Back to top

Faültetés szabályosan, szakszerűen

Az országfásítási kampány tavaszi ültetési időszakának indulásával érdemes a díszfák és díszcserjék közterületen történő ültetéséről szóló új szabvány ismertetésével áttekinteni a szakszerű, szabványos faültetés mozzanatait, körülményeit, feltételeit. Szaller Vilmos, a Főkert Nonprofit Zrt. favédelmi munkacsoportjának vezetője ismertette a szabványt a közelmúltban rendezett szakmai tanácskozáson.

A fa megtámasztása három támrúddal
A fa megtámasztása három támrúddal
Fotó: Szaller Vilmos
A Díszfák és díszcserjék ültetése települések közterületein című, MSZ 12172:2019 számú szabvány 2019. október 1-jén jelent meg. A Magyar Szabványügyi Testület, a Miniszterelnökségi Hivatal, a Nemzeti Agrárkamara, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Vetőmag Szövetség, a Díszkertészek Szövetsége, a Magyar Faápolók Egyesülete, az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet, a Soproni Erdészeti Egyetem és a Főkert Nonprofit Zrt. képviselőinek részvételével öt munkanapon át tárgyalták a szakemberek a szabvány részleteit. Figyelembe véve a szakmai fejlődés ütemét, erősen indokolt és szükséges lenne a szabvány fölülvizsgálata öt-, nyolc-, vagy tízévenként. Erre az új szabványra azért volt szükség, mert a régi elavult. Megváltoztak a környezeti feltételek, jelentősen fejlődött a technológia és azóta átalakult a jogszabályi környezet. A szakemberek a szabvánnyal igyekeztek lehetőséget adni a szakmai fejlődésnek és szerettek volna hozzájárulni a fák számára élhetőbb környezet megteremtéséhez.

Korszerűbb műszaki tartalom

A szabvány a szabványügyi testület honlapjáról hivatalosan letölthető, helyettesíti a MSZ 12172:1998 számú szabványt, amelynek műszaki tartalmát az új jelentős mértékben korszerűsítette. A szabvány szerzői jogi védelem alatt áll, részeiben vagy egészében felhatalmazás nélkül másolni, sokszorosítani, forgalmazni, árusítani vagy bármilyen egyéb módon terjeszteni, közreadni tilos. Kiadását a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatta.

A szabvány egyes fejezeteit áttekintve kiemeljük a fontosabb változásokat. A harmadik fejezet a szakkifejezésekkel és azok meghatározásával foglalkozik, amelyekre a MSZ 12170-ben megadottak érvényesek, azok egészültek ki újabbakkal. Az újak közül két fogalom értelmezésével gond lehet a szakember szerint. A csurgóterület a fás növények koronaperemének függőleges vetülete. Átmérője megegyezik a koronaátmérővel. A favédelmi zóna pedig a fiatal fának a föld fölött és a felszín alatt elfoglalt védendő területe.

A fa rögzítése
A fa rögzítése
Fotó: Szaller Vilmos
Minőségi követelmények

A negyedik fejezet az ültetési anyag minőségi követelményeit tárgyalja. Azért van szükség ennek részletes meghatározására, mert települések közterületi fásításakor az erdészeti magcsemetékből származó egyedek nem jöhetnek szóba, hiszen itt egészen mások a minőségi követelmények.

Az erdészeti facsemeték nevelése során nincs iskolázás, ezért azon fák gyökérzetének fejlődése teljesen más irányú és más típusú, mint a díszfaiskolákban többször átiskolázott fáké.

A szabványnak ez a fejezete rendelkezik egyebek között a lombos fák kiültetéskori méretkövetelményeiről is. Megszabja, hogy milyen legyen a lombos fa törzse, koronája, gyökérzete, földlabdája. A korábbi szabványhoz képest ide bekerült a magasra emelt koronájú fa fogalma, amelynek törzsmagassága 350 centiméter. A hazai faiskolákban ez a méret még kevésbé gyakori, német vagy holland üzemekből hozzák be az ilyen méretű lombos fákat. Ez a méret a közutak űrszelvénye miatt fontos, emelte ki Szaller Vilmos. Jelenleg fasornak jellemzően 220 centiméter törzsmagasságú, sorfa minőségű fákat telepítenek. A településfenntartónak a fa növekedési erélyétől függően négy, vagy akár hét évbe is kerülhet a közúti űrszelvény 450 centiméteres magasságához megfelelő törzsmagasság kialakítása, 350 centiméteres törzsmagasságú fából ez két-három év alatt megoldható. A telepítéskori magasabb ár
tehát a rövidebb fenntartási idő miatt csökkenő költségeknek köszönhetően bőven megtérül.

