Back to top

Góliát a gekkók között: a harcias tokee

A tokee gekkó kivételes esetben akár 35 cm-re is megnőhet, és ezzel a gekkók között az egyik legnagyobb termetű fajnak számít. Kültakarójának alapszíne a sötétszürkétől az élénk világoskékig változhat, melyet feltűnő, narancssárga pettyek díszítenek. Ujjaikon a karmok mellett tapadólemezeket is viselnek, ennek köszönhetően kiválóan mozognak a függőleges felületeken, akár az üvegen is.

A Délkelet-Ázsiában honos tokee gekkók meglehetősen harcias és erőteljes állatok. Megfogáskor haraphatnak. Ilyen helyzetben arra ügyeljünk, hogy, ha gyors mozdulattal egy ronggyal megfogtunk egyet közülük, attól még a körülötte lévő egyedek ugyanúgy ráharaphatnak a kezünkre, és azt utána nem eresztik el. Ha ez megtörténne, akkor ne feszegessük az ijedt állat száját, hanem helyezzük mind a négy lábát biztos kapaszkodófelületre, és maradjuk mozdulatlanok. Ha így teszünk, azonnal el fogja ereszteni a kezünket, és elmenekül.

Ezek a gekkók nagyon jól tarthatók terráriumban. Férőhelyük legyen tágas és magas!

Biztosítsunk számukra sok függőleges mászófelületet, búvóhelyet (pl. parafakérget). Ezek az éjszakai életmódú állatok 28 °C körüli átlaghőmérsékletet és magas páratartalmat igényelnek. Egészségük érdekében takarmányozzuk őket nagyobb termetű rovarokkal!

Fotó: Ferencz Balázs Roland
Ha a tokee gekkók jól érzik magukat, egész éven át szaporodhatnak. Évi 4-6 fészekaljat raknak, melyek mindig kettő tojásból állnak. A tojásokat a már említett függőleges búvóhelyekre tapasztják fel. Egy jól bevált tojásrakóhelyet rendszeresen használni fognak e célra. A tokék sok más hüllővel ellentétben őrzik a tojásaikat. Sőt egy ideig a kikelő kis gekkókat is védik. Ezek felismerésében a kis állatok farkán lévő feltűnő gyűrűs mintázat segíti őket. A fiatalokat azonban idővel távolítsuk el a szülők közeléből, ugyanis, ha a cseperedő állatkák farkán a mintázat halványulni kezd, akkor a kifejlett állatok már tápláléknak tekintik őket.

Írásunk Balázs Ferencz Rolandnak a Kistermelők Lapjában megjelenő cikke alapján készült.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az állatorvosi rendelőben is fő a biztonság járvány idején

Az állatorvosi rendelőbe lépve is másképpen kell viselkednünk, mint a vészhelyzet kihirdetése előtt. Belépéskor haladéktalanul fertőtlenítsük kezünket a bejáratnál található fertőtlenítőszerrel, ne feledjük, hogy a kilincs különösen veszélyes ragályfogó lehet. Lehetőleg egy állattal egy kísérőszemély tartson, és a váróhelyiségben kizárólag az erre kijelölt területen tartózkodjon.

Ingyenesen nézhető díjnyertes magyar természetfilmek

Bár a nemrég Magyar Filmdíjat nyert Vad erdők, vad bércek mozipremierjét a koronavírus-helyzetre tekintettel későbbre halasztják, az alkotók gondoltak az otthon maradókra is: ingyenesen elérhetővé tették három korábbi természetfilmjüket, a Vad Szigetközt, a Vad Kunságot és a Tiltott zónát.

Merre tovább magyar mezőgazdaság?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara frissítette március közepén kiadott elemzését, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálta a mezőgazdaságra. A termesztés és feldolgozás folyamatosságának fenntartására több javaslatot is megfogalmazott a kamara, hangsúlyozva, hogy ebben az ágazatban, különösen az állattenyésztésben nem lehet egyik pillanatról a másikra leállni.

Hallgatózó mókusok: figyelik a madarak „beszélgetését”, hogy mentsék a bőrüket

Egy tanulmány szerint a szürkemókusok hallgatják a madarak csicsergését, hogy kiderítsék, elmúlt-e már a veszély.

Indiai törpeviador – angol nemesítés

Az indiai törpeviadort (más néven töpe cornish) ma már egyre gyakrabban látjuk kisállat-kiállításokon, ugyanis ennek a különleges megjelenésű díszbaromfifajtának világszerte növekszik tenyésztőtábora. Európán kívül különösen népszerű Észak-Amerikában, de Délkelet Ázsiában is keresett.

A krízishelyzetben is biztosítják a takarmányellátást

Az UBM Csoport hazánk vezető takarmánygyártója, piacvezető gabona- és növényi fehérjekereskedő cégcsoportja hetekkel ezelőtt felállította operatív stábját, a vírus következményeire azonban már korábban megkezdte felkészülését. Varga Gábor vezérigazgató-helyettessel beszélgettünk a kialakult helyzetről és a kilátásokról.

Valamit már sejtünk az aranysakálról

Az aranysakál térhódítása egyre komolyabb potenciális veszélyforrás a hazai vadfajfaunára. A vélhetőleg Horvátországból eredő új „bevándorlásuknak” köszönhető, hogy a ’90-es években a Dráva menti déli határvidéken szaporodó példányokat véltek megfigyelni. Azóta állandó állományuk alakult ki az ország déli megyéiben, de mára már az ország minden térségéből beszámoltak jelenlétükről.

Letaszították trónjáról 39 év után a kubai szupertejelő tehenet

Marília, egy brazil tehén fosztotta meg trónjától az eddigi rekordot tartó kubai királynőt, Fehér Tőgyet a tejelési versenyen, ezzel 39 éves Guinnes rekordot döntött meg.

ASP: a vadaskertek űzött vadja lett a vaddisznó

Az afrikai sertéspestis továbbra is jelentős gazdasági és vadgazdálkodási problémát okoz hazánkban, és egyelőre úgy tűnik a vadászatra jogosultak intézkedései nem elégségesek a kór megfékezésére. Ennek értelmében az országos főállatorvos új határozatot hozott az ASP féken tartására, amely intézkedések drasztikus lépéseket hordoznak magukkal.

A mezőgazdaságban nem állhat meg az élet

A kormány a szakmai szervezetekkel együtt, már a gazdaság újraindításán is dolgozik – olvasható a Magyar Mezőgazdaság e heti, 2020/13. számában. A lapból az is megtudható, hogy félteni kell-e állatainkat és nekünk félnünk kell-e tőlük a koronavírus miatt. Kárpát-medencei gazdák rovatunkban a Vajdaságba látogatunk. Aktuális mellékletünk, a Géppiac a héten a szemenként vető gépeket veszi górcső alá.