Back to top

Kezes bárány vagy gyilkos? - Nagyobb figyelmet az apaállatokra

Az ember megtanult együtt élni a háziasított állatokkal, megtanulta őket kezelni, ellátni, kialakított egyfajta bánásmódot. Egyet azonban, úgy látszik, ma sem vesz figyelembe: a házi állatok biológiája, viselkedése nem változott meg.

Ahogy egyre több állatot bízunk egy-egy gondozó kezére, mind kevesebb idő jut az állatok megfigyelésére, betanítására. Különösen így van ez az apaállatok esetében, pedig azok öntörvényűbbek mint a nőivarú egyedek. Ne feledjük, az apaállat, bármely állatfajnál, nem csak a hozzá tartozó nőivarú egyed megtermékenyítője, hanem a faj fenntartója, ami azt jelenti, hogy a legerősebb viszi tovább a fajfenntartást. Ez genetikailag bekódolt parancs. Az apaállatok ezért verekednek életre–halálra. A mének, bikák, kanok, bakok, kosok mind ezt teszik, ha nem avatkozunk közbe.

Vezetőrúd használata a kiállításon
Ahhoz, hogy gazdasági tevékenységünk kifogástalan legyen, ezeket az apaállatokat hozzá kell szoktatni az ember közelségéhez, ha szükséges, olyan segédeszközt kell alkalmazni, mellyel féken tarthatók. És ez nem a verést jelenti, bár még sokan megteszik. Ezzel a módszerrel azonban éppen az ellenkezőjét váltja ki az ember, mert az állat bosszúállóvá válik. Pillanatnyilag viszonylagos fájdalmat okoznak az állatnak, de az állat sok mindent megjegyez. Kiváló a memóriája.

Rá kellene már jönni az állattartóknak – tisztelet a kivételnek –, nem gépről van szó, melyet „veréssel meg lehet állítani”

Ez jutott eszembe, amikor az egyik hírlapban évek óta folyó pereskedésről számoltak be, mert egy tehenészeti telepen a fejőnőt öklelte halálra az ott lévő tenyészbika, ugyanis a fejőnőre bízták a tenyészbika elől a tehenek elhajtását.

Régebben, pályakezdő koromban a tenyészbikák orrába orrkarikát helyeztek (kb. féléves korában). Ebbe akasztott vezetőrúddal vezették a megfelelő helyre. De arra is megtanították a bikát kis korában, hogy az ilyen rúddal vezetéskor „illik” engedelmeskedni. Ezért naponta, kétnaponta rövid ideig (kb. 20-30 percig) vezették orrkarikába akasztott vezetőrúddal.

A Sárvári Állami Gazdaság kezelésében levő mesterséges termékenyítő állomáson dolgoztam. Így volt alkalmam tapasztalni, hogy nyugodt, csendes foglalkozás mellett engedelmesek voltak a 800–1000 kg-os bikák. Természetesen valamennyi tenyészbika orrában volt karika.

Ma is lehet kapni orrkarikát és a hozzá szükséges veze­tőrúdat (150 cm hosszú), mellyel viszonylag könnyebben tudjuk a bikát irányítani. A másik dolog, hogy a közel 60 éves gyakorlatom alatt, nem hallottam, hogy a tenyészbikát nők gondozták volna. Ez mindig férfiak dolga volt.

A Kistermelők Lapja szeptemberi számában jelent meg egy rövid cikk a kárpáti borzderes szarvasmarhafajtáról, melyben bemutatnak egy tenyészbikát, az állat orrában ott van az orrkarika. Ha végigolvassuk a rövid cikket, akkor kiderül, hogy a korábban harciasnak tartott tenyészbikák könnyedén kezelhetők, annak ellenére, hogy az év 365 napján tető nélkül, szabadtartásban élnek. De ettől függetlenül mai is „veszélyes üzemnek” számít a bikatartás.

Veszélyes szarvak
Az előzőhöz közel hasonló eset tenyészbakoknál is előfordulhat, függően attól, hogy szarvalt, vagy suta az a bak. Háromévi tartás után meghirdettem egy bajor barna tenyész­bakom értékesítésére. A vevő, saját állítása szerint, több éve foglalkozott kecsketenyésztéssel. Kicsit szomorúan váltam meg a baktól, mert sok jó gidát nemzett.

Három hónap múlva felkeresett az új tulajdonos, hogy vásároljam vissza, féláron is nekem adja, mert ha nem veszem vissza, kénytelen lesz levágni, ugyanis senkit nem enged be a karámba.

Amikor készül valaki bemenni, felágaskodik a hátsó lábaira, majd teljes súlyával az érkezőnek vágódik. Kecskéknél ez a támadás jele, melyet verekedés során alkalmaznak. El lehet képzelni, hogy egy bak, mely a példa esetében 110 kg-os volt, milyen sérülést tud okozni. Korábban is tett ilyet, de akkor embert nem támadott, hanem visszazökkent a négy lábára és minden rendben volt. A beszélgetés során kiderült, hogy az új tulajdonosok, ezt a mozgássort játéknak vélték és minden alkalommal a bakot ököllel fejbe vágták (tehát a bak szerint, felvették vele a harcot és nem „játszani” akart).

