Back to top

Így lehet talpon maradni kistermelőként a mezőgazdaságban

Domanyik András 1962-től a mezőgazdaságban dolgozik. Volt a Mezőfalvi TSZ főállattenyésztője. 1986-től a saját gazdaságát viszi.1200 anyajuhhal kezdett, egy juhhodályból és juhászlakásból álló telepet bérelve a tsz-től. Vallja a korszerűsítést szolgáló pályázatok lehetőségeivel élni kell.

Fotó: BNE

Saját gazdaságát 1200 anyajuhhal indította, egy juhhodályból és egy juhászlakásból álló telepet bérelve  a tsz-től. Mára két juhhodály, két sertéstartó épület, egy marhaistálló, magtár, takarmánytároló, adagoló rendszer, trágyatároló, és egy naperőmű is a része a Ménes majorbeli gazdaságának.

Amikor elkezdte a saját gazdaságát még a gyapjúnak is nagyon jó ára volt. Sokat fordult azóta a világ?

A gyapjú akkoriban hihetetlenül értékes volt. Közel 300 forintot kaptunk kilójáért. Ez fedezte az anyajuh tartásának költségeit, ami 1200 forint volt. A bárány kevesebbet jövedelmezett. Mára megfordult a helyzet. Egy kiló gyapjúért jó, ha 60 forintot kapunk, míg a bárány ára 1000 forint között van kilónként. A felvásárlóink az olaszok, akik augusztusban és karácsonykor veszik leginkább a bárányt.

Változott az évek során az is, hogy milyen fajtákat tartott a birkából?

Először tiszta merinó fajtákat tartottunk. Az kisebb testű birka volt, kevesebb takarmányból, kevesebb legelőből megélt. Annak idején sokat jártuk a nyájjal a kukorica, búza tarlókat aratás után. De nem adott olyan minőségű bárányt, mint amit most megkíván a piac. Először a jó tejelő lakon fajtával kereszteztük. De túl sok volt a tej, a bárányoknak annyi nem kellett ezért gyakori volt a tőgygyulladás. Ezt követően az ile de france fajtát próbáltuk ki, és ez bevált. A bárányok jó formájúak, korán elkészülnek. Igaz erősebb vázú állatok, mint a merinó, vagy a lakon volt. De most már csak 200 birkám van. Szint csak hobbiból tartom őket, holott korábban 3000 anyajuhom is volt.

Ha napjainkban a birka csak hobbi, akkor mi szolgálja a megélhetést, mi a gazdaság alapja?

Tartunk ötven darab anyakocát. A malacaikat meghizlalva értékesítjük a Kaposvári Kométa Zrt.-nek. Korábban 110 kilósakat szállítottunk, de manapság inkább a 130-140 kilósat kérnek. Nagyfehér szer lapály F1 es kocákat tartok. Ezeket búgatom pindúr durock pietrain kan keverékkel. A végtermék így 57-62% közötti vágási százalékkal vágódik, amivel a vágóhíd elégedett. Évente 8-900 darab hízósertést tudunk értékesíteni. Ezzel elégedettek vagyunk.

De van 60 darab húsmarhánk is. Ezzel a fiam foglalkozik, ami azzal a reményt is jelenti, hogy lesz, aki továbbviszi a gazdaságot. Pedig napjainkban se könnyű az állattartás. A tsz idejében is szinte minden nap dolgozni kellett, de most is alig akad olyan nap, hogy ne lennék itt a telepen, hogy lássam, rendesen el vannak látva az állatok. Mert akármennyit fizetünk is alig találunk olyan munkásokat, akik megbízhatóan ellátnák az állatokat.

Az általános munkaerőhiány a probléma, a szakképzettség hiánya, vagy az, hogy a fiatalok már nem akarnak ezzel foglalkozni?

A fiatalok, ha belekóstolnak abba, hogy milyen lekötöttséggel jár a jószágtartás, szinte azonnal könnyebbet keresnek. De gond az is, hogy egyáltalán alig van, aki az állattok körüli munkát vállal. Sőt más a munkához való viszony is manapság. Most 3 ember látja el azt a feladatot, amire régebben kettő is elég volt. Öt embert alkalmazok, közülük hárman több mint 400 kilométerről Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből jöttek, roma származásúak.

