Back to top

Élelmiszerpiac: felkészülve nyerhetünk is a jövő kihívásain

Jelentősen átalakul a világ élelmiszerkereskedelme, ami az élelmiszer-gazdaság minden szereplőjét komoly kihívások elé állítja. Magyarország ennek ellenére nyerhet a változásokon, viszont ehhez komoly fejlesztésekre, a hozzáadott érték növelésére és megalapozott, egyben bátor piacra lépésre van szükség, mondta lapunknak Jákli Gergely, az EXIM elnök-vezérigazgatója.

Jelenleg, ha élelmiszerről beszélünk, azt látjuk, hogy nagyon nehéz betörni az exportpiacra, kemény versenytársak vannak, ugyanakkor, ha jó áron kínál valaki minőséget, gyakorlatilag nincs az a mennyiség, amit ne lehetne eladni. Nem ellentmondás ez? Valóban kvázi végtelen a világ élelmiszerpiaca?

– Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy szinte a végtelenbe tart. A világ élelmiszerpiaca rohamosan növekedik, és nem csupán nő, de változik is. Ha megvizsgáljuk a teljes világgazdaságot kihívások elé állító tényezőket, a kiemelt kockázatok között olyan környezeti folyamatokat és veszélyeket találunk, mint a klímaváltozás, az extrém időjárás vagy az emberiség okozta környezeti károk; csupa olyan rizikótényező, amelyeknek az agrárértéklánc közvetlenül ki van szolgáltatva, és amelyek növelik az élelmiszertermelés kihívásait.Ugyanakkor hatalmas nyomás nehezedik a világra a népességnövekedés miatt is.

Az előrejelzések szerint 2050-re 10 milliárd körül lesz a Föld lakossága – Afrika népessége például megtízszereződhet –, és ennek köszönhetően 70 százalékkal növekszik a világ élelmiszer­igénye.

Ez drámai változást jelent, főleg, ha figyelembe vesszük az imént említett, a termelést veszélyeztető környezeti hatásokat. Végül, ha mezőgazdasági termelésről és élelmiszer-előállításról beszélünk, muszáj szót ejteni a lakosság strukturális átalakulásáról is. Az urbanizáció eredményeként drasztikusan fogy a mezőgazdasági termelés köré szerveződő régiók és közösségek mérete, így azok termelékenysége is. Minden abba az irányba mutat tehát, hogy – globális szinten nézve is – komoly, illetve gyors szemlélet- és technológiaváltásra van szükség.

Ezen a folyamatosan növekvő piacon is csak akkor lehet boldogulni, ha felismerjük a jövő kihívásait és lehetőségeit, ha képesek vagyunk idejében felkészülni rájuk, ha hatékonyan tudunk termelni, és kezelni tudjuk a kockázatokat.

Mit ért pontosan a felkészülés alatt?

– A felsorolt tényezők egyes térségeket jobban, másokat éppen kevésbé érintenek, emiatt a világ élelmiszer-szükségletét kiszolgáló globális kereskedelmi lánc forgalma, az export és az import aránya, annak régiók közötti eloszlása is jelentősen megváltozott az utóbbi évek, évtizedek során. Míg 20–25 évvel ezelőtt Európában és Afrikában is nagyságrendileg kiegyenlített volt az élelmiszeripari termékek export-importjának nettó mérlege, mára jelentősen szétnyílt ez az olló. Afrika egyre több importra szorul, Európa pedig exportőri pozícióba került – és ez a trend várhatóan tovább fokozódik az előttünk álló évtizedekben. Szerkezetében is változik tehát a teljes piac, és az ebben rejlő lehetőségekre mind technológiailag, mind a potenciális felvevőpiacok felkutatása szempontjából fel kell készülni. Összességében, a piac gyors növekedése, a környezeti kihívások és az átalakuló szerkezet együttesen jelentik azt a változást, amelyhez alkalmazkodnunk kell.

Magyarország mit tud tenni ebben a változó helyzetben? Profitálhatunk-e mindebből?

– Ha ügyesen alkalmazkodunk a kihívásokhoz, nyertesként is kikerülhetünk a változásokból.

