Back to top

Faültetés szabályosan, szakszerűen

Az országfásítási kampány tavaszi ültetési időszakának indulásával érdemes a díszfák és díszcserjék közterületen történő ültetéséről szóló új szabvány ismertetésével áttekinteni a szakszerű, szabványos faültetés mozzanatait, körülményeit, feltételeit. Szaller Vilmos, a Főkert Nonprofit Zrt. favédelmi munkacsoportjának vezetője ismertette a szabványt a közelmúltban rendezett szakmai tanácskozáson.

A fa megtámasztása három támrúddal
A fa megtámasztása három támrúddal
Fotó: Szaller Vilmos
A Díszfák és díszcserjék ültetése települések közterületein című, MSZ 12172:2019 számú szabvány 2019. október 1-jén jelent meg. A Magyar Szabványügyi Testület, a Miniszterelnökségi Hivatal, a Nemzeti Agrárkamara, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Vetőmag Szövetség, a Díszkertészek Szövetsége, a Magyar Faápolók Egyesülete, az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet, a Soproni Erdészeti Egyetem és a Főkert Nonprofit Zrt. képviselőinek részvételével öt munkanapon át tárgyalták a szakemberek a szabvány részleteit. Figyelembe véve a szakmai fejlődés ütemét, erősen indokolt és szükséges lenne a szabvány fölülvizsgálata öt-, nyolc-, vagy tízévenként. Erre az új szabványra azért volt szükség, mert a régi elavult. Megváltoztak a környezeti feltételek, jelentősen fejlődött a technológia és azóta átalakult a jogszabályi környezet. A szakemberek a szabvánnyal igyekeztek lehetőséget adni a szakmai fejlődésnek és szerettek volna hozzájárulni a fák számára élhetőbb környezet megteremtéséhez.

Korszerűbb műszaki tartalom

A szabvány a szabványügyi testület honlapjáról hivatalosan letölthető, helyettesíti a MSZ 12172:1998 számú szabványt, amelynek műszaki tartalmát az új jelentős mértékben korszerűsítette. A szabvány szerzői jogi védelem alatt áll, részeiben vagy egészében felhatalmazás nélkül másolni, sokszorosítani, forgalmazni, árusítani vagy bármilyen egyéb módon terjeszteni, közreadni tilos. Kiadását a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatta.

A szabvány egyes fejezeteit áttekintve kiemeljük a fontosabb változásokat. A harmadik fejezet a szakkifejezésekkel és azok meghatározásával foglalkozik, amelyekre a MSZ 12170-ben megadottak érvényesek, azok egészültek ki újabbakkal. Az újak közül két fogalom értelmezésével gond lehet a szakember szerint. A csurgóterület a fás növények koronaperemének függőleges vetülete. Átmérője megegyezik a koronaátmérővel. A favédelmi zóna pedig a fiatal fának a föld fölött és a felszín alatt elfoglalt védendő területe.

A fa rögzítése
A fa rögzítése
Fotó: Szaller Vilmos
Minőségi követelmények

A negyedik fejezet az ültetési anyag minőségi követelményeit tárgyalja. Azért van szükség ennek részletes meghatározására, mert települések közterületi fásításakor az erdészeti magcsemetékből származó egyedek nem jöhetnek szóba, hiszen itt egészen mások a minőségi követelmények.

Az erdészeti facsemeték nevelése során nincs iskolázás, ezért azon fák gyökérzetének fejlődése teljesen más irányú és más típusú, mint a díszfaiskolákban többször átiskolázott fáké.

A szabványnak ez a fejezete rendelkezik egyebek között a lombos fák kiültetéskori méretkövetelményeiről is. Megszabja, hogy milyen legyen a lombos fa törzse, koronája, gyökérzete, földlabdája. A korábbi szabványhoz képest ide bekerült a magasra emelt koronájú fa fogalma, amelynek törzsmagassága 350 centiméter. A hazai faiskolákban ez a méret még kevésbé gyakori, német vagy holland üzemekből hozzák be az ilyen méretű lombos fákat. Ez a méret a közutak űrszelvénye miatt fontos, emelte ki Szaller Vilmos. Jelenleg fasornak jellemzően 220 centiméter törzsmagasságú, sorfa minőségű fákat telepítenek. A településfenntartónak a fa növekedési erélyétől függően négy, vagy akár hét évbe is kerülhet a közúti űrszelvény 450 centiméteres magasságához megfelelő törzsmagasság kialakítása, 350 centiméteres törzsmagasságú fából ez két-három év alatt megoldható. A telepítéskori magasabb ár
tehát a rövidebb fenntartási idő miatt csökkenő költségeknek köszönhetően bőven megtérül.

