Ezért a növénytermesztés eredményessége – azon túlmenően, hogy a gazdálkodók megadják-e a földnek és a haszonnövénynek amire szükségük van – elsősorban attól függ, hogy az adott évben van-e elegendő csapadék ahhoz, hogy a növény termést hozzon. Ha pedig ez a kívánalom teljesül, akkor könyörtelenül érvényesül a kínálat-kereslet törvénye – aminek rendre panaszáradat a következménye.
Ebbe a történetbe a szerb agrárminisztérium nem kíván, és lehetőségek híján nem is tud beleszólni. Tény viszont, hogy mind nehezebben tudnak felszínen maradni azok, akik hagyományos haszonnövényeket – kukoricát, búzát, szóját, napraforgót vagy cukorrépát – termesztenek.
|
A szép emlékű Berényi János, a bácspetrőci Komló-, Cirok- és Gyógynövénykutató Intézet igazgatója évtizedeken át járta a Vajdaságot, és népszerűsítette az elhanyagolt, részben már elfeledett haszonnövényeket, amelyek termesztése nagyobb figyelmet érdemelne. Mintaparcellákat és kis botanikus kerteket hozott létre Vajdaság-szerte, és előadásait – szemléltető oktatásként – gyakran e parcellák mellett tartotta, ahol az érdeklődők közül sokan életükben először találkoztak a kölessel, a magcirokkal, a pohánkával, néhány tökfajtával és még néhány, egyszerűen csak „lehetséges alternatívaként” emlegetett haszonnövénnyel. A kép 2011-ben, az egyik ilyen mintaparcellán készült Felsőhegyen, ahol a tudós arról igyekezett meggyőzni a termelőket, hogy aszályos években érdemes fontolóra venni például a cirokmag termesztését, hiszen – elsősorban éppen neki köszönhetően – már akkor olyan fajták kerültek köztermesztésbe, amelyek száraz években is megállták a helyüket a vajdasági termőföldeken a kukoricával szembeni versenyben. Berényi János azóta sajnos már az angyaloknak termeszti ezeket a jobb sorsra érdemes növényeket. Itt, a Duna-Tisza közének csücskében viszont sajnos nem lelt jó magágyra az a mag, amit ő próbált elvetni. Ma az ő nevét viseli a magyar állam támogatásával Zentán létrehozott Agrárinnovációs Iroda. |
Ellenben akik nagyobb területen vágnak bele valami újba – például málnaültetvényt létesítenek hitelből, ahogy azt több ezer munka nélkül maradt szerbiai dolgozó tette az utóbbi 20 évben –, azok a túlkínálat miatt azzal voltak kénytelenek szembesülni, hogy nincs számukra kiút: hiába ölték vagyonuk nagy részét a telepítésekbe, még a sok kézi munkát követelő termelésből is képtelenek megélni.
Ennek tudható be, hogy
Az agrárszférában dolgozó szakemberek és a termelők annak lehetőségeit mérlegelik, hogy a vetésterületek 90 százalékát uraló kukorica, szója, napraforgó és cukorrépa mellé milyen új, eddig kevéssé ismert és termesztett haszonnövényeket lehetne beiktatni a vetéstervbe, amelyek iránt érdeklődés nyilvánulhat meg a piacon. Az utóbbi hetekben több Vajdaságban tartott szaktanácskozáson is keresték a válaszokat erre kérdésre.
Határon átívelő megoldáskeresés
A Zentán tartott, határokon átnyúló szakmai tanácskozáson is ezeket a potenciális lehetőségeket csillantották fel. A rendezvényt az Interreg–IPA CBC Magyarország–Szerbia program keretében, közösen szervezte a Zentai Kertészek Egyesülete, az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Kara, az Európai Ügyek Alap (Szerbia), valamint Magyarországról a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. és a Lavina Alapítvány.
A konferenciasorozat zentai állomásán Đorđe Krstić, Goran Jaćimović és Dušan Đunđerski,
Ez volt az érem egyik oldala. Azonban a meghívott termelők, akiknek már volt alkalma belekóstolni ezeknek a „csodanövényeknek” a termesztésébe, maguk is elmondhatták a rendezvényen, milyen tapasztalatokra tettek szert e növények termelésében és értékesítésében. Véleményüket nem rejtették véka alá. Mint kifejtették, a rejtett lehetőségként emlegetett növények esetében a sikeres termeléstechnológia elsajátítása és a megfelelő minőségű termék előállítása jóval könnyebb, mint a hosszú távú termeléshez nélkülözhetetlen megbízható, stabil üzleti partnerek megtalálása, akik szavatolnák, hogy az alternatívaként termesztett új haszonnövényeket érdemes legyen hosszú távon is a vetéstervben tartani.
Ebből látszik, hogy a termeléshez szükséges szakmai háttér és a termelők nyitottsága adott, viszont a termelést kiszámíthatóvá tevő biztonság hiánya korlátozza az egyébként számításba jövő alternatív haszonnövények tartós megtelepedését a vajdasági rónán.