Az elmúlt években számos agrárvállalkozás hajtott végre eddig halogatott beruházásokat, fejlesztéseket, ami­nek eredményeképpen egyre több szereplő képes mennyiségben és minőségben is helytállni a külpiacokon. Ugyanakkor a mezőgazdasági áruk részesedése a teljes magyar áruexportból nem mutat számottevő elmozdulást, pedig piackutatások szerint a magyar minőségnek, a hazai élelmiszernek van helye az exportpiacokon.

Mit tehetnek ebben a folyamatban a szektor szereplői?

– Alapvetően nem alapanyagban vagy tömegtermékben kellene gondolkodnunk, hanem magasan feldolgozott árukban, minél nagyobb hozzáadott értékben. A hatékony és innovatív feldolgozásban és élelmiszer-előállításban lehetne szerepünk a megváltozott világban. Exportfinanszírozásra szakosodott pénzintézetként ezt saját portfóliónk is igazolja. Az ágazat képviselőit szolgáló hitelállományunk több mint 90 százaléka élelmiszeripari feldolgozó vállalkozásokhoz kapcsolódik, és azon belül gyakorlatilag a teljes vertikumot lefedjük.

A húsfeldolgozóktól a fűszergyártókon keresztül a bortermelőkig vannak olyan ügyfeleink, akik mind találtak maguknak piacot az országhatáron kívül is.

Mi a helyzet a szektorhoz kötődő technológia beszállítókkal? Velük van tapasztalatuk?

– Természetesen igen. Ők azok a pillérei mindannak, amiről eddig beszéltünk, akik egyszerre segítik az ágazat külpiaci versenyképességének fejlődését, valamint exportőrként közvetlenül is jelen vannak. A teljesség igénye nélkül: van ügyfelünk, aki üvegház-technológiát exportál Kazahsztánba, van aki tehenészeti technológiát Üzbegisztánba. Finanszírozzuk magyar vállalkozás külföldi takarmánykeverő üzemének beruházását, és található a portfóliónkban indoor-farming technológiát fejlesztő cég is, ami kulcsfontosságú lesz a jövő élelmiszer-ellátásában.

Az ilyen és ezekhez hasonló projektekben hogyan tud segíteni az EXIM?

– Az EXIM feladata, hogy komplex és nemzetközi összehasonlításban is versenyképes pénzügyi eszközrendszert biztosítson a magyar vállalkozások számára, amivel elősegíti a globális export-értékláncba való csatlakozásukat és növeli külpiaci versenyképességüket. Az exportpiacok a legtöbb esetben pénzügyileg is speciális megközelítést kívánnak, mi pedig ilyen, exportra szabott finanszírozási és biztosítási megoldásokat nyújtunk. Fontos megemlíteni, hogy a klasszikus értelemben vett hitelezésen túl a tőkeági finanszírozás is része tevékenységünknek, és azon belül is van agrárbefektetésünk.

A hitelezés tekintetében pedig két fő pilléren nyugszik tevékenységünk: a belföldi és a külföldi finanszírozáson.

Exporthitelügynökként a külföldi piacokra jelenleg is szállító, a jövőbeli külpiaci terjeszkedést célul kitűző, illetve a beszállítói láncba közvetetten csatlakozó vállalkozásoknak is tudunk pénzügytechnikai megoldásokat biztosítani. Belföldi finanszírozás esetén – értelemszerűen – hazai vállalkozásoknak nyújtunk hitelt az imént említett feltételekkel akár közvetlenül, akár refinanszírozott formában, kereskedelmi banki partnereinken keresztül.

 

Említette a külföldi finanszírozást is, ami talán kevésbé ismert konstrukció. Mit kell tudni róla?

– A vevőhitel típusú finanszírozás egyelőre valóban kevésbé ismert, pedig az EXIM és a világ többi exporthitel-ügynökségének klasszikus hitelezési konstrukciója. Lényege, hogy amennyiben egy külföldi vevő magyar vállalattól vásárol árut, szolgáltatást, technológiát, akkor mi képesek vagyunk ehhez finanszírozást biztosítani számára. Ilyen pénzügytechnikai megoldással a hazai termékek és szolgáltatások versenyképes pénzügyi háttérrel indulhatnak a versenyben, bárhol a világban.

Fontos hangsúlyozni, hogy ezzel a konstrukcióval oly módon biztosított a magyar szállító teljesítésének megtérülése, hogy a finanszírozás nem az ő adósságszolgálatát terheli.

