Back to top

A sokoldalú tyúktoll: lehet festővászon, hőszigetelő vagy lámpaernyő

Több milliónyi tonna tyúktoll keletkezik világszerte, de mit lehet vele kezdeni?

A csirkefogyasztás növekedésével együtt a biológiailag nem lebomló hulladék mennyisége folyamatosan növekszik - ez tonnák millióit jelenti a világ minden táján. A hatalmas mennyiség  ellenére a tollak egzotikus, nehezen feldolgozható anyagoknak számítanak, ellenben remek tulajdonságokkal rendelkeznek, például könnyűek, pormentesek, változatos szerkezetűek.

A megfelelően tisztított és aprított tollak, amelyek körülbelül 96% tiszta fehérjét, keratint tartalmaznak, alkalmasak többféle hasznos anyag előállítására. A kutatók azt mondják, hogy felhasználásuk annyira változatos lehet, hogy csak a képzelet szabhat határt.

A baromfi toll az élő súly 4-7% -át teszi ki. További feldolgozásukkal a hasznosító üzemek foglalkoznak, amelyek lisztté őrlik. 2004-ig  ilyen lisztet adtak az ipari takarmányokhoz, de évekkel ezelőtt betiltották ezek felhasználását a haszonállatok etetésére. Jelenleg a liszt csak szerves műtrágyaként vagy ipari kazánházak égetésének adalékanyagaként használható fel. Az ilyen őrlemény gazdasági célokra való előállítása rendkívül költséges, a kutatók ezért keresnek olyan új módszereket, amelyek gazdasági és társadalmi szempontból is hasznosak.

Ilyen kísérletet folytatnak Lengyelországban, ahol például olyan papírszerű anyagot állítanak elő, amely a tollak legjobb tulajdonságát tükrözi, azaz könnyű, víztaszító, nehezen ég, és gombaölő tulajdonsággal rendelkezik.

A tollakból készült "papír" tökéletes csomagolás, amely alkalmas például értékes könyvek és múzeumi gyűjtemények megvédésére, lámpaernyők készítésére és festmények alapjaként fantasztikus anyag a művészek számára is.

Ezzel egyúttal sok fa is megmenthető. Emellett aprított toll rostokból hoznak létre olyan "szőnyeget", amely alkalmas az élővizekbe került olajszármazékok eltávolítására. A kutatás a továbbiakban olyan anyag előállításra irányul, amely képes megvédeni a problémás, nehezen kezelhető talajba vetett fiatal növényeket.

Magyarországon pedig az építőiparban használatos anyagot kísérleteztek ki tyúktollból.  Az előállított termékek több mint 90 százalékát egész és darált baromfitoll képezi és kilenc adalék - köztük a polifarbe nevű - biztosítja azok statikai szilárdságát, a tűzállóságát, illetve a kártevők, rovarok elleni védelmét. A tollkarton elnevezésű külső homlokzati hőszigetelőként alkalmazható, a tollfa viszont belső hő- és hangszigetelő termék, amelynek szigetelő hatása mellett környezetvédelmi jelentősége is óriási.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/przeglad-techniczny.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Miért vonzódnak a szúnyogok a vérhez?

Egy amerikai tudóscsoport áttörést ért el egy szerrel, melynek a vegyülete hasonló a vérhez, ennek köszönhetően a szúnyogok számára roppant vonzó. A New York-i Rockefeller Egyetem tudósai génmanipulált nőstény szúnyogokat használtak a megfigyelés során annak érdekében, hogy megfigyeljék, melyik neuron lép működésbe, amikor a rovarok megízlelik a vért.

Látványos, cuki és finom - a gelloway marha

Skócia délnyugati részén élő gallokról kapta a nevét, őse a vikingekkel érkezett e vidékre. Az egyik legősibb húsmarha fajta sötét színű, göndör, hód-bundához hasonló szőrzetű és szarvtalan, nagyszerűen alkalmazkodott a skót vidék zord éghajlatához. Magyarországra 1998-ban kerültek be az első tenyészüszők. Főként a fekete és az öves színváltozat terjedt el.

Glifozátmaradvány a trágyában

Japán fürjekkel végzett korábbi kísérletek kimutatták, hogy miként halmozódik fel a baromfitápban lévő glifozát a madarak ürülékében. Ezekben a kísérletekben a fürjek egyik csoportját glifozáttal szennyezett táppal, a másik csoportot pedig glifozátot nem tartalmazó, organikus takarmánnyal etették.

Népszerű a székely nyúl - Tudományos munka és hobbi a nemesítés

„Nem használ bicskát evés közben” – felelte a fiatal állatorvos, amikor egy interjúban arról kérdezték, hogy milyen székely jellegzetessége van a nyúlnak. Viszont nagyon jól alkalmazkodik a helyi időjárási viszonyokhoz, semmilyen kényeztetést nem igényel, sőt, ez nem is ajánlott.

Javultak az agrárium szereplőinek kilátásai

Jelentősen javultak a magyar mezőgazdaság kilátásai a koronavírus-járvány első hullámához képest – derül ki a Takarékbank október 21-ei sajtótájékoztatóján bemutatott Takarék AgrárTrend Indexének harmadik negyedéves felméréséből. Ugyanakkor a piaci szereplőknek továbbra is óvatosnak kell lenniük a jövőben.

Fiatal sertéstenyésztő elkötelezve a berkshire mellett

Hívták már tévéműsorba házasodni; 2019-ben ígéretes szakmai pályafutás kapujában álló fiatal gazdaként neki ítélték a Bokodi Sándor-díjat. Épp egy tanyafelújítás közepén tart, ennek ellenére a Tiszához igyekvő városiak, külföldiek állandóan megállnak nála nézelődni, mert Csikós István minden érdeklődőt szívesen fogad.

Vadászpókok szerepe az almakártevők szabályozásában

A pókok az almaültetvények lombkoronájában a leggyakoribb és legnagyobb fajszámban előforduló nagytestű ízeltlábú ragadozók közé tartoznak. Tömegesen jelennek meg a környezetkímélő növényvédelemben részesített vagy ökológiai almaültetvényekben.

A borturizmus az egyik legnépszerűbb a járvány ideje alatt

A Magyar Turisztikai Ügynökség megbízásából egy elemzőcsoport adatai alapján, idén jelentősen megnőtt hazánkban a borászati rendezvények iránti érdeklődés, egész pontosan 50 százalékkal meghaladta a tavaly ilyenkor mért adatokat. Ez magyarázható azzal, hogy az őszi második vírushullám miatt a lakosság szemében felértékelődött a belföldi turizmus, ezen belül is a borturizmus.

A világ legerősebb és legdrágább chilije Sárrét szívében terem

Hajdú-Bihar megyében, a Sárrét szívében, Bárándon meglehetősen csípős a családi hangulat Erdei Rolandéknál. A mesterdiplomás agármérnök az egyik legjelentősebb chilitermelőnek számít idehaza, amihez kellett egy diplomamunka, némi elszántság, jó piaci érzék és mély elköteleződés az agrárium iránt. Eredményei magukért beszélnek, például az idén két terméke is díjat kapott az Egyesült Államokban.

Új diagnosztikai módszerrel határozzák meg kutatók az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarát

Az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportja egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgozott ki, amely lehetővé teszi az erdei békák (Rana dalmatina) genetikai ivarának a meghatározását. Az új módszert a hazai populációkon alkalmazva kiderült, hogy az ember által átalakított élőhelyeken a békahímek egy része genetikailag nőstény.