Ettől függetlenül a gazdák egyetértettek azzal, hogy a témáról beszélni kell, és hogy folyamatosan keresni kell a rejtett lehetőségeket.
A vajdasági tanácskozássorozat – a zentai is – a 72 tagszervezetet tömörítő Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének támogatásával zajlik. Ők mozgósítani tudják a gazdatársadalmat, és a termelők széles körét tudják tájékoztatni az innovatív lehetőségekről. Kulcsár Sarolta, a Zentán szervezett rendezvény projektkoordinátora megköszönte az agrárszakembereknek, a termelőknek és a falugazdászoknak, hogy tömegesen részt vettek a rendezvényen, és hogy nekik köszönhetően építő jellegű szakmai vita alakulhatott ki a megválaszolásra váró kérdésekről. Jelezte, hogy az előadások felkerülnek az internetre, és hogy
Elmondta továbbá, hogy a projekt keretében rendezett következő előadást az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karán tartják, az agrárszakos hallgatók bevonásával. Tájékoztatása szerint az előadók mindenütt arra fektetik a hangsúlyt, hogy a klímaváltozásra való tekintettel olyan lehetőségrendszert dolgozzanak ki és mutassanak be, amelyek felkeltik az érdeklődést az olyan haszonnövények termesztése iránt, amelyek kevésbé érzékenyek a csapadékhiányra és a növénybetegségekre, és amelyek iránt érdeklődés van a piacon.
E tekintetben kiemelkedőnek számít a már említett cirok, a kender és a tönkölybúza termesztésbe iktatása. De, mint mondta, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a közvetlenebb környezetünkben milyen sokan szenvednek ételallergiában, ugyanis nekik is megoldást jelenthetnek azok az alternatív növényekből készült ételek, amelyeket könnyű beépíteni a táplálkozásba. Lényegében egy egyszer már jól bevált, de elfelejtett egészséges szemlélet újragondolásáról van szó, amely új kibontakozási lehetőségeket jelenthet azoknak, akik fogékonyak a változásra és az elhanyagolt régi-új növények termesztésére – tette hozzá Kulcsár Sarolta.
Magyarkanizsa: levendula, bazsalikom, kakukkfű
A kanizsai földművesek sem ülnek ölbe tett kézzel: szakmai továbbképzés szervezésével igyekeztek a lehető legjobban kihasználni a tavaszi mezei munkákig hátralévő időt. A minap a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségével közösen a levendula, a bazsalikom és a kakukkfű termesztéséről és felhasználásáról tartottak képzést. Az eseményen olyan termelők is részt vettek, mint Nagy Elvira, aki már több éve foglalkozik levendulatermesztéssel Magyarkanizsa környékén. Mint lapunknak elmondta, több formában is értékesíti a szárított levendulát.
– Hat évvel ezelőtt született meg a döntés, hogy mást kéne csinálni, mint amivel a többség foglalkozik, hogy valamilyen fűszer- vagy aromás növény termesztésével kellene foglalkozni; így esett a választás a levendulára.
– árulta el Nagy Elvira.
Az előadáson elhangoztak részletek a bazsalikom- és a kakukkfűtermesztésről is. Horák Kornél, a budapesti Szent István Egyetem Zentai Konzultációs Központjának tanára segítette az érdeklődőket a témában. Elmondta, hogy a szerbiai köztermesztésben még alig ismertek ezek a növények, de a szakember azt ajánlotta a termelőknek, hogy bátran fogjanak bele a termesztésükbe.
– A levendulát azoknak ajánlanám, akiknek van olyan nem kifejezetten termékeny területük, amelyet hosszabb időn át nélkülözni tudnak. Ha ilyen helyre telepítik, éveken át elvan. Húsz-harminc év a levendulatelepítvény életkora, sőt akár több is lehet. Magyarországon, Tihanyban százéves ültetvény is létezik – emelte ki az előadó. Azt is elmondta, hogy a kakukkfű 4–5 éves törődést igényel, míg a bazsalikom csak egyéves növény, tehát bármilyen vetésforgóba jól be lehet iktatni.
Van-e hozzá állami támogatás?
A magyarkanizsai rendezvényen a szakmai kérdések mellett a növénytermesztésre szánt állami támogatásokról is szó esett. Ezekről Ótott Róbert, a vajdasági kormány mezőgazdasági titkárhelyettese tájékoztatta az érdeklődőket. Mint elmondta, a tartomány kiemelt figyelmet fordít a gyógy- és a fűszernövényekkel foglalkozó termelőkre, és több pályázati lehetőség is adott a számukra.
Sőt, az organikus termelésben is vannak olyan pályázati lehetőségek, amelyekben ilyen jellegű termelés esetén a gazdák meg tudnak jelenni mint támogatott pályázók – tájékoztatott Ótott Róbert, hozzátéve, hogy a tartományi kormánynál jelenleg a startupok és az öntözőrendszerek támogatására kiírt pályázatok vannak nyitva.
 Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat. |