A fahely szerkezete
A fahely szerkezete
Fotó: Szaller Vilmos
Favédelmi zóna

A szabvány ötödik fejezete a tárolás, csomagolás, rakodás és szállítás témakörét taglalja, amiben nincs változás a korábbi szabványhoz képest.

A hatodik fejezetben az ültetés előkészítéséről az áll, hogy a biztonságos eredés és a hosszú távú faállomány-fenntartás alapfeltétele a közterületi fák ültetésének megfelelő előkészítése. Itt a szabvány meghatározza, hogy a fák ültetése előtt táj- és kertépítői szakképesítésű és jogosultsággal rendelkező szakembernek ültetési tervet kell készítenie, és az illetékes engedélyező hatósággal azt engedélyeztetni kell. A szabvány részletesen kitér az ültetési terv kötelező tartalmára is. Szaller Vilmos kiemelte a favédelmi zóna fontosságát, mert a szabvány kitér a fahely kialakításának módjára is.

Az újonnan kialakítandó fahely meg kell, hogy feleljen a tervezett növényfaj ökológiai és termesztési igényeinek.

Ez a fejezet az ültetőgödör méreteit is megjelöli, ami nagy termetű fa esetében 200 × 200 × 200 centiméter, azaz 8 köbméter. Ennek meghatározása előtt a készítők a világ összes elérhető szabványát áttanulmányozták, és az ebben a szabványban megfogalmazódott érték a legkisebb méterű fahelyek között található. A német szabvány például 400 × 400 × 400 centimétert ír elő. Ha a közművek kötelező védőtávolsága miatt nincs ekkora hely az ültetőgödör számára, akkor, ha a közművet az előírásoknak megfelelően levédjük, akkor csökkennek a vonatkozó védőtávolságok. Ez ugyan többletmunka és költség, de olyan tereket nyerünk, amelyek legálisan beültethetőkké válnak, és így a fa számára kellő élettér teremthető.

Lyuk vagy gödör

A védőtávolság a fák törzsére vonatkozik. A szabványba bekerült, hogy a fa ültetése előtt az alkalmazási célnak megfelelő koronaformát kell kialakítani. Erre a meghatározásra a közterületre egyre gyakrabban kikerülő alakfák miatt volt szükség. Ilyen koronaformák esetében is az adott alakfának megfelelően kell elvégezni a metszést.

A földlabda rögzítése
A földlabda rögzítése
Fotó: Szaller Vilmos
A hetedik fejezetről szólva az ültetőlyuk és az ültetőgödör közti fogalmi különbségeket is érdemes tisztázni. Ültetőgödröt bármikor kialakíthatunk, például amikor kiásunk egy tuskót. Ilyenkor ássuk ki a megfelelő méretű ültetőgödröt, majd végezzük el a talajcserét.

Amikor eljön az ültetés ideje, akkor a földlabda melletti kis részt, az ültetőlyukat kell csak megmozgatni és abba telepíthető a fa.

Ez a fejezet részletezi az ültetés idejével, a beültetés módjával, az indítómetszéssel, a támasztással és rögzítéssel, valamint a beöntözéssel kapcsolatos előírásokat is. A kijuttatandó víz mennyiségének alapja a fa törzskörméretének nagysága. Például egy 18/20 centiméteres faiskolai méretű fát 40 liter vízzel kell telepítés után beöntözni.

A nyolcadik fejezet az utómunkákkal foglalkozik, a fiatal fák védelmével, a fenntartás során szükséges öntözés mértékével. Amennyiben a tervező beírja a terv műleírásába, hogy az általa tervezett faültetésnek meg kell felelnie az ültetési szabványnak, akkor azzal már az öntözést is megszabta a favédelemmel, a fa támasztórendszerével együtt. Olyankor külön már nem kell leírnia mindezeket részletesen, a szabvány ugyanis tartalmazza annak leírását.

Jelenleg a szabványok nem kötelező érvényűek, alkalmazásukat csak a tervezési dokumentációkban, a szerződéskötések, vagy az engedélyeztetési eljárások során lehet előírni. A kertészeti szakmaközi szervezet szakmai iránymutatásként előírhatja irányelvként, ezáltal az alkalmazása kötelező érvényűvé válik.

A Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal által kiadott Zöldinfrastruktúra-füzetek közül a 2018-ban megjelent 4. számú (A város és a fák, közművek kapcsolata) tervezési útmutatóként szolgál. Ahhoz, hogy egy fa hosszú távon biztonságosan fenntartható legyen, úgy kell mindent már az ültetés előtt megtervezni, előkészíteni, hogy a megfelelő életteret megteremtsük a számára.

