Back to top

Így lehet talpon maradni kistermelőként a mezőgazdaságban

Domanyik András 1962-től a mezőgazdaságban dolgozik. Volt a Mezőfalvi TSZ főállattenyésztője. 1986-től a saját gazdaságát viszi.1200 anyajuhhal kezdett, egy juhhodályból és juhászlakásból álló telepet bérelve a tsz-től. Vallja a korszerűsítést szolgáló pályázatok lehetőségeivel élni kell.

Fotó: BNE

Saját gazdaságát 1200 anyajuhhal indította, egy juhhodályból és egy juhászlakásból álló telepet bérelve  a tsz-től. Mára két juhhodály, két sertéstartó épület, egy marhaistálló, magtár, takarmánytároló, adagoló rendszer, trágyatároló, és egy naperőmű is a része a Ménes majorbeli gazdaságának.

Amikor elkezdte a saját gazdaságát még a gyapjúnak is nagyon jó ára volt. Sokat fordult azóta a világ?

A gyapjú akkoriban hihetetlenül értékes volt. Közel 300 forintot kaptunk kilójáért. Ez fedezte az anyajuh tartásának költségeit, ami 1200 forint volt. A bárány kevesebbet jövedelmezett. Mára megfordult a helyzet. Egy kiló gyapjúért jó, ha 60 forintot kapunk, míg a bárány ára 1000 forint között van kilónként. A felvásárlóink az olaszok, akik augusztusban és karácsonykor veszik leginkább a bárányt.

Változott az évek során az is, hogy milyen fajtákat tartott a birkából?

Először tiszta merinó fajtákat tartottunk. Az kisebb testű birka volt, kevesebb takarmányból, kevesebb legelőből megélt. Annak idején sokat jártuk a nyájjal a kukorica, búza tarlókat aratás után. De nem adott olyan minőségű bárányt, mint amit most megkíván a piac. Először a jó tejelő lakon fajtával kereszteztük. De túl sok volt a tej, a bárányoknak annyi nem kellett ezért gyakori volt a tőgygyulladás. Ezt követően az ile de france fajtát próbáltuk ki, és ez bevált. A bárányok jó formájúak, korán elkészülnek. Igaz erősebb vázú állatok, mint a merinó, vagy a lakon volt. De most már csak 200 birkám van. Szint csak hobbiból tartom őket, holott korábban 3000 anyajuhom is volt.

Ha napjainkban a birka csak hobbi, akkor mi szolgálja a megélhetést, mi a gazdaság alapja?

Tartunk ötven darab anyakocát. A malacaikat meghizlalva értékesítjük a Kaposvári Kométa Zrt.-nek. Korábban 110 kilósakat szállítottunk, de manapság inkább a 130-140 kilósat kérnek. Nagyfehér szer lapály F1 es kocákat tartok. Ezeket búgatom pindúr durock pietrain kan keverékkel. A végtermék így 57-62% közötti vágási százalékkal vágódik, amivel a vágóhíd elégedett. Évente 8-900 darab hízósertést tudunk értékesíteni. Ezzel elégedettek vagyunk.

De van 60 darab húsmarhánk is. Ezzel a fiam foglalkozik, ami azzal a reményt is jelenti, hogy lesz, aki továbbviszi a gazdaságot. Pedig napjainkban se könnyű az állattartás. A tsz idejében is szinte minden nap dolgozni kellett, de most is alig akad olyan nap, hogy ne lennék itt a telepen, hogy lássam, rendesen el vannak látva az állatok. Mert akármennyit fizetünk is alig találunk olyan munkásokat, akik megbízhatóan ellátnák az állatokat.

Az általános munkaerőhiány a probléma, a szakképzettség hiánya, vagy az, hogy a fiatalok már nem akarnak ezzel foglalkozni?

A fiatalok, ha belekóstolnak abba, hogy milyen lekötöttséggel jár a jószágtartás, szinte azonnal könnyebbet keresnek. De gond az is, hogy egyáltalán alig van, aki az állattok körüli munkát vállal. Sőt más a munkához való viszony is manapság. Most 3 ember látja el azt a feladatot, amire régebben kettő is elég volt. Öt embert alkalmazok, közülük hárman több mint 400 kilométerről Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből jöttek, roma származásúak.

A faluban mivel foglalkoznak az emberek? Nincs senki, aki értene az állattartáshoz és ide jött volna dolgozni?

Az a típusú ember, aki régebben az állattenyésztésbe jött volna dolgozni, most inkább beül a kocsmába fröccsözni. Bár mennyit ígérek, hogy jöjjenek el dolgozni, nem állnak kötélnek. Azt mondják, hogy kijönnek a 22 000 forintos támogatásból, így inkább elüldögélnek egy fröccs mellett szinte egész nap. A munkaerőhiány miatt kellett a gazdaságot is átalakítani. Nem volt megfelelő juhász a legeltetéshez és a juh ápolásához. Ezért fokozatosan eladtam az anyajuhokat. Az árukból szarvasmarhát vettem. Először tejelő állományt tartottunk. Palackoztuk a tejet és fiamék hordák ki naponta a megrendelőkhöz. De nem jött be belőle annyi, hogy megérte volna, így áttértünk a húsmarhára. Amikor belekezdtünk akkor a törökök 1000-1200 forinttért vásárolták fel a 280-300 kilós borjakat. Két évvel ezelőtt 6-800 forintért tudtuk kilóját eladni. Most megint kicsit kedvezőbb az áruk.

E mellett növénytermesztéssel is foglalkozik?

