Back to top

Kell-e félnünk a madárinfluenzától? - Állatorvossal tisztázzuk a félreértéseket

A madárinfluenzát a híradásokból úgy ismerhetjük, mint a nagy tömegben tartott madárállományok betegségét. Sajnos azonban a kisgazdaságokban, vagy háztájiban tartott állatok ugyanúgy ki vannak téve a megbetegedésnek, mint nagyüzemekben tartott társaik.

Érdemes tehát a kórról és annak megelőzéséről többet tudnunk. Dr. Vajda Lajos, a Nébih Országos Járványvédelmi Központjának vezetője, járványügyi szakállatorvos nyilatkozott lapunknak.

Fotó: Csatlós Norbert

Idén már két helyen is előfordult idehaza madárinfluenza fertőzés. Először Komárom-Esztergom megyében egy 167 ezer darabos pulyka-, majd Hajdú-Biharban egy 130 ezres víziszárnyas állományt kellett megsemmisíteni. Be kell látnunk: ősztől tavaszig a különféle vadmadarak vonulási idején szárnyasaink ki vannak téve a fertőzés lehetőségének. Ez esetben különösen igaz a sokat ismételt állategészségügyi tétel: sokkal célszerűbb megelőzni a bajt, sem mint felszámolni a károkat.

Mivel is van dolgunk?

A madárinfluenza vírusos megbetegedés, a kórokozó az úgynevezett Orthomyxo vírusok családjába tartozik. A madárinfluenza vírustörzsek megbetegítő képességük alapján két nagy csoportba – gyenge és erős – sorolhatóak. A vírus, hasonlóan a többi influenzavírushoz, genetikailag változékony, a felületén lévő fehérjekomponensek (H és N antigének) különböző módon variálódhatnak, a legerősebb megbetegítő képessége a H5 és H7 altípusoknak van.

A jelenlegi madárinfluenza járványt a H5N8 jelű altípus okozza, egy erős vírussal van tehát dolgunk.

Minden madárfaj érzékeny rá, így az összes haszon- és díszmadarunk is. Fajonként van némi különbség az érzékenységben, a pulyka és a víziszárnyas fajcsoport például különösen ki van téve a megfertőződés veszélyének.

Miért veszélyes?

A kórokozó megbetegítő képessége igen nagy, a megfertőzött állatokat pedig szinte kivétel nélkül elpusztítja. Igazi járványügyi veszélye mégis abban áll, hogy nem csak állatról állatra terjed, de fertőzött eszközökkel, vagy akár ruházaton is könnyen továbbhurcolható. Állományunk megóvásában segítségünkre lehet a szolgáltató állatorvosunk, akihez minden kétséges esetben érdemes fordulni.

Miként terjed?

A betegséget a vándorló vadmadarak terjesztik, rendszerint bélsarukkal szennyezik a takarmányt, almot, kifutót.

Ez előfordulhat teljese véletlenszerűen, repülés közben elhullatott ürülék révén is, de sokkal gyakoribb, ha a vándorló madarak találnak olyan pihenőhelyet, amelynek közelében van olyan nagyobb tömegű takarmány, ami csábító lehet a számukra.

Ez rendszerint nagy telepek környékén fordul elő, de nem zárható ki esetenként kisgazdaság vagy háztáji baromfiudvar is.

Hogyan lehet felismerni?

A madárinfluenza tüneteit eleinte nehéz beazonosítani, hiszen először a betegségek nagy részére jellemző, általános tünetek jelentkeznek. Ilyen a termeléscsökkenés, a bágyadtság, a tollazat borzoltsága, gubbasztás, kedvetlenség. Ezután jelentkeznek a légzőszervi, majd az idegrendszeri tünetek. Hogy valóban madárinfluenza fertőzésről van-e szó, azt végül laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat tudja igazolni. Ezt azonban nem szabad megvárni,

az első tünetek jelentkezésekor azonnal állatorvoshoz kell fordulni. Ha beigazolódik a legrosszabb gyanú, akkor sem a húst, sem a tojást nem szabad már a továbbiakban felhasználni, sem ételként, sem pedig takarmányként.

Telepi zárlatot követően sajnos a madarakat az állategészségügyi hatóság elpusztítja. Ennek költségeit az állam vállalja, a gazda közvetlen kárait pedig szintén az állam téríti meg.

