Back to top

Felfedezték a világ első állatát, mely nem lélegzik

A Henneguya salminicola nevű parazitáról bebizonyosodott, hogy teljes egészében hiányzik a lélegzéshez szükséges genetikai eszköztára, ezzel ez a világ első ismert állata, amely egyáltalán nem lélegzik.

A H. salminicola már jó ideje ismert, halak testében élő parazita. A nyálkaspórások csoportjához tartozik, amelyet egészen néhány évvel ezelőttig nem is állatoknak, hanem egysejtűeknek néztek a tudósok, de ma már rendszertanilag a csalánozók törzséhez tartoznak - írja az index.hu a Live Science-re hivatkozva.

Egy friss kutatás megállapította, hogy a H. salminicola DNS-éből minden más ismert állattal szemben hiányzik a mitokondriális genom, azaz azok a mitokondriumban található gének, amelyek kulcsszerepet játszanak a sejtlégzésben, így a parazita képtelen a légzésre.

Fotó: Stephen Douglas Atkinson

Bár a légzés hiányát eddig csak a H. salminicolánál figyelték meg, ez illik abba a trendbe, hogy a parazita több más nyálkaspórás rokonához hasonlóan fokozatosan egyszerűsíti a genetikai összetételét. Korábban sokkal inkább hasonlíthattak ezek az állatok a medúza őseikre, de mára mindentől megváltak, amire nincs feltétlen szükségük a túléléshez, például az idegsejtjeiktől és az izmaiktól is. Ezt a sort folytathatja a H. salminicola a légzés képességének leépítésével.

Ez feltehetően evolúciós előnyt jelent neki, mert minél egyszerűbb a DNS-e, annál hatékonyabban tud reprodukálódni, ami egy parazitánál nem árt.

Azt egyelőre a "Proceedings of the National Academy of Sciences" szaklapban megjelent tanulmány szerzői sem tudják biztosan, hogy légzés híján hogyan jut energiához a H. salminicola. Más hasonló élőlények rendelkeznek olyan fehérjével, amellyel képesek közvetlenül a megfertőzött gazdatestből importálni a sejten belüli energiaátvitel legkisebb molekuláris egységének tekinthető ATP nukleotidot. Elképzelhető, hogy a H. salminicola is ilyesmivel operál, de ennek a tisztázásához további vizsgálatok szükségesek.

Forrás: 
Index.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Legendás Kerecsen

A kerecsensólyom mindig is kiemelt szerepet játszott mondavilágunkban, történelmünkben. Népünk vezetői szívesen választották erejük, hatalmuk jelképévé, Géza fejedelem koráig a magyarok hadi jelvényeként is szolgált. Az elbeszélések szerint Attila pajzsát is ez a ragadozó madár díszítette.

Inatreq™ hatóanyagot tartalmazó új gombaölő szer a gabonatermesztők számára

A Corteva Agriscience megkezdi a piaci bevezetését Európában, a gabonafélék védelmére használható, Inatreq™ hatóanyagot tartalmazó új gombaölő szerének. 15 éve ez az első természetes eredetű gombaölő szer a gabonatermesztők számára, amely kifejezetten a szeptória ellen biztosít védelmet.

Vírusok, baktériumok, méhbetegségek

Mik a vírusok? Hogyan okoznak károkat? Melyik ma Magyarországon az a vírus, amelyik a legnagyobb gondot okozza a méheknél? Dr. Rusvai Miklós egyetemi tanárral, állatorvos-virológussal, méhésszel beszélgettem vírusokról, baktériumokról, méhbetegségekről.

Váratlan hideg idején – Növényvédelmi előrejelzés 14. hét

Nagy károkat okozott a markáns hidegfront, a növények kondíciójának javításával menthetjük, amit lehet. A monília elleni permetezést is folytatni kell, őszibarackban pedig a hidegben újra aktuális lett a tafrina elleni védekezés. Az alma most fogékony a varasodásra, a szőlőben pedig most érdemes az atkák ellen fellépni.

Visszatértek a magyartarkák az őrségi legelőkre

Az elmúlt években észrevehetően megnőtt a szarvasmarhatartás iránti kedv az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (ŐNPI) területein tevékenykedő gazdák körében. Mindez nem a véletlennek, hanem sokkal inkább annak a kezdeményezésnek köszönhető, melynek alkalmával az igazgatóság magyartarka üszőket helyezett ki a tartási feltételeknek megfelelő jelentkezők gazdaságába.

Szőlőlével a pettyesszárnyú muslica ellen

A biotermesztők számára akart olcsó csapdát kifejleszteni a Massachusetts Egyetem szaktanácsadó professzora, Jaime Piñero. Azt tapasztalta, hogy a hígított szőlőlével töltött csapdák több pettyesszárnyú muslicát fogtak, mint a kereskedelemben kaphatók. Ez alapján pedig tömegcsapdázásra alkalmas eszköz kifejlesztésébe fogott.

Új natúrpark alakul az Őrjegben

Natúrpark címet adományozott az Őrjeg és szőlőhegyei térségnek Nagy István agrárminiszter. Ezzel már 16 natúrpark működik Magyarországon.

Illatos erdei szőnyeg

Az odvas és az ujjas keltike tavasszal pompás lila-fehér virágszőnyeget borít az erdő aljára. Az odvas keltike állománya talán kissé sűrűbb és tömöttebb, de ettől eltekintve mind a két virág látványa és illata is megkapó.

Kacsák a szőlőben: reszkessetek csigák!

Mintegy 1600 indiai futókacsát engednek nap mint nap szabadon a szőlőben a Vergenoegd Löw dél-afrikai borbirtok, hogy kártevőktől mentesítse az ültetvényt. A kacsák boldogan fogyasztják a csigákat és a rovarokat, ami lehetővé teszi, hogy a szőlőben kevesebb rovarölő szert használjanak. A birtok szerint az indiai futókacsák gyorsabbak, mint más fajták, így sokkal hatékonyabbak fedik le a területet.

Ingyenesen nézhető díjnyertes magyar természetfilmek

Bár a nemrég Magyar Filmdíjat nyert Vad erdők, vad bércek mozipremierjét a koronavírus-helyzetre tekintettel későbbre halasztják, az alkotók gondoltak az otthon maradókra is: ingyenesen elérhetővé tették három korábbi természetfilmjüket, a Vad Szigetközt, a Vad Kunságot és a Tiltott zónát.