Back to top

A sokoldalú tyúktoll: lehet festővászon, hőszigetelő vagy lámpaernyő

Több milliónyi tonna tyúktoll keletkezik világszerte, de mit lehet vele kezdeni?

A csirkefogyasztás növekedésével együtt a biológiailag nem lebomló hulladék mennyisége folyamatosan növekszik - ez tonnák millióit jelenti a világ minden táján. A hatalmas mennyiség  ellenére a tollak egzotikus, nehezen feldolgozható anyagoknak számítanak, ellenben remek tulajdonságokkal rendelkeznek, például könnyűek, pormentesek, változatos szerkezetűek.

A megfelelően tisztított és aprított tollak, amelyek körülbelül 96% tiszta fehérjét, keratint tartalmaznak, alkalmasak többféle hasznos anyag előállítására. A kutatók azt mondják, hogy felhasználásuk annyira változatos lehet, hogy csak a képzelet szabhat határt.

A baromfi toll az élő súly 4-7% -át teszi ki. További feldolgozásukkal a hasznosító üzemek foglalkoznak, amelyek lisztté őrlik. 2004-ig  ilyen lisztet adtak az ipari takarmányokhoz, de évekkel ezelőtt betiltották ezek felhasználását a haszonállatok etetésére. Jelenleg a liszt csak szerves műtrágyaként vagy ipari kazánházak égetésének adalékanyagaként használható fel. Az ilyen őrlemény gazdasági célokra való előállítása rendkívül költséges, a kutatók ezért keresnek olyan új módszereket, amelyek gazdasági és társadalmi szempontból is hasznosak.

Ilyen kísérletet folytatnak Lengyelországban, ahol például olyan papírszerű anyagot állítanak elő, amely a tollak legjobb tulajdonságát tükrözi, azaz könnyű, víztaszító, nehezen ég, és gombaölő tulajdonsággal rendelkezik.

A tollakból készült "papír" tökéletes csomagolás, amely alkalmas például értékes könyvek és múzeumi gyűjtemények megvédésére, lámpaernyők készítésére és festmények alapjaként fantasztikus anyag a művészek számára is.

Ezzel egyúttal sok fa is megmenthető. Emellett aprított toll rostokból hoznak létre olyan "szőnyeget", amely alkalmas az élővizekbe került olajszármazékok eltávolítására. A kutatás a továbbiakban olyan anyag előállításra irányul, amely képes megvédeni a problémás, nehezen kezelhető talajba vetett fiatal növényeket.

Magyarországon pedig az építőiparban használatos anyagot kísérleteztek ki tyúktollból.  Az előállított termékek több mint 90 százalékát egész és darált baromfitoll képezi és kilenc adalék - köztük a polifarbe nevű - biztosítja azok statikai szilárdságát, a tűzállóságát, illetve a kártevők, rovarok elleni védelmét. A tollkarton elnevezésű külső homlokzati hőszigetelőként alkalmazható, a tollfa viszont belső hő- és hangszigetelő termék, amelynek szigetelő hatása mellett környezetvédelmi jelentősége is óriási.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/przeglad-techniczny.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fajtaklubot alapítottak az őshonos baromfifajta-tenyésztők

Összefogtak a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetségén belül a magyar fajtákat tenyésztő gazdák. Kezdeményezésük mögött semmiféle anyagi megfontolás nincs, céljuk tisztán a hazai baromfi génkincs megőrzése, bemutatása és népszerűsítése.

Háziállatainkat is veszélyeztetik - Kullancsok által terjesztett betegségek

A körülöttünk élő háziállatfajok szinte mindegyikében okoznak különféle megbetegedéseket a kullancsok. Ezek a betegségek nem söpörnek végig állományokon, állatról állatra nem terjednek, az élősködők „csak” a betegségek kialakulását idézik elő.

Indul a 25 milliárd forintos válságkezelő támogatási csomag második üteme

Hétfőn, július 13-ától indul a kormány által a Gazdaságvédelmi Alapból az agrártárca részére rendelkezésre bocsátott, többletforrás terhére meghirdetett Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program (NÉV Program) második üteme – közölte Nagy István agrárminiszter.

Sikeres volt a madárinfluenza járvány elleni harc, indulhat az újratelepítés

Sikerült megállítani a madárinfluenza terjedését Magyarországon, így július 10-től a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elrendelte a megfigyelési körzetek feloldását. Az intézkedéssel párhuzamosan – szigorú hatósági kontroll mellett – megkezdődhet az érintett telepek újratelepítése is.

Veszélyes kihívás az állatok ijesztgetése

Fiatalok kihívás formájában arra biztatják egymást, hogy házi- és haszonállatokat ijesszenek meg, és erről videó posztban számoljanak be az interneten. Az állattartók a veszélyekre figyelmeztetnek.

A szalmaköltő galambok

A galambtenyésztők előszeretettel nevezik szalmaköltő galamboknak azokat a galambpárokat, amelyeknél a tojógalambok nem tojnak, vagy ha tojnak is, a tojások terméketlenek. Ha nem avatkozunk közbe, a madarak a terméketlen tojásokon vagy az üres fészken ülve kotlanak.

Ahol más megoldás nincs - Izgalmas magyar agrárinnovációk

Amerikai befektetési szakértők előtt mutatkozott be öt magyar agrárinnovációs vállalkozás. A HunAgriPower virtuális esemény egyik fő célja volt, hogy a magyar startupok betekintést nyerjenek az Egyesült Államok mezőgazdasági piacának működésébe, és a szakmai visszajelzések alapján fejleszthessék tovább exporttevékenységüket.

Jobban teljesítenek a gyepek a szén-dioxid megkötésben, mint a fák

A rétek és legelők hatékonyabbak a szén-dioxid megkötésben, mint az erdők. Egy új tanulmányból kiderül, hogy a klímaváltozás, hogyan változtatta meg az eddigi szemléletet.

Az angus marhákban megtalálta a számítását

Havi rendszerességgel megjelenő cikksorozatot indítunk a Magyar Mezőgazdaságban. Olyan családi gazdaságokat mutatunk be, amelyeket a generációváltás eredményeként fiatal, ambiciózus gazdálkodók vezetnek. Az első részben az angus szarvasmarhákat is tenyésztő, azok húsát saját vágópontjukon feldolgozó kisoroszi Molnár Családi Gazdaságról, illetve annak ügyvezetőjéről, Molnár Bencéről olvashatnak.

A legeltetés művészete

A legeltetés a gyepek kezelésének legelterjedtebb módja, és természetvédelmi szempontból is kiemelkedően fontos. Ugyanakkor az állatok legelési szokásai nemcsak fajonként, hanem gyakran fajtánként is eltérőek lehetnek. Az ezzel kapcsolatos tudnivalók alapjait Burinda Tamás, a Hortobágyi Nonprofit Kft. gazdálkodási osztályvezetője összegezte lapunknak.