Back to top

Büntetést kell fizetni a gyomorforgató bűz miatt - Belerokkan a baromfitelep

A csőszteleki baromfitelep elviselhetetlen bűze miatt teljesen tönkrement a szomszéd élete. Beperelte a baromfitenyésztőt. A bíróság olyan döntést hozott, amellyel sem a vállalkozás tulajdonosa, sem a mezőgazdasági miniszter nem ért egyet.

A szerbiai Csőszteleken (Čestereg) élő Kovačević család baromfitenyésztéssel foglalkozott. Az elviselhetetlen bűz miatt beperelte őket a szomszéd. A bíróság ítélete szerint naponta 20 ezer dinár (közel 53 ezer forint) kártérítést kell fizetniük, amíg az udvarukban tenyésztett csirkék kellemetlen szaga meghaladja a megengedett szintet. Hatalmas teher lett így a családi vállalkozás.

„A vállalkozás felszámolását tervezem, nem foglalkozom tovább baromfi tenyésztéssel. Elmegyek külföldre dolgozni, mert ezt a büntetést senki sem képes kifizetni.” - nyilatkozta Nikola Kovačević az N1 hírportálnak.

A család tavaly decemberben bezárta a baromfi farmot. Törlesztették a kártérítés egy részét, 1 millió 700 ezer dinárt (közel 4.5 millió forint), de még hatmillió dinárral tartoznak (közel 16 millió forint). A kártérítés összegét a szomszéd jótékony célokra kívánja fordítani.

A család nem tudott eleget tenni a bírósági felszólításnak, miszerint hagyjon fel a kellemetlen szagok kibocsátásával. Elmondásuk szerint, Szerbiában nem létezik olyan szűrő, amit az övékhez hasonló kisebb farmon használni lehetne.

Nenad Ševarika, a baromfitenyésztő szomszédja elmesélte, hogy az ügy már több mint tíz éve húzódik. Először a baromfitelep tulajdonosával próbálta megbeszélni a helyzetet, majd a felügyelőséghez fordult, végül pedig a bírósághoz.

„Úgy éltünk, mintha házi őrizetben lennénk. Nem tudtunk kimenni a házból, mindig azt kellett figyelni, bűz van-e, vagy nincs. Hát milyen élet ez?” - mesélte a szomszéd.

A nagybecskereki bíróság kétszer elutasította a kerestet, mert nem lett bebizonyítva, hogy a kellemetlen szag átlépte a megengedett szintet. A fellebbviteli bíróság azonban másként döntött, miután a baromfitenyésztő visszautasította a farm bezárására vonatkozó kérést, a bíróság napi kártérítés kifizetésére kötelezte mindaddig, amíg a bűz mértéke meghaladja a falusi környezetben megengedett szintet.

A Kovačević család a mai napig nem tudja pontosan, mi is ez a határérték. Az újvidéki Biztonsági és Megelőző Intézet szakembereivel elemeztették a szomszéd udvara felőli levegőt.

Kiderült, hogy a kellemetlen szagok hordozóinak, az ammóniának és a kénhidrogénnek a koncentrációja meg sem közelítette a maximális értéket.

A bíróság nem fogadta el a mérés eredményét, sem azt, hogy zöldövezetként csak egy sornyi tuját ültettek, így a felhalmozott bírósági költségek miatt kártérítést kell fizetniük. Nagyon dühös a baromfitenyésztő és családja, de inkább az államra, mint a szomszédra.

„Semmit nem csináltunk feketén, papírok nélkül, most mégis meggátolnak bennünket a munkavégzésben, és a külföldre költözésen kell gondolkodnunk.” - panaszkodott Nikola Kovačević.

Szerbia mezőgazdasági minisztere sem ért egyet a bíróság döntésével.

„Sajnos én már csak akkor értesültem az esetről, amikor az ítélet jogerőssé vált. Nem tudom, mit is mondhatnék, megvan a személyes véleményem. Azt gondolom, hogy egy farmnak falun van a helye. Hol máshol lenne, ha nem falun?”

- mondta el véleményét az agrártárca vezetője, Branislav Nedimović.

