikróbák gyorsabban változnak, mint ahogyan a gyógyszerkutatás azt le tudná követni. De éppen ezt a problémát próbálják áthidalni ezek az intézkedések. Én úgy látom, hogy az uniós és a hazai stratégia alkalmas arra, hogy megállítsuk ezeket a kedvezőtlen folyamatokat. Mindez nem lesz gyors, hiszen hosszú távú szemléletváltásra van szükség mind az állategészségügy, mint pedig a közegészségügy terén.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A legkönnyebben tenyészthető amazonpapagáj

Még az 1980-as évek elején történt, hogy egy budapesti díszmadártenyésztő néhány egyed kékhomlokú amazonpapagájra tett szert, és ez az akkori Magyarországon oly nagy eseménynek számított, hogy a sajtó is többször beszámolt arról, hogyan élnek gazdájuknál ezek a szépséges tollasok. Az elmúlt évtizedekben nem csupán szaporítani sikerült a fajt, de különféle színmutációk nemesítése is megkezdődött.

A legjobb mezőgazdasági játékok #maradjotthon idejére

Vélhetően nincs olyan ember, aki legalább gyerekkorában egyszer ne próbált volna ki valamilyen farmos játékot. Elvégre mégiscsak emberek vagyunk, a földhöz való vonzódás valahol mélyen a génjeinkben kódolt. #maradjotthon idején előbb-utóbb valamennyien vágyunk kimenni a mezőre – itt vannak az illúziót kínáló legjobb farmos-mezőgazdálkodós játékok.

Allergiásnak is lehet kertje

Akik allergiások, bizonyos pollenek kapcsán úgy érezhetik, hogy házhoz mennek a pofonért, ha kertészkedni kezdenek. Némi tervezéssel azonban lehet olyan kertet kialakítani, ami nem rontja az ott élők egészségi állapotát.

A világ egyik legkülönlegesebb madara

A bozóti pulykát nálunk ausztrál talegallatyúknak hívják. A Nagy-Vízválasztó-hegység erdeit lakja, emiatt a közelmúlt tűzvésze nagy károkat okozott állományában. A talajon keresgél tápláléka után, amely rovarokból, lehullott gyümölcsökből stb. áll. Életmódja egészen különleges…

Patagondok

Jön a tavasz, évszakváltás. Milyen kihívásokkal kell megküzdeniük a lovasoknak lovaik patáját illetően, hogyan lehet zökkenőmentessé tenni az átmenetet? Milyen veszélyek leselkednek lovaink patájára?

Ez a krumpli kevésbé hizlal

A burgonya az egyik legnépszerűbb élelmiszer Németországban, sok fogyasztó számára azonban túl magas a szénhidráttartalma. A Kaufland áruházak most alternatív termékújdonságot kínálnak a diétázó burgonyakedvelőknek.

Jelentős értékesítési problémák a nyúlágazatban

A magyarországi nyúltenyésztés legnagyobb felvevőpiaca Németország, Svájc és Olaszország, ahol a járványhelyzet hatására visszaesett a kereslet. A takarmányárak növekedtek, a felvásárlási árak csökkentek, a megmaradó húst hűtve be kell tárolni, ami komoly költségtöbbletet jelent. A magyar nyúl 96 százaléka exportra kerül, de jelen helyzetben a hazai fogyasztás emelkedése is segítheti az ágazatot.

Nébih: biztonságosak a húsvéti sonkák, de jelölési hibák előfordultak

Élelmiszerbiztonsági szempontból megfeleltek az előírásoknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) terméktesztje során ellenőrzött húsvéti sonkák, viszont kisebb mértékű minőségi és jelölési hibák ezúttal is előfordultak - közölte a Nébih pénteken az MTI-vel.

Ha görénynél működik, talán az embernél is

Megkezdődtek a Covid-19 elleni oltóanyag klinikai teszteléseinek első fázisai Ausztráliában. A CSIRO az ausztrál kormány tudományos ügynöksége januárban csatlakozott a CEPI vakcinafejlesztésre specializálódó globális szervezet munkájába, hogy segítsen a koronavírus elleni oltóanyag kifejlesztésében.

Jelentős siker az osztatlan közös földtulajdon felszámolásában

Kiemelkedően sikeres volt az Agrárminisztérium (AM) és a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) március elején indult földértékesítési programjának első üteme.