Védekezés, megelőzés

Általános elv, hogy minden lehetséges módon meg kell akadályozni a vadmadarakkal történő érintkezést, így praktikus, ha háztáji madarainkat nem tartjuk szabadon, hanem minél több oldalról zárt udvarban, kifutóban vagy istállóban. Takarmányt kiosztani csak zárt helyen lehet, takarmányt, almot, eszközöket szintúgy csak zárt helyen szabad tárolni. Az országos főállatorvos idei első határozatával elrendelte Magyarország teljes területén a baromfik zártan tartását. Ez azokra a gazdaságokra vonatkozik, ahol az állatok kifutója felülről és oldalról nem védett megfelelő erősségű madárhálóval. Mindennek megfelelni nehéz, de az előnyök könnyen beláthatóak.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Annak adjuk el, akinek tudjuk” - 500 darabos merinó állomány kettős hasznosítással

A jelenlegi vírusos helyzetben lassan az egész magyar mezőgazdaság ugyanarra a taktikára kényszerül, mint azok, akik a birkák gyapját is értékesíteni akarják. Papp Zsolt ha nem is hármas, de legalább kettős hasznosítással tartja Tószegen az 500 darabos merinó állományát. Az áprilist pedig birkanyírással kezdték.

A húsellátás biztosított

A hirtelen felvásárlás miatt kialakult átmeneti tőkehúshiány kezelésére a logisztikai rendszerek képtelenek voltak, de mostanra sikerült stabilizálni a tőkehúsellátást és -beszállítást. Éder Tamást, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnökét kérdeztük a hazai "húshelyzetről".

Hazai méhlegelők 11. rész Idegenhonos fás hordásnövények III.

A nem őshonos, hordást adó fa- és cserjefajok közül vannak, amelyek korábban sokfelé tömegesen megtalálhatók voltak, különösen alföldi majorfásításokban, mezővédő erdősávokban. Mára ezek természetvédelmi nyomásra, valamint a mezőgazdasági művelés miatt sok helyen visszaszorultak.

Egy jámbor baromfiritkaság: a houdan

Nálunk kevésbé elterjedt, ritka vagy akár egyáltalán nem előforduló baromfifajtákat mutattunk be az utóbbi hónapokban. Ide tartoznak többek között a ritka viador típusú baromfifajták. Sorozatunkat a houdan tyúk bemutatásával folytatjuk.

Madárinfluenza gyanúja miatt számoltak fel egy kacsaállományt Békés megyében

Madárinfluenza gyanúja merült fel egy Békés megyei, pusztaföldvári kacsaállományban, az állományt vasárnap felszámolták, a későbbi vizsgálati eredmények szerint azonban az állatok nem voltak fertőzöttek - közölte hétfőn a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az MTI megkeresésére.

A korai tavasz böjtje – Növényvédelem 15. hét

Sok helyen szenvedtek változó mértékű fagykárt a korai tavasz miatt előrehaladott fejlettségi állapotban lévő gyümölcsfák, ettől függetlenül azonban az idei évben is meg kell védeni őket – még akkor is, ha termést csak jóval kevesebbet várhatunk tőlük.

Hiánycikk lett a csibe és a tojás

Húsvét előtt általában megugrik a kereslet a tojások és az élő baromfi iránt. Arra viszont nem volt még példa, ami most Amerikában történik: nem lehet kiscsibét vásárolni.

Szűrik a baromfikat Bács-Kiskun és Csongrád megyékben

A Nébih Országos Járványvédelmi Központja (OJK) Bács-Kiskun és Csongrád megye azon területein is elrendelte a baromfiállományok szűrését, amelyek nem állnak korlátozás alatt. Az intézkedés elsődleges célja a betegség továbbterjedésének megakadályozása.

A legkönnyebben tenyészthető amazonpapagáj

Még az 1980-as évek elején történt, hogy egy budapesti díszmadártenyésztő néhány egyed kékhomlokú amazonpapagájra tett szert, és ez az akkori Magyarországon oly nagy eseménynek számított, hogy a sajtó is többször beszámolt arról, hogyan élnek gazdájuknál ezek a szépséges tollasok. Az elmúlt évtizedekben nem csupán szaporítani sikerült a fajt, de különféle színmutációk nemesítése is megkezdődött.

Allergiásnak is lehet kertje

Akik allergiások, bizonyos pollenek kapcsán úgy érezhetik, hogy házhoz mennek a pofonért, ha kertészkedni kezdenek. Némi tervezéssel azonban lehet olyan kertet kialakítani, ami nem rontja az ott élők egészségi állapotát.