Back to top

Kinek a húsos, kinek a zsíros: házias ízekkel jövedelmezőbb a vállalkozás

Horváth Zoltán szerint a hozzáadott munka jelenti az igazi értéket, és úgy találta, hogy ez a sertésfeldolgozásra is igaz. Ugyanis amikor különböző termékeket készített a húsból, jövedelmezőbbnek bizonyult a vállalkozás.

Horváth Zoltán: nem tervezem a vállalkozás bővítését
Horváth Zoltán: nem tervezem a vállalkozás bővítését
Fotó: Bella Huba
A zalaszentgróti fiatalember mindig is kötődött a mezőgazdasághoz, azon belül elsősorban az állattartáshoz, illetve -tenyésztéshez. Üzemeltetett lovardát, majd sertéseket nevelt. Utóbbival a váltás után sem hagyott fel, de belefogott a húsfeldolgozásba, egészen pontosan húskészítmények előállításába.

– Nagyjából 4 éve foglalkozom a sertéshús feldolgozásával. Előtte Csáfordon volt egy sertésnevelő telepünk, ahol anyakocákat tartottunk, és a felhizlalt sertéseket leadtuk a vágóba.

Csakhogy ez eléggé kiszolgáltatott helyzetbe juttatott minket, elsősorban a nyomott és sokáig változatlan árak miatt – idézte fel az előzményeket Horváth Zoltán. – Egy idő után már nem működött a dolog, belefáradtam, úgy éreztem, hogy váltani kell, mégpedig mielőbb. Ekkor én kiváltam a vállalkozásból, de egykori társam egyébként még mindig viszi. Természetesen alaposan átgondoltam, hogy pontosan mivel is foglalkozzak, és már az elején biztos voltam benne, hogy maradok az állattartásnál. Szóval, valamivel kisebb állatállománnyal indítottam el az új tevékenységet. Az egykori lovarda területe felszabadult, én pedig elkezdtem ott sertéseket tartani, miközben kialakítottam a feldolgozáshoz szükséges infrastruktúrát. Van egy feldolgozóm és egy hűtőkamrám, ami lehetővé teszi a folyamatos munkát. A hatósági állatorvossal kiváltattam a szükséges kistermelői engedélyt. Nevelem a sertéseket, majd vágóhídra viszem őket, és az onnan visszakapott árut dolgozom fel. Azért döntöttem így, mert a feldolgozásuk jobban megéri a vállalkozásom számára.

A sertések neveléséhez képest a feldolgozás jóval több, akár dupla annyi munkával jár, de Horváth Zoltán azt mondja, a házi termékek előállítása nemcsak munka, hanem élmény is.

– A jogszabályok szerint háznál csak saját magunknak vághatunk disznót, és ha eladásról van szó, akkor már vágóhídra kell vinni az állatot. Mi Galambokra visszük a sertéseket, ott van a legközelebbi vágóhíd. Szóval, ott levágatjuk őket, és fél­sertésként kapjuk vissza. Utána dolgozom fel őket otthon.

Általában füstölt termékeket készítek, egész évben. Főleg kolbászok, szalonnák, sonkák vannak a kínálatban. Télen, a hűvösebb időszakban bővül a termékpaletta, akkor készítek májast, hurkát, disznósajtot és egyéb házi jellegű termékeket.

Tulajdonképpen majdnem pontosan ugyanazt állítom elő, mint annak idején a házi disznóvágásokon. Bár lehetőségem volna rá, de tőkehússal mégsem foglalkozom. Az nem gazdaságos, az ember azzal nem jön ki a pénzéből.

A kínálat zsírosabb fele
A kínálat zsírosabb fele
Fotó: Bella Huba

A receptek természetesen egytől egyig háziak.

– Mindent kimondottan házi recept alapján készítek, adalékanyagot vagy gyári fűszerkeveréket nem használok. Fűszerekből is minimum közepesen jó minőségűt keresek.

