0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Nélkülözhetetlenek a gazdák a rendkívül értékes vizes élőhely fenntartásában

A február különös jelentőséggel bír a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó vizes élőhelyek esetében: ekkor kezdenek fészkelni a rétisasok, s rendszerint ilyenkor töltik fel a kiemelt jelentőségű vizes élőhelynek számító Biharugrai-halastavakat is. A természetvédelmi szakemberek éppen ezért a gazdálkodókkal szorosan együttműködve igyekeznek biztosítani a környék háborítatlanságát.

A Magyarország legnagyobb testű ragadozó madaraként számon tartott rétisas életmódja némileg eltér a többi sasétól: kevésbé jó vadász lévén rendszerint a könnyű prédát kutatja a magasból, ezért gyakran fogyaszt elhullott vagy megsebzett állatokat, kisebb rágcsálókat, legszívesebben azonban a felszínen vergődő halakra „feni” a csőrét. Éppen ezért a faj mintegy 300 példányból álló hazai állományának nagy része a vizes élőhelyek környezetében lelhető fel.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (KMNPI) területein – jellemzően a Körösök és a Tisza mentén, illetve a Kis-Sárrét környékén – évente átlagosan 30 pár költ; időjárástól függően a madarak egy része már február elején a tojásokon ül. Bíró Istvánnal, az igazgatóság természetvédelmi őrével beszélgetve megtudtuk, e madarak általában két tojást raknak, melyeken több mint 40 napig ülnek. „A rétisasok minden évben „kitatarozzák” a fészkeiket: a testnagyságukhoz mérten bővítik azokat ágakkal, gallyakkal. Noha a madarak akár évtizedekig is kötődhetnek egy adott költőhelyhez, előfordul, hogy a fészek idővel olyan súlyossá válik, hogy már nem bírja el az ág” – magyarázta a szakember.

Mint mondta, a faj egyedei jellemzően az emberektől távoli erdőterületeken, háborítatlan facsoportok környezetében keresnek maguknak költőhelyet, mivel nehezen tűrik a zavarást. Tartós és jelentős zavarás esetében – például fakitermeléskor – jellemzően elhagyják az ideálisnak vélt költőhelyet, azonban akadnak köztük olyan példányok is, melyek a jelentéktelennek tűnő emberi jelenlét hatására is otthagyják a területet.

„A természetjáróknak általában hamar szemet szúr a mással össze nem téveszthető hatalmas „építmény”, melyet lehetőség szerint – különösen a fészkelési időben – nagy ívben kerülni kell” – tanácsolta.

A szakember azt is elmondta, a téli, kora tavaszi időszakban a madarak száma igencsak megnő a térségben, ami a hazánkban telelő, északról érkező rétisasoknak köszönhető. A kilencvenes évek végén például 100-nál is több madarat számláltak meg a szakemberek a Biharugrai-halastavak környezetében. A Békés megye északi részén elterülő, hazánk kiemelt jelentőségű vizes élőhelyének számító halastórendszert s annak élővilágát a Ramsari Egyezmény is védi.

A tavak nádasaikkal, mocsarasaikkal megannyi madárfaj fészkelőhelyét adják, ugyanakkor területeik jelentős része – a tórendszer kétharmada – halgazdálkodási célokat szolgál.

„Jól tudjuk, e területek létezésének alapfeltétele a halastavi gazdálkodás, mindemellett a gazdálkodók is tisztában vannak azzal, milyen nagy természeti érték kötődik az általuk gazdaságilag hasznosított halastavakhoz. A költési időszak kiemelt jelentőséggel bír, ezért ekkor tilos a tavakat lecsapolni, vagy éppen a víz magasságát nagymértékben csökkenteni” – magyarázta a szakember.

Éppen ezért a nagy lehalászás ideje őszre esik: a tavakat leeresztik, a halágyban összegyűlt halakat pedig hálóval szedik össze. Ugyanakkor az sem ritka, hogy a piac igényeit szem előtt tartva nyáron, a víz leeresztése nélkül igyekszenek minél nagyobb mennyiségű halat összegyűjteni a gazdák hálóikkal. A fő faj a ponty, ugyanakkor előfordul e vizekben ragadozó hal, így csuka, harcsa, bizonyos helyeken pedig süllő is. Mindezeket figyelembe véve a halastavak feltöltésének időszaka jellemzően a téli, kora tavaszi hónapokra esik. Bíró István ennek kapcsán hozzátette, a KMNPI munkatársai szinte napi kapcsolatban állnak a halastavi szakemberekkel, ez pedig egy egymás megértésén alapuló, ugyanakkor kompromisszumkészséget igénylő együttműködést eredményez.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság