Élelmiszerpiac: felkészülve nyerhetünk is a jövő kihívásain

– Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy szinte a végtelenbe tart. A világ élelmiszerpiaca rohamosan növekedik, és nem csupán nő, de változik is. Ha megvizsgáljuk a teljes világgazdaságot kihívások elé állító tényezőket, a kiemelt kockázatok között olyan környezeti folyamatokat és veszélyeket találunk, mint a klímaváltozás, az extrém időjárás vagy az emberiség okozta környezeti károk; csupa olyan rizikótényező, amelyeknek az agrárértéklánc közvetlenül ki van szolgáltatva, és amelyek növelik az élelmiszertermelés kihívásait.Ugyanakkor hatalmas nyomás nehezedik a világra a népességnövekedés miatt is.

Ez drámai változást jelent, főleg, ha figyelembe vesszük az imént említett, a termelést veszélyeztető környezeti hatásokat. Végül, ha mezőgazdasági termelésről és élelmiszer-előállításról beszélünk, muszáj szót ejteni a lakosság strukturális átalakulásáról is. Az urbanizáció eredményeként drasztikusan fogy a mezőgazdasági termelés köré szerveződő régiók és közösségek mérete, így azok termelékenysége is. Minden abba az irányba mutat tehát, hogy – globális szinten nézve is – komoly, illetve gyors szemlélet- és technológiaváltásra van szükség.

Mit ért pontosan a felkészülés alatt?

– A felsorolt tényezők egyes térségeket jobban, másokat éppen kevésbé érintenek, emiatt a világ élelmiszer-szükségletét kiszolgáló globális kereskedelmi lánc forgalma, az export és az import aránya, annak régiók közötti eloszlása is jelentősen megváltozott az utóbbi évek, évtizedek során. Míg 20–25 évvel ezelőtt Európában és Afrikában is nagyságrendileg kiegyenlített volt az élelmiszeripari termékek export-importjának nettó mérlege, mára jelentősen szétnyílt ez az olló. Afrika egyre több importra szorul, Európa pedig exportőri pozícióba került – és ez a trend várhatóan tovább fokozódik az előttünk álló évtizedekben. Szerkezetében is változik tehát a teljes piac, és az ebben rejlő lehetőségekre mind technológiailag, mind a potenciális felvevőpiacok felkutatása szempontjából fel kell készülni. Összességében, a piac gyors növekedése, a környezeti kihívások és az átalakuló szerkezet együttesen jelentik azt a változást, amelyhez alkalmazkodnunk kell.

Magyarország mit tud tenni ebben a változó helyzetben? Profitálhatunk-e mindebből?

Az elmúlt években számos agrárvállalkozás hajtott végre eddig halogatott beruházásokat, fejlesztéseket, ami­nek eredményeképpen egyre több szereplő képes mennyiségben és minőségben is helytállni a külpiacokon. Ugyanakkor a mezőgazdasági áruk részesedése a teljes magyar áruexportból nem mutat számottevő elmozdulást, pedig piackutatások szerint a magyar minőségnek, a hazai élelmiszernek van helye az exportpiacokon.

Mit tehetnek ebben a folyamatban a szektor szereplői?

– Alapvetően nem alapanyagban vagy tömegtermékben kellene gondolkodnunk, hanem magasan feldolgozott árukban, minél nagyobb hozzáadott értékben. A hatékony és innovatív feldolgozásban és élelmiszer-előállításban lehetne szerepünk a megváltozott világban. Exportfinanszírozásra szakosodott pénzintézetként ezt saját portfóliónk is igazolja. Az ágazat képviselőit szolgáló hitelállományunk több mint 90 százaléka élelmiszeripari feldolgozó vállalkozásokhoz kapcsolódik, és azon belül gyakorlatilag a teljes vertikumot lefedjük.

Mi a helyzet a szektorhoz kötődő technológia beszállítókkal? Velük van tapasztalatuk?

– Természetesen igen. Ők azok a pillérei mindannak, amiről eddig beszéltünk, akik egyszerre segítik az ágazat külpiaci versenyképességének fejlődését, valamint exportőrként közvetlenül is jelen vannak. A teljesség igénye nélkül: van ügyfelünk, aki üvegház-technológiát exportál Kazahsztánba, van aki tehenészeti technológiát Üzbegisztánba. Finanszírozzuk magyar vállalkozás külföldi takarmánykeverő üzemének beruházását, és található a portfóliónkban indoor-farming technológiát fejlesztő cég is, ami kulcsfontosságú lesz a jövő élelmiszer-ellátásában.

Az ilyen és ezekhez hasonló projektekben hogyan tud segíteni az EXIM?

