Back to top

Kezes bárány vagy gyilkos? - Nagyobb figyelmet az apaállatokra

Az ember megtanult együtt élni a háziasított állatokkal, megtanulta őket kezelni, ellátni, kialakított egyfajta bánásmódot. Egyet azonban, úgy látszik, ma sem vesz figyelembe: a házi állatok biológiája, viselkedése nem változott meg.

Ahogy egyre több állatot bízunk egy-egy gondozó kezére, mind kevesebb idő jut az állatok megfigyelésére, betanítására. Különösen így van ez az apaállatok esetében, pedig azok öntörvényűbbek mint a nőivarú egyedek. Ne feledjük, az apaállat, bármely állatfajnál, nem csak a hozzá tartozó nőivarú egyed megtermékenyítője, hanem a faj fenntartója, ami azt jelenti, hogy a legerősebb viszi tovább a fajfenntartást. Ez genetikailag bekódolt parancs. Az apaállatok ezért verekednek életre–halálra. A mének, bikák, kanok, bakok, kosok mind ezt teszik, ha nem avatkozunk közbe.

Vezetőrúd használata a kiállításon
Ahhoz, hogy gazdasági tevékenységünk kifogástalan legyen, ezeket az apaállatokat hozzá kell szoktatni az ember közelségéhez, ha szükséges, olyan segédeszközt kell alkalmazni, mellyel féken tarthatók. És ez nem a verést jelenti, bár még sokan megteszik. Ezzel a módszerrel azonban éppen az ellenkezőjét váltja ki az ember, mert az állat bosszúállóvá válik. Pillanatnyilag viszonylagos fájdalmat okoznak az állatnak, de az állat sok mindent megjegyez. Kiváló a memóriája.

Rá kellene már jönni az állattartóknak – tisztelet a kivételnek –, nem gépről van szó, melyet „veréssel meg lehet állítani”

Ez jutott eszembe, amikor az egyik hírlapban évek óta folyó pereskedésről számoltak be, mert egy tehenészeti telepen a fejőnőt öklelte halálra az ott lévő tenyészbika, ugyanis a fejőnőre bízták a tenyészbika elől a tehenek elhajtását.

Régebben, pályakezdő koromban a tenyészbikák orrába orrkarikát helyeztek (kb. féléves korában). Ebbe akasztott vezetőrúddal vezették a megfelelő helyre. De arra is megtanították a bikát kis korában, hogy az ilyen rúddal vezetéskor „illik” engedelmeskedni. Ezért naponta, kétnaponta rövid ideig (kb. 20-30 percig) vezették orrkarikába akasztott vezetőrúddal.

A Sárvári Állami Gazdaság kezelésében levő mesterséges termékenyítő állomáson dolgoztam. Így volt alkalmam tapasztalni, hogy nyugodt, csendes foglalkozás mellett engedelmesek voltak a 800–1000 kg-os bikák. Természetesen valamennyi tenyészbika orrában volt karika.

Ma is lehet kapni orrkarikát és a hozzá szükséges veze­tőrúdat (150 cm hosszú), mellyel viszonylag könnyebben tudjuk a bikát irányítani. A másik dolog, hogy a közel 60 éves gyakorlatom alatt, nem hallottam, hogy a tenyészbikát nők gondozták volna. Ez mindig férfiak dolga volt.

A Kistermelők Lapja szeptemberi számában jelent meg egy rövid cikk a kárpáti borzderes szarvasmarhafajtáról, melyben bemutatnak egy tenyészbikát, az állat orrában ott van az orrkarika. Ha végigolvassuk a rövid cikket, akkor kiderül, hogy a korábban harciasnak tartott tenyészbikák könnyedén kezelhetők, annak ellenére, hogy az év 365 napján tető nélkül, szabadtartásban élnek. De ettől függetlenül mai is „veszélyes üzemnek” számít a bikatartás.

Veszélyes szarvak
Az előzőhöz közel hasonló eset tenyészbakoknál is előfordulhat, függően attól, hogy szarvalt, vagy suta az a bak. Háromévi tartás után meghirdettem egy bajor barna tenyész­bakom értékesítésére. A vevő, saját állítása szerint, több éve foglalkozott kecsketenyésztéssel. Kicsit szomorúan váltam meg a baktól, mert sok jó gidát nemzett.

Három hónap múlva felkeresett az új tulajdonos, hogy vásároljam vissza, féláron is nekem adja, mert ha nem veszem vissza, kénytelen lesz levágni, ugyanis senkit nem enged be a karámba.

Amikor készül valaki bemenni, felágaskodik a hátsó lábaira, majd teljes súlyával az érkezőnek vágódik. Kecskéknél ez a támadás jele, melyet verekedés során alkalmaznak. El lehet képzelni, hogy egy bak, mely a példa esetében 110 kg-os volt, milyen sérülést tud okozni. Korábban is tett ilyet, de akkor embert nem támadott, hanem visszazökkent a négy lábára és minden rendben volt. A beszélgetés során kiderült, hogy az új tulajdonosok, ezt a mozgássort játéknak vélték és minden alkalommal a bakot ököllel fejbe vágták (tehát a bak szerint, felvették vele a harcot és nem „játszani” akart).