A faluban mivel foglalkoznak az emberek? Nincs senki, aki értene az állattartáshoz és ide jött volna dolgozni?

Az a típusú ember, aki régebben az állattenyésztésbe jött volna dolgozni, most inkább beül a kocsmába fröccsözni. Bár mennyit ígérek, hogy jöjjenek el dolgozni, nem állnak kötélnek. Azt mondják, hogy kijönnek a 22 000 forintos támogatásból, így inkább elüldögélnek egy fröccs mellett szinte egész nap. A munkaerőhiány miatt kellett a gazdaságot is átalakítani. Nem volt megfelelő juhász a legeltetéshez és a juh ápolásához. Ezért fokozatosan eladtam az anyajuhokat. Az árukból szarvasmarhát vettem. Először tejelő állományt tartottunk. Palackoztuk a tejet és fiamék hordák ki naponta a megrendelőkhöz. De nem jött be belőle annyi, hogy megérte volna, így áttértünk a húsmarhára. Amikor belekezdtünk akkor a törökök 1000-1200 forinttért vásárolták fel a 280-300 kilós borjakat. Két évvel ezelőtt 6-800 forintért tudtuk kilóját eladni. Most megint kicsit kedvezőbb az áruk.

E mellett növénytermesztéssel is foglalkozik?

Mindent magunknak termesztünk meg. A szemes, a szálas és a silótakarmányt is. Csak szóját és koncentrátumokat vásárolunk. Ezeken felül búzát, kukoricát, repcét termesztünk. Ha rossz idő jár az állattenyésztésre, akkor a növénytermesztés pótolja a kiesést, de ha rossz idő van a növényekre, akkor mindig bízunk abban, hogy az állattenyésztés kipótolja majd a hiányt.

Fotó: BNE

Nagyobb beruházásokat is megejtett a gazdaságban. A legutóbbi az állattartó telep fejlesztése volt. Mennyire segítette ez a gazdálkodását?

Nagyon nagy segítség egy 40-50%-os támogatású vissza nem térítendő pályázat. Legutóbb a sertéstelep technológiai fejlesztésére pályáztunk. Teljesen gépesítettük a takarmánykészítést. Ez több, mint 11 millió forintos támogatás volt. Nem csak a kézi munkaerőt váltotta ki, hanem a tápot is precízen készíti el. Csak be kell táplálni a komputerbe, hogy milyen fajtát akarunk és a silótól a darálóig mindent megcsinál. Korábban mérés nélkül lapoltuk a darálóba a takarmányt, szemre. Most minden precízen ki van adagolva, mérve, így a disznók az igényeinek legmegfelelőbb összetevőjű takarmányt kapják. Korábban a betegségek is gyakoribbak voltak, de most szemmel láthatóan is jobban fejlődnek egészségesebbek.

Két éve pedig egy 20 KW teljesítményű naperőmű fejlesztés valósítottunk meg pályázat segítségével. Ez 12-14 millió forint értékű volt. Gyakorlatilag fedezi a telep energiaellátását. Korábban ezért havonta egymillió forintot fizettünk.

Mi lesz a jövő? Tervez újabb fejlesztést, vagy a gazdaság bővítését?

Nem tudunk bővíteni a munkaerőhiány miatt. 76 éves vagyok, nem tudom, meddig bírom még a napi munkát. Utána a fiam majd eldönti, hogy mit akar továbbvinni. De én nem csak dolgozni jövök ki a tanyára. A karámra támaszkodva el tudom nézni fél órákat is az anyajuhokat, vagy a kocákat. A jószágot szeretni is kell. Persze meg is élünk belőle rendesen. Ezt a szakmát választottam, ebben dolgoztam eddig 58 évet. Nem bántam meg, és remélem, még sokáig győzöm erővel.

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem a fogyasztókkal akarják megfizettetni veszteségeiket a tojástermelők

Nem tekinthető normálisnak a tojáson alkalmazott 50-55 százalékos árrés. A május óta veszteséges termelők többet fognak kérni, de ez nem jelenti azt, hogy a fogyasztói árnak is növekednie kell – mondta Szép Imre, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének elnöke a mai sajtótájékoztatón, amelyet a szaktárca és az Agrármarketing Centrum szervezett a tojás világnapja alkalmából.