A külpiacokra való értékesítés persze így is járhat rizikóval, különösen akkor, ha az Európai Unión kívüli országokban talál valaki partnert. Ez sokakat visszatart attól, hogy EU-n kívüli vevőknek szállítsanak, vagy hogy egyáltalán ilyesmiben gondolkodjanak, pedig – a világpiac alakulását látva – az ilyen irányú diverzifikációban nagy lehetőség van. Az unión kívüli, akár harmadik országokba szállító hazai cégek pénzügyi kockázatait képesek vagyunk biztosítási megoldásokkal kezelni, tehát a magyar áruk vagy technológiák külpiaci értékesítését komplexen, a finanszírozást és a hozzá kapcsolódó exporthitel-biztosítást integráltan biztosítjuk.

Magyar technológia Oroszországban

Egy közel 19 millió euró összeértékű beruházás keretében havi 300 tonna feldolgozott hústermék, elsősorban szalámi és szalonna készítményeket előállító üzem épül Moszkva agglomerációjában. A 2019 őszén megkezdett beruházást az orosz Agrofood OOO megrendelésére magyar fővállalkozó, a Hústech Kft. kivitelezi. A zöldmezős beruházás az üzem és a feldolgozó gépsorok teljes kialakítását is magába foglalja, és jelentős a technológiaigénye. A megrendelő Magyarországon találta meg a megfelelő tapasztalattal rendelkező potenciális beszállítót a megvalósításhoz, beleértve a szükséges pénzügyi eszközrendszert is.

A speciális finanszírozási hátteret a magyar EXIM biztosítja úgynevezett vevőhitel és a hozzá kapcsolódó exportbiztosítás keretében, ami egy, a globális kereskedelem élénkítésére kialakított, nemzetközileg alkalmazott pénzügyi konstrukció. Vevőhitel esetén a magyar vállalkozások exportjának növelését és nemzetköziesedésüket a megrendelő fél, ez esetben az orosz Agrofood OOO részére folyósított hitel támogatja.

A teljes beruházás keretében exportált magyar tartalom értéke eléri a 9 millió eurót, aminek a teljesülését a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által kiadott származási bizonyítvány igazolja. Az üzemet 2020 nyarán adják át.

Hogy működik a gyakorlatban ez a biztosítás? Milyen esetekben jelent előnyt az élelmiszeriparban?

– Emlékezetes volt, amikor az egyik hazai zöldségfeldolgozó vállalattól egy közel-keleti érdeklődő egy konténer fagyasztott zöldborsót rendelt, amit előre kifizetett. A terméknek sikere volt, ezért hamarosan újabb rendelés érkezett, szintén előre fizetéssel. Két hónap elteltével viszont új ajánlat érkezett a partnertől: a termékre jelentős kereslet mutatkozott a térségében, ezért a következő 1 évben havi 1 konténer mennyiséget szeretett volna rendelni – ennek viszont 60 napos fizetési határidő lett volna a feltétele. Az exportőr számára a gyakorlatban ez azt jelentette, hogy az első teljesítést akkor fizetik ki, amikor ő már a harmadik konténert is kiszállította. Ezt a kockázatot nem tudta, nem merte vállalni. Ehhez hasonló esetek gyakran akadályozzák az együttműködést magyar szállítók és a külpiac között, hiába ígérkezik jónak egy üzlet. A folyamatos teljesítéshez az árut finanszírozni kell, ráadásul úgy, hogy az adott piac jogrendjét vagy nyelvét sem ismerik, tehát megalapozottak lehetnek a fenntartásaik az esetleges behajtási procedúrával kapcsolatban. Ilyen esetekben biztosítási konstrukcióval tudunk segíteni: az EXIM-intézménypáros biztosító tagján, a Magyar Exporthitel Biztosítón (MEHIB) keresztül a nemfizetés kockázatát átvállalja a magyar állam.

Harmadik országok eltérő jogrendszere esetén a jogos igényeket is jóval nehezebb érvényesíteni, mint egy uniós tagországban működő partnernél.