A bakot visszavásároltam, tízéves koráig élt és nemzett ivadékokat, de csak nagy nehezen, többéves munkával sikerült valamelyest leszoktatni a támadásról, de ha idegen ment be a karámba és hátat fordított neki, azonnal megtámadta. Szerencsére a bak szarvtalan (suta) volt, így nagyobb bajt nem tudott okozni.

A tenyészbakokról szólva, meg kell említenem, hogy az Egyesült Államokban a kecsketartók csak szarvatlan (suta) tenyészbakot tarthatnak a sérülések elkerülése végett.

Tenyész­bakok estében szeretném javasolni a fiatalkori (4 napos) szarvtalanitást, ha ezt elmulasztjuk, felnőtt korban is megtehető, farokkurtító gyűrűvel. Ezt mindenképpen bízzuk állatorvosra! Elvégezhető, minden maradandó károsodás nélkül.

Tudom, sokan meglepődnek az ajánlatomon: fiatal korában az apaállat mellé tegyenek herélt bakgidát. A gida segítségével nyugodt apaállatokat nevelhetünk, ugyanis a tenyészbakok a kistermetű állatokra jobban figyelnek. A gida szívesen ropogtatja a száraz kenyérfalatokat, aminek adagolásával néhány nap alatt könnyen kézhez szoktatható. A vele együtt élő apaállat rövid idő után érdeklődővé, kezessé válik. Az állatokat szájukon, illetve a gyomrukon keresztül sok mindenre meg tudjuk tanítani.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ezek a kerti növények jelentenek halálos veszélyt házi kedvenceire

Javában zajlik a nyári szezon, nyílnak a szebbnél szebb virágok a kertekben. Bár szépek, néhány nyári virág veszélyes a háziállatokra. Következésképpen a tulajdonosoknak óvatosnak kell lenniük, hogy milyen növényeket ültetnek a kertbe.

Istálló gyarapodó és változó állományhoz – fejőrobot Szuhafőn

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szuhafőn mindössze nyolcvanan laknak. A szlovák határtól két és fél kilométerre lévő településen él a Kocsis család. Vendégházat, sajtüzemet üzemeltetnek és van egy 700 hektáron gazdálkodó családi gazdaságuk. A korábban húsmarha-állományból egy kisebb ridegtartású csorda maradt és áttértek a tejtermelésre, illetve a sajtgyártásra.

A kutyák felismerik, ha hazudnak nekik

Hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát - tartja a mondás. Ráadásul úgy tűnik, a kutyák is tisztában vannak ezzel: képesek felismerni, ha direkt hazudnak nekik az emberek.

Vácduka lesz a Nemzeti Vágta előfutamainak következő állomása

Július 31-én, szombaton Vácdukán mérkőznek meg egymással a legjobb helyi lovasok a budapesti Nemzeti Vágtán való indulás jogáért. A település már másodszorra rendez Elővágtát.

Marhajó párbaj – Aberdeen Angus vs. Murrey Grey

A hazánkban kevésbé ismert Murrey Grey alternatívája lehet a világ legnépszerűbb húsmarhafajtának, az Aberdeen Angusnak - ez derül ki egy friss kutatásból, amelyben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói is részt vettek. Az eredmények alapján a két fajta között csak színben mutatkozott markáns eltérés. A Murray Grey ezüstös külseje miatt nagyobb hőtűrő képességgel rendelkezik, ez a fajta tehát válasz lehet a klímaváltozásra a korszerű húsmarhatenyésztésben.

Drágulnak az élelmiszerárak

A Takarékbank július 28-án megtartotta szokásos negyedéves AgrárTrend Index elemzői háttérbeszélgetését. A hitelintézet adatai alapján tovább javultak a magyar agrárium kilátásai, az indexértékek kismértékben megint emelkedtek a második negyedévben. A piaci szereplők helyzete főként a baromfi, a szőlő-bor és a szántóföldi növénytermesztés termékpályákon javult.

Rajzásgátlás az utolsó pillanatban

A rajzás mindig kihívás a méhész számára, akár „hobbisokról”, akár főállású méhészekről van szó. Általános vélemény, hogy szinte sosem jön jókor, a nagy méztermelőknek egyértelmű kiesést (plusz munkát), a műkedvelőknek fölösleges izgalmat okoz. Ezért szinte általános a törekvés a rajzás gátlására vagy megelőzésére, aminek a rákfenéje az, hogy a természet törvényei ellen nehéz hadakoznunk.

Elvesznek a marhák alkalmazkodásához szükséges genetikai információk

A szarvasmarhákat vizsgálva amerikai kutatók bizonyítékokat találtak rá, hogy a különböző környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodóképességüket vesztik el a jószágok. Ennek oka, hogy az állattartók számára nem áll rendelkezésre a tenyésztésnél hasznos genetikai információ, melyből kiderülhet, képes-e például a nagy tengerszint feletti magassághoz alkalmazkodni egy adott jószág.

Napenergiával működő takarmányozó robot

Közösen fejlesztett napenergiát hasznosító elektromos takarmányozó robotot a Lemmer Fullwood az osztrák Hetwin céggel.

Többletforrásban részesülnek az állattartók

A magas takarmányárak okozta rendkívüli gazdasági helyzetre tekintettel az Agrárminisztérium kezdeményezésére a kormány 4,4 milliárd forint többletforrást biztosít az állattartók számára – közölte Nagy István tárcavezető.