Back to top

Kezes bárány vagy gyilkos? - Nagyobb figyelmet az apaállatokra

Az ember megtanult együtt élni a háziasított állatokkal, megtanulta őket kezelni, ellátni, kialakított egyfajta bánásmódot. Egyet azonban, úgy látszik, ma sem vesz figyelembe: a házi állatok biológiája, viselkedése nem változott meg.

Ahogy egyre több állatot bízunk egy-egy gondozó kezére, mind kevesebb idő jut az állatok megfigyelésére, betanítására. Különösen így van ez az apaállatok esetében, pedig azok öntörvényűbbek mint a nőivarú egyedek. Ne feledjük, az apaállat, bármely állatfajnál, nem csak a hozzá tartozó nőivarú egyed megtermékenyítője, hanem a faj fenntartója, ami azt jelenti, hogy a legerősebb viszi tovább a fajfenntartást. Ez genetikailag bekódolt parancs. Az apaállatok ezért verekednek életre–halálra. A mének, bikák, kanok, bakok, kosok mind ezt teszik, ha nem avatkozunk közbe.

Vezetőrúd használata a kiállításon
Vezetőrúd használata a kiállításon
Ahhoz, hogy gazdasági tevékenységünk kifogástalan legyen, ezeket az apaállatokat hozzá kell szoktatni az ember közelségéhez, ha szükséges, olyan segédeszközt kell alkalmazni, mellyel féken tarthatók. És ez nem a verést jelenti, bár még sokan megteszik. Ezzel a módszerrel azonban éppen az ellenkezőjét váltja ki az ember, mert az állat bosszúállóvá válik. Pillanatnyilag viszonylagos fájdalmat okoznak az állatnak, de az állat sok mindent megjegyez. Kiváló a memóriája.

Rá kellene már jönni az állattartóknak – tisztelet a kivételnek –, nem gépről van szó, melyet „veréssel meg lehet állítani”

Ez jutott eszembe, amikor az egyik hírlapban évek óta folyó pereskedésről számoltak be, mert egy tehenészeti telepen a fejőnőt öklelte halálra az ott lévő tenyészbika, ugyanis a fejőnőre bízták a tenyészbika elől a tehenek elhajtását.

Régebben, pályakezdő koromban a tenyészbikák orrába orrkarikát helyeztek (kb. féléves korában). Ebbe akasztott vezetőrúddal vezették a megfelelő helyre. De arra is megtanították a bikát kis korában, hogy az ilyen rúddal vezetéskor „illik” engedelmeskedni. Ezért naponta, kétnaponta rövid ideig (kb. 20-30 percig) vezették orrkarikába akasztott vezetőrúddal.

A Sárvári Állami Gazdaság kezelésében levő mesterséges termékenyítő állomáson dolgoztam. Így volt alkalmam tapasztalni, hogy nyugodt, csendes foglalkozás mellett engedelmesek voltak a 800–1000 kg-os bikák. Természetesen valamennyi tenyészbika orrában volt karika.

Ma is lehet kapni orrkarikát és a hozzá szükséges veze­tőrúdat (150 cm hosszú), mellyel viszonylag könnyebben tudjuk a bikát irányítani. A másik dolog, hogy a közel 60 éves gyakorlatom alatt, nem hallottam, hogy a tenyészbikát nők gondozták volna. Ez mindig férfiak dolga volt.

A Kistermelők Lapja szeptemberi számában jelent meg egy rövid cikk a kárpáti borzderes szarvasmarhafajtáról, melyben bemutatnak egy tenyészbikát, az állat orrában ott van az orrkarika. Ha végigolvassuk a rövid cikket, akkor kiderül, hogy a korábban harciasnak tartott tenyészbikák könnyedén kezelhetők, annak ellenére, hogy az év 365 napján tető nélkül, szabadtartásban élnek. De ettől függetlenül mai is „veszélyes üzemnek” számít a bikatartás.

Veszélyes szarvak
Veszélyes szarvak
Az előzőhöz közel hasonló eset tenyészbakoknál is előfordulhat, függően attól, hogy szarvalt, vagy suta az a bak. Háromévi tartás után meghirdettem egy bajor barna tenyész­bakom értékesítésére. A vevő, saját állítása szerint, több éve foglalkozott kecsketenyésztéssel. Kicsit szomorúan váltam meg a baktól, mert sok jó gidát nemzett.

Három hónap múlva felkeresett az új tulajdonos, hogy vásároljam vissza, féláron is nekem adja, mert ha nem veszem vissza, kénytelen lesz levágni, ugyanis senkit nem enged be a karámba.

Amikor készül valaki bemenni, felágaskodik a hátsó lábaira, majd teljes súlyával az érkezőnek vágódik. Kecskéknél ez a támadás jele, melyet verekedés során alkalmaznak. El lehet képzelni, hogy egy bak, mely a példa esetében 110 kg-os volt, milyen sérülést tud okozni. Korábban is tett ilyet, de akkor embert nem támadott, hanem visszazökkent a négy lábára és minden rendben volt. A beszélgetés során kiderült, hogy az új tulajdonosok, ezt a mozgássort játéknak vélték és minden alkalommal a bakot ököllel fejbe vágták (tehát a bak szerint, felvették vele a harcot és nem „játszani” akart).