Mindezek miatt a biztosítás nélküli exportügylet meglehetősen nagy rizikót jelenthet a cégvezetők számára – ezzel a konstrukcióval azonban egzotikusabb piacokat is ki lehet próbálni, ha jó lehetőséget nyújtanak a további fejlődésre, az export bővítésére.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiugró a kereslet az egészséges élelmiszerek iránt

Tendenciaszerűen alakulnak át a magyar fogyasztók virtuális bevásárlókosarai: az egészségtudatos életmódot követők, a tökéletes nyári alakra vágyó fogyasztók és az ételintoleranciával küzdők egyaránt fűtik a keresletet az adalékanyagoktól és kezelőszerektől mentes, gluténmentes és csökkentett szénhidráttartalmú termékek iránt.

Indul a hazai dinnyeszezon a diszkontláncoknál

Megkezdődik a magyar dinnyék árusítása a Lidl és az Aldi üzleteiben - tájékoztatták a diszkontláncok az MTI-t. A Lidl Magyarország azt közölte, hogy raktárai szerdától kizárólag magyar beszállítóktól érkező magyar görögdinnyét vesznek át. Az Aldi Magyarország július 1-jétől csak magyar termelőktől érkező dinnyét vesz át biatorbágyi raktárában

A diófogyasztás elősegítheti a bélrendszer és a szív egészségét

A dió nem csak egy finom nassolnivaló, hanem a kutatók szerint a bélrendszerünknek kedvező baktériumoknak is jót tesz, hozzátéve, hogy ezek a "jó" baktériumok a szív egészséges működését is segítik.

A MATE tananyaga lépést tart a digitális kihívásokkal

Egy nemzetközi projektnek köszönhetőn új, a digitális agrárium és élelmiszeripar kihívásaira reagáló mesterképzés indulhat el a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen. A tavaly indított program keretében már megtörtént az oktatók képzése. A tananyagok is készültek, többek között a precíziós mezőgazdaság, a robotika, a drónok, valamint az okos megoldások és innovációk témájában.

Mi a legegészségesebb módja a tojásfogyasztásnak?

Az, hogy mit együnk reggelire sokunk egyik dilemmája lehet. Elvégre ez a "nap legfontosabb étkezése", ezért mindig szeretnénk megbizonyosodni arról, hogy a reggelt egészséges ételekkel kezdjük, hogy a szervezetünknek megfelelő táplálékot tudjunk biztosítani. Ráadásul a kiegyensúlyozott, tápláló étkezés energiát ad, fokozza az agyműködést, és erősíti az immunrendszert.

„Sült galamb” magyar fejlesztésű gasztroélmény

Szuvidált galambhús nagy mennyiségben és állandó minőségben: különleges termékkel találkozhatnak a magyar fogyasztók, és számos külföldi piacon is elérhető lehet a nemzetközi termékdíjjal elismert magyar fejlesztés. A gasztronómiai különlegesség ötletgazdáival, Nagy Maricával és Barabás Jánossal Halmos B. Ágnes beszélgetett, a Kistermelők Lapja főszerkesztője.

A hobbiállat-tartókat is megviseli az árak növekedése

Egy állatjóléti alapítvány szerint egyre több ember szorul támogatásra, hogy tápot vehessen a kutyájának/macskájának, és egyre több házikedvenc kerül menhelyre a növekvő költségek miatt.

Békés megyei kistermelő tevékenységét függesztette fel a Nébih

Egy Békés megyei kistermelő állattartó telepén és élelmiszer-előállító egységében tartott ellenőrzést június közepén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A sertésállomány állategészségügyi státusza ismeretlennek bizonyult, míg az egységben súlyos higiéniai problémákat, jelöletlen, nem nyomonkövethető termékeket találtak az ellenőrök.

Tűzvészek pusztítják Tunézia gabonatermést - a gazdák inkább idő előtt kezdik az aratást

Idő előtt kezdték meg az aratást a gazdák Tunéziában, mivel az extrém hőség országszerte gabonatüzekkel fenyeget. Inkább kevesebb és rosszabb minőségű terményt takarítanak be, mintsem elvesszen mindenük.

Amikor a kekszbúza méhek és lepkék között növekszik

Nemcsak a kekszbúza minőségének és termelési arányának erősítése, hanem a méh- és lepkepopuláció növelése is a célja a Mondelez International fenntartható búzatermesztési programjának.