Mindent magunknak termesztünk meg. A szemes, a szálas és a silótakarmányt is. Csak szóját és koncentrátumokat vásárolunk. Ezeken felül búzát, kukoricát, repcét termesztünk. Ha rossz idő jár az állattenyésztésre, akkor a növénytermesztés pótolja a kiesést, de ha rossz idő van a növényekre, akkor mindig bízunk abban, hogy az állattenyésztés kipótolja majd a hiányt.

Fotó: BNE

Nagyobb beruházásokat is megejtett a gazdaságban. A legutóbbi az állattartó telep fejlesztése volt. Mennyire segítette ez a gazdálkodását?

Nagyon nagy segítség egy 40-50%-os támogatású vissza nem térítendő pályázat. Legutóbb a sertéstelep technológiai fejlesztésére pályáztunk. Teljesen gépesítettük a takarmánykészítést. Ez több, mint 11 millió forintos támogatás volt. Nem csak a kézi munkaerőt váltotta ki, hanem a tápot is precízen készíti el. Csak be kell táplálni a komputerbe, hogy milyen fajtát akarunk és a silótól a darálóig mindent megcsinál. Korábban mérés nélkül lapoltuk a darálóba a takarmányt, szemre. Most minden precízen ki van adagolva, mérve, így a disznók az igényeinek legmegfelelőbb összetevőjű takarmányt kapják. Korábban a betegségek is gyakoribbak voltak, de most szemmel láthatóan is jobban fejlődnek egészségesebbek.

Két éve pedig egy 20 KW teljesítményű naperőmű fejlesztés valósítottunk meg pályázat segítségével. Ez 12-14 millió forint értékű volt. Gyakorlatilag fedezi a telep energiaellátását. Korábban ezért havonta egymillió forintot fizettünk.

Mi lesz a jövő? Tervez újabb fejlesztést, vagy a gazdaság bővítését?

Nem tudunk bővíteni a munkaerőhiány miatt. 76 éves vagyok, nem tudom, meddig bírom még a napi munkát. Utána a fiam majd eldönti, hogy mit akar továbbvinni. De én nem csak dolgozni jövök ki a tanyára. A karámra támaszkodva el tudom nézni fél órákat is az anyajuhokat, vagy a kocákat. A jószágot szeretni is kell. Persze meg is élünk belőle rendesen. Ezt a szakmát választottam, ebben dolgoztam eddig 58 évet. Nem bántam meg, és remélem, még sokáig győzöm erővel.

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem arany a gyapjú, de nyírni muszáj

A juhokat évente legalább egyszer nyírni kell, ám egyre kevesebb az olyan szakember, aki ezt a feladatot jó minőségben elvégzi. Emellett a gyapjú ára nemhogy nyereséget termelne, de gyakran még a nyírás költségeit sem fedezi. A gazdák szerint sokat segítene, ha egy gyapjúmosó üzem működne az országban, mert az így feldolgozott terméket drágábban lehetne értékesíteni.

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

A digitalizált állattenyésztés a kiszámítható jövő kulcsa

Földünk népességnövekedésével az állattenyésztésnek is tartania kell a lépést: ki kell szolgálnia a megnövekedett igényeket a húsáruk iránt úgy, hogy közben az állatjólléttel, a környezeti fenntarthatósággal és a közegészségüggyel kapcsolatos aggályokat is figyelembe veszi.

Minőségi mezőgazdaság születhet a következő tíz évben

A mezőgazdasági termékek feldolgozására fókuszál a következő tíz év fejlesztéspolitikája, mert az erősebb feldolgozóipar stabilabb értékesítési hátteret jelent az egész agrárium számára – mondta el Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon, Hódmezővásárhelyen.

Elindul a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program második üteme

Az Agrárminisztérium 2021-ben a Vidékfejlesztési Program keretében 527 milliárd forint összegben ír ki új pályázatokat - jelentette be Nagy István.

Látványosan fejlődik a hazai állattenyésztés

„A magyar mezőgazdaság sohasem lehet sikeres sikeres állattartók nélkül”, de ha minden nap a túlélésről szól, nagy bizalom kell a beruházásokhoz, amelyek nélkül nem lehet versenyképes az ágazat – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitóján, Hódmezővásárhelyen.

Uniós oltalomban részesült a Madarasi birspálinka

Az Európai Bizottság szeptember 21-én kihirdetett rendeletével a „Madarasi birspálinka” védett elnevezés lett az EU-ban. Ezzel tizenkettőre emelkedett az uniós oltalmat élvező magyar pálinka elnevezések száma.

Kiemelt feladatunk a lakosság ellátása minőségi hazai élelmiszerekkel

Az agrárkormányzat, illetve a termelők, a gyártók és a kereskedők közös feladata, hogy minél több embert lássunk el minőségi magyar élelmiszerekkel határainkon belül és kívül – jelentette ki Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a Trade magazin által szervezett Business Days konferencia rendezvényen, ahol átadta a Kereskedelmi Nívódíj a Magyar Termékekért elismeréseket.

Nem a fogyasztókkal akarják megfizettetni veszteségeiket a tojástermelők

Nem tekinthető normálisnak a tojáson alkalmazott 50-55 százalékos árrés. A május óta veszteséges termelők többet fognak kérni, de ez nem jelenti azt, hogy a fogyasztói árnak is növekednie kell – mondta Szép Imre, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének elnöke a mai sajtótájékoztatón, amelyet a szaktárca és az Agrármarketing Centrum szervezett a tojás világnapja alkalmából.

Átadták Az Év Digitális Faluja díjakat

Az innovációt, a közösségépítő energiát díjazzuk az Év Digitális Faluja díjjal. Azokat a kistelepüléseket, amelyek a legtöbbet tették egy jobb lakókörnyezet és erősebb közösség 21. századi megoldásokkal történő létrehozásáért - fogalmazott Feldman Zsolt „ Az Év Digitális Faluja” díjátadó ünnepségen.