Mindehhez még akkor is tartom magam, hogy tisztában vagyok vele, mennyire megkönnyítenék a munkámat a gyári fűszerkeverékek. Csakhogy azok nem azt a minőséget adnák, amit én elvárok – és amit már a vásárlóim is elvárnak.

Horváth Zoltán azt mondja, a feldolgozás nagyon sok munkával jár, főleg úgy, hogy hetente háromszor jár a közeli termelői piacra, ahol már „törzsárusnak” számít. Ezt azért sem szabad kihagynia, mert a vásárlók már keresik a termékeit.

– A piacozáson kívül otthon is sok munka vár, mert azt nagyrészt én végzem. De természetesen akadnak munkafolyamatok, amelyekhez segítségre van szükségem. Ilyen például a töltés, ami eleve két­emberes. Munkám során arra törekszem, hogy egy-egy termékféleségből is minél nagyobb legyen a választék. Hogy mit keresnek a vásárlók? Azt kell mondanom, hogy elég széles a spektrum.

Kinek a zsíros, kinek a húsos kell. Vagyis van, akinek az a leglényegesebb, hogy a hústerméken ne legyen zsír, még minimális se, míg mások – természetesen a minőségükre is odafigyelve – olyan készítményeket keresnek, melyek nem, sőt, egyáltalán nem szárazak.

Egyébként az a tapasztalatom, hogy a magyar vásárlók ódzkodnak a zsíros termékeketől. A külföldiek többsége kevésbé tart attól, ha, mondjuk, a sonkán van egy 4 centis szalonnaréteg. Ők bátrabban megveszik az ilyen a húsokat. Fontosnak tartom, hogy mind tudják, a minőség adott. A készítő számára, azaz számomra az a lényeg, hogy mindkét féle árut kínálni tudjak. Ehhez 120–130 kilogrammos sertést kell vágni, ami tulajdonképpen a standard méretnek számít, és az üzletekben is kapható. De azért szükségem van 240–250 kilogrammos disznókra is, ezekre ugyanis szintén van igény, nem is kicsi.

Egytől egyig házi receptek
Egytől egyig házi receptek
Fotó: Bella Huba

Az örök vitáról, miszerint sertés- vagy csirkehúst érdemes-e fogyasztani egészségünk érdekében, Horváth Zoltán azt mondja, hogy ezt mindenkinek saját magának kell eldöntie.

– A csirkének kisebb a zsírtartalma, ez nyilvánvaló. A disznótartásnak nagy hagyománya van hazánkban, és ha odafigyelnek a hizlalásra, akkor nagyon jó termékeket lehet előállítani belőle. Annak eldöntését, hogy ki mit fogyaszt, mindenkinek a saját elhatározására bízom. Egy biztos: a legtöbben ma már nem tartanak állatot, inkább elmennek és megveszik a húsokat. Viszont mindenki jól teszi, ha olyan helyeken szerzi be őket, amit biztonságosnak tartanak, és ahol minőségi árut kínálnak. Ha már szóba hoztam a biztonságot, elmondhatom: vannak állatjárványok, amik rendre be is kerülnek a hírekbe. Tudni kell róluk, hogy a szakmában nagyon figyelnek ezekre a járványokra, és folyamatosan tájékoztatnak minket róluk. Az a fontos, hogy maradéktalanul betartsuk a szükséges óvintézkedéseket, és a telepet lezárjuk, hogy minél kevesebb ember fordulhasson meg ott, egyszóval vigyázzunk.

Horváth Zoltán nem tervezi vállalkozása bővítését, legalábbis az állatállomány tekintetében nem, ugyanis az ideje sem tenné lehetővé ezt a változtatást.