– Az EXIM feladata, hogy komplex és nemzetközi összehasonlításban is versenyképes pénzügyi eszközrendszert biztosítson a magyar vállalkozások számára, amivel elősegíti a globális export-értékláncba való csatlakozásukat és növeli külpiaci versenyképességüket. Az exportpiacok a legtöbb esetben pénzügyileg is speciális megközelítést kívánnak, mi pedig ilyen, exportra szabott finanszírozási és biztosítási megoldásokat nyújtunk. Fontos megemlíteni, hogy a klasszikus értelemben vett hitelezésen túl a tőkeági finanszírozás is része tevékenységünknek, és azon belül is van agrárbefektetésünk.

Exporthitelügynökként a külföldi piacokra jelenleg is szállító, a jövőbeli külpiaci terjeszkedést célul kitűző, illetve a beszállítói láncba közvetetten csatlakozó vállalkozásoknak is tudunk pénzügytechnikai megoldásokat biztosítani. Belföldi finanszírozás esetén – értelemszerűen – hazai vállalkozásoknak nyújtunk hitelt az imént említett feltételekkel akár közvetlenül, akár refinanszírozott formában, kereskedelmi banki partnereinken keresztül.

Említette a külföldi finanszírozást is, ami talán kevésbé ismert konstrukció. Mit kell tudni róla?

– A vevőhitel típusú finanszírozás egyelőre valóban kevésbé ismert, pedig az EXIM és a világ többi exporthitel-ügynökségének klasszikus hitelezési konstrukciója. Lényege, hogy amennyiben egy külföldi vevő magyar vállalattól vásárol árut, szolgáltatást, technológiát, akkor mi képesek vagyunk ehhez finanszírozást biztosítani számára. Ilyen pénzügytechnikai megoldással a hazai termékek és szolgáltatások versenyképes pénzügyi háttérrel indulhatnak a versenyben, bárhol a világban.

A külpiacokra való értékesítés persze így is járhat rizikóval, különösen akkor, ha az Európai Unión kívüli országokban talál valaki partnert. Ez sokakat visszatart attól, hogy EU-n kívüli vevőknek szállítsanak, vagy hogy egyáltalán ilyesmiben gondolkodjanak, pedig – a világpiac alakulását látva – az ilyen irányú diverzifikációban nagy lehetőség van. Az unión kívüli, akár harmadik országokba szállító hazai cégek pénzügyi kockázatait képesek vagyunk biztosítási megoldásokkal kezelni, tehát a magyar áruk vagy technológiák külpiaci értékesítését komplexen, a finanszírozást és a hozzá kapcsolódó exporthitel-biztosítást integráltan biztosítjuk.

Hogy működik a gyakorlatban ez a biztosítás? Milyen esetekben jelent előnyt az élelmiszeriparban?

– Emlékezetes volt, amikor az egyik hazai zöldségfeldolgozó vállalattól egy közel-keleti érdeklődő egy konténer fagyasztott zöldborsót rendelt, amit előre kifizetett. A terméknek sikere volt, ezért hamarosan újabb rendelés érkezett, szintén előre fizetéssel. Két hónap elteltével viszont új ajánlat érkezett a partnertől: a termékre jelentős kereslet mutatkozott a térségében, ezért a következő 1 évben havi 1 konténer mennyiséget szeretett volna rendelni – ennek viszont 60 napos fizetési határidő lett volna a feltétele. Az exportőr számára a gyakorlatban ez azt jelentette, hogy az első teljesítést akkor fizetik ki, amikor ő már a harmadik konténert is kiszállította. Ezt a kockázatot nem tudta, nem merte vállalni. Ehhez hasonló esetek gyakran akadályozzák az együttműködést magyar szállítók és a külpiac között, hiába ígérkezik jónak egy üzlet. A folyamatos teljesítéshez az árut finanszírozni kell, ráadásul úgy, hogy az adott piac jogrendjét vagy nyelvét sem ismerik, tehát megalapozottak lehetnek a fenntartásaik az esetleges behajtási procedúrával kapcsolatban. Ilyen esetekben biztosítási konstrukcióval tudunk segíteni: az EXIM-intézménypáros biztosító tagján, a Magyar Exporthitel Biztosítón (MEHIB) keresztül a nemfizetés kockázatát átvállalja a magyar állam.

Mindezek miatt a biztosítás nélküli exportügylet meglehetősen nagy rizikót jelenthet a cégvezetők számára – ezzel a konstrukcióval azonban egzotikusabb piacokat is ki lehet próbálni, ha jó lehetőséget nyújtanak a további fejlődésre, az export bővítésére.