A bakot visszavásároltam, tízéves koráig élt és nemzett ivadékokat, de csak nagy nehezen, többéves munkával sikerült valamelyest leszoktatni a támadásról, de ha idegen ment be a karámba és hátat fordított neki, azonnal megtámadta. Szerencsére a bak szarvtalan (suta) volt, így nagyobb bajt nem tudott okozni.

A tenyészbakokról szólva, meg kell említenem, hogy az Egyesült Államokban a kecsketartók csak szarvatlan (suta) tenyészbakot tarthatnak a sérülések elkerülése végett.

Tenyész­bakok estében szeretném javasolni a fiatalkori (4 napos) szarvtalanitást, ha ezt elmulasztjuk, felnőtt korban is megtehető, farokkurtító gyűrűvel. Ezt mindenképpen bízzuk állatorvosra! Elvégezhető, minden maradandó károsodás nélkül.

Tudom, sokan meglepődnek az ajánlatomon: fiatal korában az apaállat mellé tegyenek herélt bakgidát. A gida segítségével nyugodt apaállatokat nevelhetünk, ugyanis a tenyészbakok a kistermetű állatokra jobban figyelnek. A gida szívesen ropogtatja a száraz kenyérfalatokat, aminek adagolásával néhány nap alatt könnyen kézhez szoktatható. A vele együtt élő apaállat rövid idő után érdeklődővé, kezessé válik. Az állatokat szájukon, illetve a gyomrukon keresztül sok mindenre meg tudjuk tanítani.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyar páros a római lovastusa-világbajnokságon

A 2022-es lovastusa-világbajnokságot Rómában, azon belül is a Pratoni del Vivaro fennsíkon rendezték, a Castelli Romani Nemzeti Park nyújtotta gyönyörű háttérrel. Ez a világbajnokság különleges volt, hiszen több mint húsz év után drukkolhattunk először magyar lovasnak. A mezőnyben a világ legjobbjai mérték össze tudásukat, de a kilencven lovasból még így is húszan nem tudták befejezni a versenyt.

33. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Szeptember végén került megrendezésre immár 33. alkalommal a Nyúltenyésztési Tudományos Nap. A Kaposváron tartott rendezvényen az ágazat szereplői a hazai kutatók legfrissebb tudományos kutatási irányait és eredményeit ismerhették meg, majd sor került az ágazat helyzetét összefoglaló kerekasztal beszélgetésre is.

Kata, a győztes hidegvérű

Hagyomány Kaposváron, hogy a térség jellemző lófajtáját fogatokban bemutatják, ahogy az is, hogy a magyar hidegvérűnek tenyészszemlét rendeznek. A KÁN Egyetemi napokon sem volt ez másképp. A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület 15 tenyésztője, 36 magyar hidegvérű lóval volt jelen. 20 tenyészmén és 16 tenyészkanca, illetve 10 szopós csikó szerepelt a kiállításon.

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

Harmincezer látogató a KÁN Egyetemi Napokon

A mezőgazdaság nehézipara, az állattenyésztés állt a szeptember 30-tól október 2-ig tartó KÁN Egyetemi Napok középpontjában, amelyen mintegy 30 ezer látogató vett részt. A Szent Mihály napi hagyományokat tisztelve szerte az országból a kaposvári Pannon Lovasakadémiára „hajtották be” a jószágokat.

Vízcseppként vert hullámokat

Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Dr. Szendrő Zsolt nyúltenyésztésben elért szelekciós, reprodukciós, viselkedési, tartási, állatjólléti, illetve hústermelési és húsminőségi kutatási eredményei jelentősen hozzájárultak a hazai és nemzetközi tenyésztés hatékonyságának növeléséhez. Ehhez egy életpályára, elhivatottságra és munkaszeretetre volt szüksége.

A méhész is vállalkozó 3.

Ez már a többedik cikkem, és végre elérek oda, hogy a méhészetről is elkezdjek beszélni. Az előző cikkek gondos után járást igényeltek több részletükben, mert hiába tudok valamit, ha le akarom írni, csak leellenőrzöm még egyszer. Ebben a cikkben erre nem volt szükség, ugyanis az elejétől a végéig kizárólag saját tapasztalatot írok le.

Sarki farkast klónoztak Kínában

A kínai Sinogene Biotechnologies a világon elsőként egy sarki farkas bőréből vett DNS-minta segítségével hozta létre az állat genetikai másolatát.

Szent Mihály-napi állattenyésztési fórum

Nehéz időszak jön: nem a minőség lesz a kérdés, hanem hogy lesz-e egyáltalán takarmány a jövő évi betakarításig. De egy év múlva talán könnyebbnek látjuk majd a helyzetünket – hangzott el Kaposváron, a Szent Mihály-napi állattenyésztési fórumon. A különböző állattenyésztési ágazatok képviselői a jelenlegi helyzetet elemezték és igyekeztek néhány jótanáccsal is szolgálni a jelenlévő gazdálkodóknak.

Csúcsgenetika a nyúltenyésztésben – magyar észjárással

Mintha csak egy amerikai sikertörténetet olvasnánk… Kereset-kiegészítésnek indult a vállalkozás, amely aztán szűk három évtized alatt a maga szegmensében a világ egyik meghatározó vállalatcsoportjává fejlődött.