– Örömmel mondhatom, hogy a vállalkozás jól működik a neveléssel, a feldolgozással és az értékesítéssel. A bővítését nem tervezem, mert nekem is csak 24 órából áll egy napom, és egyszerűen nem tudok több terméket előállítani. Pedig kereslet lenne rá. A termékskála bővítését azonban tervezem. Ez nemcsak munkát, hanem kihívást és élményt is jelent számomra.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az állatorvosi rendelőben is fő a biztonság járvány idején

Az állatorvosi rendelőbe lépve is másképpen kell viselkednünk, mint a vészhelyzet kihirdetése előtt. Belépéskor haladéktalanul fertőtlenítsük kezünket a bejáratnál található fertőtlenítőszerrel, ne feledjük, hogy a kilincs különösen veszélyes ragályfogó lehet. Lehetőleg egy állattal egy kísérőszemély tartson, és a váróhelyiségben kizárólag az erre kijelölt területen tartózkodjon.

Vetésidő és kijárási tilalom Szerbiában

Alig néhány órával e sorok papírra vetése előtt Aleksandar Vučić szerb államfő kijárási tilalmat rendelt el Szerbiában este 8 és reggel 5 óra között. A 65 évesnél idősebbekre ennél is nagyobb szigorítás vár, ők csak 5 és 10 óra között hagyhatják el otthonukat.

Szigorú fellépést sürget az élelmiszerek túlárazása miatt az agrárminiszter

Fellépést és ellenőrzéseket sürget az élelmiszerek árának helyenkénti drasztikus emelése miatt Nagy István agrárminiszter. A politikus elfogadhatatlannak tartja a drágulást és kéri a fogyasztóvédelmi szerveket, hogy szigorúbban ellenerőzzék azokat a piaci szereplőket, amelyek tisztességtelen árpolitikával próbálnak meg nyerészkedni a kialakult helyzetben.

Merre tovább magyar mezőgazdaság?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara frissítette március közepén kiadott elemzését, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálta a mezőgazdaságra. A termesztés és feldolgozás folyamatosságának fenntartására több javaslatot is megfogalmazott a kamara, hangsúlyozva, hogy ebben az ágazatban, különösen az állattenyésztésben nem lehet egyik pillanatról a másikra leállni.

Indiai törpeviador – angol nemesítés

Az indiai törpeviadort (más néven töpe cornish) ma már egyre gyakrabban látjuk kisállat-kiállításokon, ugyanis ennek a különleges megjelenésű díszbaromfifajtának világszerte növekszik tenyésztőtábora. Európán kívül különösen népszerű Észak-Amerikában, de Délkelet Ázsiában is keresett.

Lengyelországban megnyitják az ukrán vendégmunkások karantén központját

Két karantén központot nyitottak Gdańskban és Łódźban ukrán vendégmunkások számára, hogy vissza tudjanak térni a munkahelyükre.

Kiemelkedő hasznot hozó, világszínvonalú teljesítményeket ismertek el

A Magyar Innovációs Nagydíj bírálóbizottsága, az NKFIH elnökének vezetésével, 46 jelentkező társaság közül választotta ki a 2019. évi innovációs nagydíjas társaságot, valamint további hét innovációs díjat ítélt oda. Az értékelés szempontjai között döntő volt az innovációból elért 2019. évi gazdasági eredmény. Az innovációs nagydíjas társaság kiválasztása titkos szavazással történt.

Nehéz sorsú francia szamócák

Beérnek az első szamócák a jövő héten Franciaország Dél-nyugati részén, de nincs, aki leszedje, aki eladja és aki megvegye.

Segélycsomag Brüsszelből

Az Európai Parlament csütörtöki rendhagyó plenáris ülése jóváhagyta a COVID-19 járvány elleni közös fellépés jegyében beterjesztett három kulcsfontosságú intézkedést.

Agrárexportunk kitettsége a járvány árnyékában

Agrár-külkereskedelmünk különleges évet zárt 2019-ben. Exportunk 8,2, importunk 8,1 százalékkal nőtt, de mivel az export az import másfélszeresét közelítette, így a külkereskedelmi szaldó, az export-import egyenleg is javult, mégpedig 8,4 százalékkal nőtt.