Forrás: 
rs.n1info.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A legkönnyebben tenyészthető amazonpapagáj

Még az 1980-as évek elején történt, hogy egy budapesti díszmadártenyésztő néhány egyed kékhomlokú amazonpapagájra tett szert, és ez az akkori Magyarországon oly nagy eseménynek számított, hogy a sajtó is többször beszámolt arról, hogyan élnek gazdájuknál ezek a szépséges tollasok. Az elmúlt évtizedekben nem csupán szaporítani sikerült a fajt, de különféle színmutációk nemesítése is megkezdődött.

A legjobb mezőgazdasági játékok #maradjotthon idejére

Vélhetően nincs olyan ember, aki legalább gyerekkorában egyszer ne próbált volna ki valamilyen farmos játékot. Elvégre mégiscsak emberek vagyunk, a földhöz való vonzódás valahol mélyen a génjeinkben kódolt. #maradjotthon idején előbb-utóbb valamennyien vágyunk kimenni a mezőre – itt vannak az illúziót kínáló legjobb farmos-mezőgazdálkodós játékok.

A világ egyik legkülönlegesebb madara

A bozóti pulykát nálunk ausztrál talegallatyúknak hívják. A Nagy-Vízválasztó-hegység erdeit lakja, emiatt a közelmúlt tűzvésze nagy károkat okozott állományában. A talajon keresgél tápláléka után, amely rovarokból, lehullott gyümölcsökből stb. áll. Életmódja egészen különleges…

Patagondok

Jön a tavasz, évszakváltás. Milyen kihívásokkal kell megküzdeniük a lovasoknak lovaik patáját illetően, hogyan lehet zökkenőmentessé tenni az átmenetet? Milyen veszélyek leselkednek lovaink patájára?

Legendás Kerecsen

A kerecsensólyom mindig is kiemelt szerepet játszott mondavilágunkban, történelmünkben. Népünk vezetői szívesen választották erejük, hatalmuk jelképévé, Géza fejedelem koráig a magyarok hadi jelvényeként is szolgált. Az elbeszélések szerint Attila pajzsát is ez a ragadozó madár díszítette.

Jelentős értékesítési problémák a nyúlágazatban

A magyarországi nyúltenyésztés legnagyobb felvevőpiaca Németország, Svájc és Olaszország, ahol a járványhelyzet hatására visszaesett a kereslet. A takarmányárak növekedtek, a felvásárlási árak csökkentek, a megmaradó húst hűtve be kell tárolni, ami komoly költségtöbbletet jelent. A magyar nyúl 96 százaléka exportra kerül, de jelen helyzetben a hazai fogyasztás emelkedése is segítheti az ágazatot.

Nébih: biztonságosak a húsvéti sonkák, de jelölési hibák előfordultak

Élelmiszerbiztonsági szempontból megfeleltek az előírásoknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) terméktesztje során ellenőrzött húsvéti sonkák, viszont kisebb mértékű minőségi és jelölési hibák ezúttal is előfordultak - közölte a Nébih pénteken az MTI-vel.

Mit tegyen a sertéstartó a koronavírusos időkben?

A koronavírus elterjedése miatt világszerte olvashatunk praktikus tanácsokat arról, mit tehetünk a vírus terjedésének megakadályozása vagy lassítása érdekében. Ugyan a tudomány jelenlegi álláspontja szerint a Covid-19 nem terjedhet emberről állatra, a Minnesota Egyetem kutatói praktikus listát állítottak össze állattenyésztők számára arról, mit tegyenek, illetve ne tegyenek mostanság.

Milyen tojást keltessünk?

A koronavírus okozta új élethelyzetben sokan veszik elő a már feledésbe ment keltetőgépet a kamrából, mások kotlót ültetnek meg, némi nosztalgiával, hiszen vannak, akik ezzel legutóbb gyerekként, nagyszülők vezetésével próbálkoztak. A tojások kiválogatásánál máris szembesülhetünk a nagy kérdéssel, mekkora tojásból fog a megfelelő naposcsibe kibújni, mely a napjainkban megszokott méretűre nőhet.

Koronavírus: felvette a kesztyűt a Hód-Mezőgazda Zrt. is

A koronavírus okozta krízishelyzetben felértékelődik az élelmiszeralapanyag-gyártók szerepe. Az ágazat hazai kulcsszereplőjének, a Hód-Mezőgazda Zrt.-nek vezérigazgatójával, Antal Gáborral beszélgettünk arról, miként élik meg e nem mindennapi időszakot.