Back to top

Új elnököt választott a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége

A Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége (MLOSZ) alapszabály-módosító, egyben tisztújító közgyűlést tartott február 27-én, ahol Dallos Gyula, az agrárminiszter lovas ügyekért felelős miniszteri biztosa is részt vett. A közgyűlés jelentős többséggel Haál Gábort, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok igazgatóját választotta a szövetség élére, mint alkalmas személyt az elnöki pozíció betöltésére.

A tavaly májusban megválasztott Bélley Márta eredeti szándékának megfelelően, kilenc hónap után lemondott elnöki tisztségéről, ezért került sor a rendkívüli tisztújításra.

A közgyűlésen módosították az MLOSZ alapszabályát is, a korábban ügyvezető igazgatói tisztséget eltörölve, bevezették a főtitkári posztot, amire a közgyűlés egyhangúan Bélley Mártát választotta meg.

Az alapszabályban további módosítás is történt, miszerint a szövetség küldöttgyűlése a tagegyesületenkénti öt főt, háromra csökkentette. Emellett az MLOSZ elnöksége ezentúl – az elnök személye mellett – tagszervezetekből, mint jogi személyekből épül majd fel; illetve a lótenyésztő egyesületeket a mindenkor kinevezett tisztségviselőjük képviseli az MLOSZ elnökségében.

Továbbá a szervezet bővült is egy taggal: a Kisbéri és Gidrán Lótenyésztő Országos Egyesületből tavaly kivált, gidrán lótenyésztők által alapított és állami tenyésztőszervezeti elismerést szerzett Gidrán Lótenyésztők Magyarországi Egyesületével.

A közgyűlés egyetértésben lezajlott, köszönhetően annak, hogy Haál Gábort az ágazatban való jártassága és tájékozottsága, valamint a szakág jelenlegi problémáinak ismerete, illetve azoknak a megoldásai mellett szakmai elhivatottsága is jogosulttá tette a szövetség elnöki tisztségének betöltésére.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Különleges lovasélmények a Szigetközben

Mihelyst feltűntek a Mosoni-Duna vadregényes kanyarulatai, úgy vált egyfajta kalandos utazássá az addig egyhangúnak ható autózásunk: a kiemelt jelentőségű vizes élőhelyként számon tartott Szigetköz a szélvédőn keresztül is megannyi látnivalót kínált, ami nem csoda, hiszen a térség a természetjárók egyik legkedveltebb célpontja.

Az állatorvosi rendelőben is fő a biztonság járvány idején

Az állatorvosi rendelőbe lépve is másképpen kell viselkednünk, mint a vészhelyzet kihirdetése előtt. Belépéskor haladéktalanul fertőtlenítsük kezünket a bejáratnál található fertőtlenítőszerrel, ne feledjük, hogy a kilincs különösen veszélyes ragályfogó lehet. Lehetőleg egy állattal egy kísérőszemély tartson, és a váróhelyiségben kizárólag az erre kijelölt területen tartózkodjon.

Merre tovább magyar mezőgazdaság?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara frissítette március közepén kiadott elemzését, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálta a mezőgazdaságra. A termesztés és feldolgozás folyamatosságának fenntartására több javaslatot is megfogalmazott a kamara, hangsúlyozva, hogy ebben az ágazatban, különösen az állattenyésztésben nem lehet egyik pillanatról a másikra leállni.

Indiai törpeviador – angol nemesítés

Az indiai törpeviadort (más néven töpe cornish) ma már egyre gyakrabban látjuk kisállat-kiállításokon, ugyanis ennek a különleges megjelenésű díszbaromfifajtának világszerte növekszik tenyésztőtábora. Európán kívül különösen népszerű Észak-Amerikában, de Délkelet Ázsiában is keresett.

A krízishelyzetben is biztosítják a takarmányellátást

Az UBM Csoport hazánk vezető takarmánygyártója, piacvezető gabona- és növényi fehérjekereskedő cégcsoportja hetekkel ezelőtt felállította operatív stábját, a vírus következményeire azonban már korábban megkezdte felkészülését. Varga Gábor vezérigazgató-helyettessel beszélgettünk a kialakult helyzetről és a kilátásokról.

Letaszították trónjáról 39 év után a kubai szupertejelő tehenet

Marília, egy brazil tehén fosztotta meg trónjától az eddigi rekordot tartó kubai királynőt, Fehér Tőgyet a tejelési versenyen, ezzel 39 éves Guinnes rekordot döntött meg.

A mezőgazdaságban nem állhat meg az élet

A kormány a szakmai szervezetekkel együtt, már a gazdaság újraindításán is dolgozik – olvasható a Magyar Mezőgazdaság e heti, 2020/13. számában. A lapból az is megtudható, hogy félteni kell-e állatainkat és nekünk félnünk kell-e tőlük a koronavírus miatt. Kárpát-medencei gazdák rovatunkban a Vajdaságba látogatunk. Aktuális mellékletünk, a Géppiac a héten a szemenként vető gépeket veszi górcső alá.

A bárány nem marad a nyakunkon

A kamionok mennek, az élőállatexport kisebb fennakadásokkal halad, egyszóval nem kell attól tartanunk, hogy a termelők nyakán maradnak a húsvéti olasz exportra nevelt bárányok. A járványügyi helyzet azon nem változtatott, hogy az embereknek enniük kell. Azonban vélhetőleg nem ez lesz az az időszak, amikor magyar vásárlók tömegei szoknak rá a juhhúsra.

Külhonban is híres – a fodros tollú magyar lúd

Az angol szaksajtó 1860-ban arról számol be, hogy a fodros tollú magyar ludat Londonban és környékén már népszerű díszbaromfifajtának tekintik. A későbbi évtizedekben is igen elterjedt volt a szigetországban. A fodros tollú magyar lúd a fehér parlagi lúd egy változata, amely a XIX. század második felében a Kárpát-medencében vált igazán közkedveltté.

Az izlandi lovak közösségteremtő ereje

A Nemzetközi Izlandi Lovas Szövetség (FEIF) január végi közgyűlésén, Izlandon teljes jogú tagként felvette a Magyar Izlandi Lovas Egyesületet. A 22 tagúra bővült világszövetségnek így Magyarország is tagja lett.