A bakot visszavásároltam, tízéves koráig élt és nemzett ivadékokat, de csak nagy nehezen, többéves munkával sikerült valamelyest leszoktatni a támadásról, de ha idegen ment be a karámba és hátat fordított neki, azonnal megtámadta. Szerencsére a bak szarvtalan (suta) volt, így nagyobb bajt nem tudott okozni.

A tenyészbakokról szólva, meg kell említenem, hogy az Egyesült Államokban a kecsketartók csak szarvatlan (suta) tenyészbakot tarthatnak a sérülések elkerülése végett.

Tenyész­bakok estében szeretném javasolni a fiatalkori (4 napos) szarvtalanitást, ha ezt elmulasztjuk, felnőtt korban is megtehető, farokkurtító gyűrűvel. Ezt mindenképpen bízzuk állatorvosra! Elvégezhető, minden maradandó károsodás nélkül.

Tudom, sokan meglepődnek az ajánlatomon: fiatal korában az apaállat mellé tegyenek herélt bakgidát. A gida segítségével nyugodt apaállatokat nevelhetünk, ugyanis a tenyészbakok a kistermetű állatokra jobban figyelnek. A gida szívesen ropogtatja a száraz kenyérfalatokat, aminek adagolásával néhány nap alatt könnyen kézhez szoktatható. A vele együtt élő apaállat rövid idő után érdeklődővé, kezessé válik. Az állatokat szájukon, illetve a gyomrukon keresztül sok mindenre meg tudjuk tanítani.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem arany a gyapjú, de nyírni muszáj

A juhokat évente legalább egyszer nyírni kell, ám egyre kevesebb az olyan szakember, aki ezt a feladatot jó minőségben elvégzi. Emellett a gyapjú ára nemhogy nyereséget termelne, de gyakran még a nyírás költségeit sem fedezi. A gazdák szerint sokat segítene, ha egy gyapjúmosó üzem működne az országban, mert az így feldolgozott terméket drágábban lehetne értékesíteni.

Követendő példa az ezeréves határnál

Vannak olyan vidékek Romániában, ahol még mindig visszafogottan gondolkodnak a mezőgazdasági társulásról, mert egyesek emlékezetében még mindig elevenen él a szocialista tervgazdaságon alapuló termelőszövetkezeti rémálom. Szerencsére, a rendszerváltás óta eltelt 30 esztendő alatt felnőtt egy nemzedék, amelynek a tagjait már nem kísérti a múlt szelleme.

Bámészkoni az állattenyésztési napokon - garantált a vízhólyag

Családi programnak sem utolsó a Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Napok. Ha valakinek otthon is vannak, állatai, ne hagyja ki a tenyésztő szervezetek sátrait és a csarnokokban bemutatkozó nagyobb cégek standját, és az ágazat „háttériparát”, takarmánygyártókat, állategészségügyi vagy szaporítóanyagos cégeket sem!

Elismert tenyésztők Hódmezővásárhelyen

„Az állattenyésztés a világ legszebb és legkreatívabb foglalkozása”– nyitotta meg az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok tenyészállat-felvezetését és ünnepélyes díjkiosztóját Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke.

Egy kezdő állattartó kalandjai - A hétköznapok derűje és borúja

Sokat tanulhatunk a természettől, ha állattartásba kezdünk: nemcsak a mindennapjaink ritmusa változik meg, de emberi egónk is alázatot tanul. Elfogadjuk, ha nem sikerül minden elsőre, megérezzük veszteségeink és nyereségeink sajátos egyensúlyát, lelassulunk, és jobban átéljük a mindennapok apróbb örömeit.

A digitalizált állattenyésztés a kiszámítható jövő kulcsa

Földünk népességnövekedésével az állattenyésztésnek is tartania kell a lépést: ki kell szolgálnia a megnövekedett igényeket a húsáruk iránt úgy, hogy közben az állatjólléttel, a környezeti fenntarthatósággal és a közegészségüggyel kapcsolatos aggályokat is figyelembe veszi.

Elindul a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program második üteme

Az Agrárminisztérium 2021-ben a Vidékfejlesztési Program keretében 527 milliárd forint összegben ír ki új pályázatokat - jelentette be Nagy István.

Látványosan fejlődik a hazai állattenyésztés

„A magyar mezőgazdaság sohasem lehet sikeres sikeres állattartók nélkül”, de ha minden nap a túlélésről szól, nagy bizalom kell a beruházásokhoz, amelyek nélkül nem lehet versenyképes az ágazat – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitóján, Hódmezővásárhelyen.

Fogamzásgátló a vaddisznók túlszaporodása ellen

Új készítmény használatát engedélyezték Oklahomában a vaddisznók elszaporodásának megfékezésére.

Kisállattenyésztés: jövedelmezősége csekély – Hobbiként kevesen választják

Az elmúlt évtizedek távlatában igen sok változáson ment keresztül a hazai kisállattenyésztés. Jelenleg ott tartunk, hogy sokkal kevesebben tartanak kisállatokat, mint korábban, amin érdemes lenne változtatni, hiszen ez egy olyan hobbi, amely segíti a család élelmiszer-ellátását, és valamikor még kiegészítő jövedelmet is hozott…