0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Átszervezés – de a reformokra várni kell

Alaposan felkavarta a romániai politikai életet a Nemzeti Liberális Párt által alakított kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítvány február 5-ei elfogadása. Az alig néhány hónappal ezelőtt alakult kormány bukásához hozzájárult, hogy pár nappal korábban 25 sürgősségi kormányrendeletet fogadott el, ezzel érzékeltetve, hogy a parlament „feje fölött” kívánná vezetni az országot.

A rendeletek a mezőgazdasági tárcát is érintették, ráadásul megbuktatása előtt alapos agrárreformot hirdetett a kormány.

Ezt már január végén meghirdette Dorel Secară mezőgazdasági államtitkár és miniszteri tanácsos, amikor részt vett a Kovászna megyei Ladócon a megyei szarvasmarha-tenyésztők egyesülete által szervezett év eleji gazdafórumon, ahol a megye agárintézményeinek képviselői mellett részt vettek a körzet önkormányzatai, gazdaszervezetei és több mint százötven gazda, többségében állattenyésztő.

Az államtitkár az agrártárca új terveiről beszélt, azokról a strukturális átalakításokról, amelyekkel a mezőgazdaság fejlesztéséhez kívánnak hozzájárulni.

Elmondta, hogy az európai uniós támogatásokat keze­lő intézményeket – a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökséget (APIA) és a Vidéki Befektetéseket Finanszírozó Ügynökséget (AFIR) – nem szerveznék át, ellenben a megyei agrárigazgatóságoknál újabb változást terveztek. Ugyanis Románia az egyetlen uniós ország, ahol még állami fennhatóság alatt működnek az igazgatóságok, és a szerepüket agrárkamaráknak kellene átvenniük. Konkrétan az igazgatóságokat agrárkamarákká alakítanák át, amelyek működését kezdetben az állam támogatná, majd fokozatosan önfenntartóvá válnának, a mezőgazdászok hozzájárulásaiból. A kamarák tagjai a különböző agrárágazatok képviselői lennének, hogy elsősorban a szakmaiságot erősítsék.

Az agrárkamarák képviselnék a gazdák érdekeit, segítenék a támogatásigénylések összeállítását, jogi szakosztályaik tisztáznák a nézeteltéréseket, és támogatnák, szaktanácsokkal látnák el a pályázó gazdákat.

Az ő hatáskörükbe tartozna továbbá a mezőgazdasági területek idegeneknek való eladásának jóváhagyása, a földhasználati besorolás megváltoztatása, vagy a kivonásuk a mezőgazdasági művelés alól.

A szakminisztérium hatáskörébe tartozó intézményekben több mint 14 ezren dolgoznak jelenleg, miközben a mezőgazdaság magánalapon szerveződik. A mezőgazdaságot egész Európában agrárkamarák irányítják, Franciaországban már 40–50 éve, bár ott az állam még most is támogatja működésüket, mondta a miniszteri tanácsos.

Elhangzott az is, hogy lezárul az Országos Vidékfejlesztési Terv (PNDR), és hogy a 2020–2027 közötti uniós költségvetési időszakban az Országos Stratégiai Program (Plan Strategic Național – PSN) lép a helyébe. Románia nagyjából 20 milliárd euróra számíthat ezalatt. Az infrastruktúra-fejlesztésre szánt összeg az előző ciklus 8 milliárd eurójáról 6,67 milliárdra csökken. A kormánynak az volt a szándéka, hogy a következő finanszírozási időszakban ne kapjon kevesebb támogatást a klíma- és környezetbarát gazdálkodás, mert ez nagy segítséget jelentene főleg a hegyvidéki erdélyi településeknek. Romániában 2018-ban jelent meg a hegyvidéki törvény, amely bizonyos területeket különleges gazdasági státusba sorolt.

Az uniós rendszer szerint a hegyvidéki gazdaságok mobil vágóhidak létrehozására, tejbegyűjtő központok és hegyi esztenák létesítésére, valamint erdei gyümölcsök begyűjtésére pályázhatnak.

Sajnálatos módon ezek a programok eddig nem indulhattak el, mivel nem különítettek el rájuk forrást. Idén 12 millió eurót szánt a kormány mobil vágóhidakra és erdei termékek előállítására. Az előbbire, úgy tűnik, mégsincs érdeklődés, ugyanis olyan bonyolult lett a pályázási rendszer, hogy az érdeklődők óvakodnak benyújtani a támogatási kérelmet.

Még az EU 2014–2020-as vidékfejlesztési alapjából, a 4.2-es intézkedéscsomag alapján lehet mobil vágóhidak vásárlására pályázni, az unió a beruházás 70 százalékát fedezné. A speciális kamionokon kialakított vágóhidakon naponta három szarvasmarhát, 20 juhot, kecskét vagy sertést lehet feldolgozni. Egy ilyen beruházás – a közművesítés függvényében – hozzávetőleg 55–100 ezer euró közötti összegbe kerülne.

A Maros megyei mezőgazdasági igazgatóság a pályázathoz szükséges dokumentációt hét potenciális cégnek küldte el, de egyelőre egyik vállalkozó sem jelzett vissza – és nemsokára kifutnak a határidőből.

Jó jel viszont, hogy újraindítják a fiatal gazdálkodók támogatását (1.6-os intézkedéscsomag), amiben összesen 20 millió euróra lehet pályázni, és másik 20 millió euró áll a külföldön élő, de hazatelepedni és itt gazdálkodni kívánó fiatalok rendelkezésére. Ez talán reményt ad arra, hogy akár az Angliában vendégmunkát vállalt, de a brexit miatt elbizonytalanodott fiatalok hazatérjenek, és új erővel járuljanak hozzá a mezőgazdaság fellendítéséhez.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: Magyar Mezőgazdaság