Back to top

Kezes bárány vagy gyilkos? - Nagyobb figyelmet az apaállatokra

Az ember megtanult együtt élni a háziasított állatokkal, megtanulta őket kezelni, ellátni, kialakított egyfajta bánásmódot. Egyet azonban, úgy látszik, ma sem vesz figyelembe: a házi állatok biológiája, viselkedése nem változott meg.

Ahogy egyre több állatot bízunk egy-egy gondozó kezére, mind kevesebb idő jut az állatok megfigyelésére, betanítására. Különösen így van ez az apaállatok esetében, pedig azok öntörvényűbbek mint a nőivarú egyedek. Ne feledjük, az apaállat, bármely állatfajnál, nem csak a hozzá tartozó nőivarú egyed megtermékenyítője, hanem a faj fenntartója, ami azt jelenti, hogy a legerősebb viszi tovább a fajfenntartást. Ez genetikailag bekódolt parancs. Az apaállatok ezért verekednek életre–halálra. A mének, bikák, kanok, bakok, kosok mind ezt teszik, ha nem avatkozunk közbe.

Vezetőrúd használata a kiállításon
Ahhoz, hogy gazdasági tevékenységünk kifogástalan legyen, ezeket az apaállatokat hozzá kell szoktatni az ember közelségéhez, ha szükséges, olyan segédeszközt kell alkalmazni, mellyel féken tarthatók. És ez nem a verést jelenti, bár még sokan megteszik. Ezzel a módszerrel azonban éppen az ellenkezőjét váltja ki az ember, mert az állat bosszúállóvá válik. Pillanatnyilag viszonylagos fájdalmat okoznak az állatnak, de az állat sok mindent megjegyez. Kiváló a memóriája.

Rá kellene már jönni az állattartóknak – tisztelet a kivételnek –, nem gépről van szó, melyet „veréssel meg lehet állítani”

Ez jutott eszembe, amikor az egyik hírlapban évek óta folyó pereskedésről számoltak be, mert egy tehenészeti telepen a fejőnőt öklelte halálra az ott lévő tenyészbika, ugyanis a fejőnőre bízták a tenyészbika elől a tehenek elhajtását.

Régebben, pályakezdő koromban a tenyészbikák orrába orrkarikát helyeztek (kb. féléves korában). Ebbe akasztott vezetőrúddal vezették a megfelelő helyre. De arra is megtanították a bikát kis korában, hogy az ilyen rúddal vezetéskor „illik” engedelmeskedni. Ezért naponta, kétnaponta rövid ideig (kb. 20-30 percig) vezették orrkarikába akasztott vezetőrúddal.

A Sárvári Állami Gazdaság kezelésében levő mesterséges termékenyítő állomáson dolgoztam. Így volt alkalmam tapasztalni, hogy nyugodt, csendes foglalkozás mellett engedelmesek voltak a 800–1000 kg-os bikák. Természetesen valamennyi tenyészbika orrában volt karika.

Ma is lehet kapni orrkarikát és a hozzá szükséges veze­tőrúdat (150 cm hosszú), mellyel viszonylag könnyebben tudjuk a bikát irányítani. A másik dolog, hogy a közel 60 éves gyakorlatom alatt, nem hallottam, hogy a tenyészbikát nők gondozták volna. Ez mindig férfiak dolga volt.

A Kistermelők Lapja szeptemberi számában jelent meg egy rövid cikk a kárpáti borzderes szarvasmarhafajtáról, melyben bemutatnak egy tenyészbikát, az állat orrában ott van az orrkarika. Ha végigolvassuk a rövid cikket, akkor kiderül, hogy a korábban harciasnak tartott tenyészbikák könnyedén kezelhetők, annak ellenére, hogy az év 365 napján tető nélkül, szabadtartásban élnek. De ettől függetlenül mai is „veszélyes üzemnek” számít a bikatartás.

Veszélyes szarvak
Az előzőhöz közel hasonló eset tenyészbakoknál is előfordulhat, függően attól, hogy szarvalt, vagy suta az a bak. Háromévi tartás után meghirdettem egy bajor barna tenyész­bakom értékesítésére. A vevő, saját állítása szerint, több éve foglalkozott kecsketenyésztéssel. Kicsit szomorúan váltam meg a baktól, mert sok jó gidát nemzett.

Három hónap múlva felkeresett az új tulajdonos, hogy vásároljam vissza, féláron is nekem adja, mert ha nem veszem vissza, kénytelen lesz levágni, ugyanis senkit nem enged be a karámba.

Amikor készül valaki bemenni, felágaskodik a hátsó lábaira, majd teljes súlyával az érkezőnek vágódik. Kecskéknél ez a támadás jele, melyet verekedés során alkalmaznak. El lehet képzelni, hogy egy bak, mely a példa esetében 110 kg-os volt, milyen sérülést tud okozni. Korábban is tett ilyet, de akkor embert nem támadott, hanem visszazökkent a négy lábára és minden rendben volt. A beszélgetés során kiderült, hogy az új tulajdonosok, ezt a mozgássort játéknak vélték és minden alkalommal a bakot ököllel fejbe vágták (tehát a bak szerint, felvették vele a harcot és nem „játszani” akart).