Ültetési sokk

Minél idősebb korban ültetünk át egy fát, annál nagyobb az ültetési sokk, ha a fa nem megfelelően előkészített talajba kerül. Az a tapasztalat, hogy ha egy közművek közé beszorított fahelyre 45 centiméteres törzskörméretű fa mellé telepítenek egy 20 centiméteres törzskörméretűt, akkor a kisebb fa tíz év elteltével lehagyja, megelőzi a nagyobbat, mert akkora az ültetési sokk a koros fáknál. A szabvány idős fa ültetésekor a 30 centiméteres törzskörméretű lombos fához 90 centiméteres földlabdát ír elő. Lomblevelű díszcserjék, sövénycserjék, kúszó- és kapaszkodócserjék esetében a minimális méretkövetelmények kerültek meghatározásra, itt az előző szabványhoz képest nincs változás.

 

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2020/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Menedék és újrakezdés

Másfél évtizede segítséget nyújtottunk a Talpalatnyi zöld Hollós Lászlóval ismeretterjesztő műsorhoz. A Kis-Sárréttel foglalkozó fejezetnek végül a Megtartó sárrét címet adtuk, majd a Menedék és újrakezdés alcímet is hozzáragasztottuk.

Megkerüli Hubertlakot

Bakonybéltől nem messze, a Magas-Bakony rengetegén át halad a Bakonyerdő Zrt. Hubertlaki Tanösvénye. Kalandos túra végigjárni, miközben sok érdekes információval gazdagodhatunk a térség élővilágáról, az erdőgazdálkodásról, és megcsodálhatjuk a környék gyöngyszemét, a bakonyi Gyilkos-tavat is.

30 év története

A fél évszázados jubileum apropóján igényes megjelenésű, a teljes időszak történetét átfogó kiadványt adott ki az év végén a Zalaerdő Erdészeti Zrt. A könyv részletezi az elmúlt évtizedek eredményeit, nehézségeit, bemutatja az öt erdészet tevékenységét és munkatársait.

Mit játszik az Ökocsiga?

Egy természetszerető óvónő és egy fáért rajongó, ügyes kezű ezermester találkozásából és színes ötleteikből született az Ökocsiga játszóház. A fantáziadús családi vállalkozást legegyszerűbben talán természet-, gyerek- és állatbarát tevékenységként lehetne bemutatni.

Hogy visszaálljon az eredeti állapot

A Peszéri-erdő a Duna-Tisza köze fajokban leggazdagabb erdeje, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.

Jó úton vagyunk

Tavaly Kiss Lászlót választották az Országos Erdészeti Egyesület elnökének. A hazai erdésztársadalom egyik tapasztalt alakjával a magyar erdészet és a magyar erdők jövőjéről beszélgettünk.

Valóságos főszereplők

Hajdanán az emberek szíve együtt lüktetett a természettel. Bár nem voltak tudósok vagy zsenik, jól ismerték a természet törvényeit. Olvastak a csillagok állásából, követték az állatok rejtett ösvényeit, és alaposan megfigyelték a növények törékenységét. S hogy mindez nem csak mese, arra Fekete István, korunk egyik legkiemelkedőbb írójának életműve a bizonyíték.

Határon innen

Minden magyar ember szíve hevesebben dobog a Trianon szó hallatára, hiszen az I. világháború után aláírt szerződés tragikusan megpecsételte Magyarország sorsát. A Magyarbirodalom 325 ezer négyzetkilométeres területének elcsatolták a 72 százalékát, és idegen uralom alá került a lakosság kétharmada. Az erdeink megcsonkítása ennél is csúfosabb képet mutat.

Ha sok az autó az erdőszélen

A járványhelyzet az erdők gondozása, fenntartása terén is érezteti hatását. A fővárosban és az agglomerációban élő mintegy hárommillió ember számára természetes kikapcsolódást kínáló, Pilisi Parkerdő által kezelt erdők látogatottsága rekordot döntött 2020-ban. A helyzet több helyen hasonló az országban.

Tavaszi lemosó permetezés

A nyugalmi időszak végen, a szőlő téli metszését követően elvégzett lemosó permetezéssel sok fontos szőlőkarósító tavaszi kártételét, elsődleges fertőzését akadályozhatjuk meg. Például a szőlőlisztharmat kórokozója micéliummal a rügyekben és ivaros termőtestekkel a tőke fás részein, törzsön, kordonkarokon megtapadva telel át. Itthon az ivaros termőtestekből induló fertőzés dominál.