Átadták Az Év Digitális Faluja díjakat

Az innovációt, a közösségépítő energiát díjazzuk az Év Digitális Faluja díjjal. Azokat a kistelepüléseket, amelyek a legtöbbet tették egy jobb lakókörnyezet és erősebb közösség 21. századi megoldásokkal történő létrehozásáért - fogalmazott Feldman Zsolt „ Az Év Digitális Faluja” díjátadó ünnepségen.

A jámbor óriás

Kiállításokon először riasztónak találják az emberek a fehér-kék belgát, „mutánsnak, furcsának, génmódosítottnak” nevezik. Pedig a túlizmoltság mindössze egy 50 éves tudatos tenyésztés eredménye; hazánkban még nagyon kevesen foglalkoznak vele.

Kevesebb mint egy év alatt valósult meg az öntözési beruházás

A tervezéstől az öntözés megkezdéséig szűk egy év alatt valósult meg a dunapataji Új Élet Mezőgazdasági Kft. 131 millió forintos öntözési beruházása, amelyhez ötven százalékkal járult hozzá az állam. A környék és a régió eddigi legnagyobb Valley öntözőgépét építették meg, amely 24 óra alatt 94 hektárt képes beöntözni 7,11 milliméteren, hektáronként 327,6 köbméter víz felhasználásával.

Együtt a szakma és a szórakozás

A Bagossy Brothers és a Punnany Massif csalogatta a fiatalokat a Pápai Expo és Agrárpiknikre, amit 24. alkalommal rendezett meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a város önkormányzata szeptember 17-19-én.

Kik a világ legvagyonosabb gazdái?

Lehet-e vagyont építeni a mezőgazdasági termelésből? Igen, a mai világban a mezőgazdaság olyan üzletággá vált, amely több milliárd dolláros profitot termelhet. Ki keresi a legtöbbet a mezőgazdasági termelésből? A sertéskirály és a Fidzsi-szigetek vízkitermelői: íme a világ leggazdagabb gazdái.

Napokon belül megmérkőznek az Ifjú Kócsagőr Program 2021 döntősei

Az Ifjú Kócsagőr Program területi győztesei egy háromnapos döntő keretében mérik össze szakmai tudásukat, tájékozódási képességüket és ügyességüket. A versenynek a 25 éves Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság ad otthont szeptember 22-24. között.

Innovatív takarmánykiegészítő - Cinket és vitaminokat is tartalmaz

Speciális takarmánykiegészítőt fejlesztett ki és tesztelt egy hároméves nemzetközi projekt keretében az Adexgo Kft., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Élelmiszertudományi és Technológiai Intézete (MATE ÉTTI), valamint négy román partner közös konzorciuma.

Húsminőségteszt - Aberdeen angus és murray grey

Kétféle húsmarhát, a világszerte népszerű aberdeen angust és a kevésbé ismert, de figyelemre méltó murray grey-t hasonlította össze a Brit Húsmarhafajta Tenyésztők Egyesülete és a Murray Grey Tenyésztő Egyesület egy tíz hónapig tartó közös kísérlet során. Az eredményt vakkóstolással egybekötött sajtóeseményen mutatták be július 13-án, Balatonfenyvesen.

Színes őszi kínálattal várják a látogatókat a nemzeti parkok és az erdészetek

Ősszel is változatos programokkal várják a látogatókat a nemzeti parkok és az állami erdőgazdaságok. Hamarosan megkezdődik a madárvonulások időszaka, az igazgatóságok programjain az érdeklődők testközelből figyelhetik meg hazánk színes madárvilágát, hajnali és alkonyati daruleső túrákon vehetnek részt és bepillanthatnak a madárgyűrűzés rejtelmeibe. Emellett szarvasbőgés-hallgatás, erdőtúrák, geo- és e-bike túrák, valamint gyógynövényséták segítségével fedezhetik fel az őszi táj természeti értékeit.