A bakot visszavásároltam, tízéves koráig élt és nemzett ivadékokat, de csak nagy nehezen, többéves munkával sikerült valamelyest leszoktatni a támadásról, de ha idegen ment be a karámba és hátat fordított neki, azonnal megtámadta. Szerencsére a bak szarvtalan (suta) volt, így nagyobb bajt nem tudott okozni.

A tenyészbakokról szólva, meg kell említenem, hogy az Egyesült Államokban a kecsketartók csak szarvatlan (suta) tenyészbakot tarthatnak a sérülések elkerülése végett.

Tenyész­bakok estében szeretném javasolni a fiatalkori (4 napos) szarvtalanitást, ha ezt elmulasztjuk, felnőtt korban is megtehető, farokkurtító gyűrűvel. Ezt mindenképpen bízzuk állatorvosra! Elvégezhető, minden maradandó károsodás nélkül.

Tudom, sokan meglepődnek az ajánlatomon: fiatal korában az apaállat mellé tegyenek herélt bakgidát. A gida segítségével nyugodt apaállatokat nevelhetünk, ugyanis a tenyészbakok a kistermetű állatokra jobban figyelnek. A gida szívesen ropogtatja a száraz kenyérfalatokat, aminek adagolásával néhány nap alatt könnyen kézhez szoktatható. A vele együtt élő apaállat rövid idő után érdeklődővé, kezessé válik. Az állatokat szájukon, illetve a gyomrukon keresztül sok mindenre meg tudjuk tanítani.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kedveskedjen Szeretteinek!

Fizessen elő most 1 évre népszerű agrárszaklapjainkra nyomtatott vagy digitális formában és válasszon még egy kiadványt!

„Annak adjuk el, akinek tudjuk” - 500 darabos merinó állomány kettős hasznosítással

A jelenlegi vírusos helyzetben lassan az egész magyar mezőgazdaság ugyanarra a taktikára kényszerül, mint azok, akik a birkák gyapját is értékesíteni akarják. Papp Zsolt ha nem is hármas, de legalább kettős hasznosítással tartja Tószegen az 500 darabos merinó állományát. Az áprilist pedig birkanyírással kezdték.

Hogyan gazdálkodunk járvány idején? - gazdasági vezetőket kérdeztünk

Manapság elfogadott, sőt kötelező viselkedésforma a távolságtartás, 2020 telének végére, tavaszára ez lett a szokás. Az élet mégsem állhat meg, muszáj termelni, termeszteni, a mindennapi élelmiszert előállítani. A kialakult helyzetről, a modus vivendiről gazdasági vezetőket szólaltat meg a Magyar Mezőgazdaság e heti, 15. száma.

Nébih: a tenyésztők átmenetileg nem szállíttathatnak Olaszországba kutyát és macskát

Miután az olaszországi kisállat-kereskedések a koronavírus-járvány miatt zárva tartanak, Magyarországól sem lehet oda szállítani macskát és kutyát értékesítésre, az állatok adás-vételét a kijárási tilalom sem teszi lehetővé - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kedden az MTI-vel, miután egyeztetett az olasz hatósággal.

AM-államtitkár: az idén is biztosított a magyar emberek élelmiszerellátása

A magyar mezőgazdasági termelés 2020-ban is megfelelő módon tudja biztosítani az emberek élelmiszerellátását - mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára kedden, az M1 aktuális csatorna műsorában.

A húsellátás biztosított

A hirtelen felvásárlás miatt kialakult átmeneti tőkehúshiány kezelésére a logisztikai rendszerek képtelenek voltak, de mostanra sikerült stabilizálni a tőkehúsellátást és -beszállítást. Éder Tamást, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnökét kérdeztük a hazai "húshelyzetről".

Hazai méhlegelők 11. rész Idegenhonos fás hordásnövények III.

A nem őshonos, hordást adó fa- és cserjefajok közül vannak, amelyek korábban sokfelé tömegesen megtalálhatók voltak, különösen alföldi majorfásításokban, mezővédő erdősávokban. Mára ezek természetvédelmi nyomásra, valamint a mezőgazdasági művelés miatt sok helyen visszaszorultak.

Egy jámbor baromfiritkaság: a houdan

Nálunk kevésbé elterjedt, ritka vagy akár egyáltalán nem előforduló baromfifajtákat mutattunk be az utóbbi hónapokban. Ide tartoznak többek között a ritka viador típusú baromfifajták. Sorozatunkat a houdan tyúk bemutatásával folytatjuk.

Madárinfluenza gyanúja miatt számoltak fel egy kacsaállományt Békés megyében

Madárinfluenza gyanúja merült fel egy Békés megyei, pusztaföldvári kacsaállományban, az állományt vasárnap felszámolták, a későbbi vizsgálati eredmények szerint azonban az állatok nem voltak fertőzöttek - közölte hétfőn a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az MTI megkeresésére.

Hiánycikk lett a csibe és a tojás

Húsvét előtt általában megugrik a kereslet a tojások és az élő baromfi iránt. Arra viszont nem volt még példa, ami most Amerikában történik: nem lehet kiscsibét vásárolni.