A fahely szerkezete
A fahely szerkezete
Fotó: Szaller Vilmos
Favédelmi zóna

A szabvány ötödik fejezete a tárolás, csomagolás, rakodás és szállítás témakörét taglalja, amiben nincs változás a korábbi szabványhoz képest.

A hatodik fejezetben az ültetés előkészítéséről az áll, hogy a biztonságos eredés és a hosszú távú faállomány-fenntartás alapfeltétele a közterületi fák ültetésének megfelelő előkészítése. Itt a szabvány meghatározza, hogy a fák ültetése előtt táj- és kertépítői szakképesítésű és jogosultsággal rendelkező szakembernek ültetési tervet kell készítenie, és az illetékes engedélyező hatósággal azt engedélyeztetni kell. A szabvány részletesen kitér az ültetési terv kötelező tartalmára is. Szaller Vilmos kiemelte a favédelmi zóna fontosságát, mert a szabvány kitér a fahely kialakításának módjára is.

Az újonnan kialakítandó fahely meg kell, hogy feleljen a tervezett növényfaj ökológiai és termesztési igényeinek.

Ez a fejezet az ültetőgödör méreteit is megjelöli, ami nagy termetű fa esetében 200 × 200 × 200 centiméter, azaz 8 köbméter. Ennek meghatározása előtt a készítők a világ összes elérhető szabványát áttanulmányozták, és az ebben a szabványban megfogalmazódott érték a legkisebb méterű fahelyek között található. A német szabvány például 400 × 400 × 400 centimétert ír elő. Ha a közművek kötelező védőtávolsága miatt nincs ekkora hely az ültetőgödör számára, akkor, ha a közművet az előírásoknak megfelelően levédjük, akkor csökkennek a vonatkozó védőtávolságok. Ez ugyan többletmunka és költség, de olyan tereket nyerünk, amelyek legálisan beültethetőkké válnak, és így a fa számára kellő élettér teremthető.

Lyuk vagy gödör

A védőtávolság a fák törzsére vonatkozik. A szabványba bekerült, hogy a fa ültetése előtt az alkalmazási célnak megfelelő koronaformát kell kialakítani. Erre a meghatározásra a közterületre egyre gyakrabban kikerülő alakfák miatt volt szükség. Ilyen koronaformák esetében is az adott alakfának megfelelően kell elvégezni a metszést.

A földlabda rögzítése
A földlabda rögzítése
Fotó: Szaller Vilmos
A hetedik fejezetről szólva az ültetőlyuk és az ültetőgödör közti fogalmi különbségeket is érdemes tisztázni. Ültetőgödröt bármikor kialakíthatunk, például amikor kiásunk egy tuskót. Ilyenkor ássuk ki a megfelelő méretű ültetőgödröt, majd végezzük el a talajcserét.

Amikor eljön az ültetés ideje, akkor a földlabda melletti kis részt, az ültetőlyukat kell csak megmozgatni és abba telepíthető a fa.

Ez a fejezet részletezi az ültetés idejével, a beültetés módjával, az indítómetszéssel, a támasztással és rögzítéssel, valamint a beöntözéssel kapcsolatos előírásokat is. A kijuttatandó víz mennyiségének alapja a fa törzskörméretének nagysága. Például egy 18/20 centiméteres faiskolai méretű fát 40 liter vízzel kell telepítés után beöntözni.

A nyolcadik fejezet az utómunkákkal foglalkozik, a fiatal fák védelmével, a fenntartás során szükséges öntözés mértékével. Amennyiben a tervező beírja a terv műleírásába, hogy az általa tervezett faültetésnek meg kell felelnie az ültetési szabványnak, akkor azzal már az öntözést is megszabta a favédelemmel, a fa támasztórendszerével együtt. Olyankor külön már nem kell leírnia mindezeket részletesen, a szabvány ugyanis tartalmazza annak leírását.

Jelenleg a szabványok nem kötelező érvényűek, alkalmazásukat csak a tervezési dokumentációkban, a szerződéskötések, vagy az engedélyeztetési eljárások során lehet előírni. A kertészeti szakmaközi szervezet szakmai iránymutatásként előírhatja irányelvként, ezáltal az alkalmazása kötelező érvényűvé válik.

A Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal által kiadott Zöldinfrastruktúra-füzetek közül a 2018-ban megjelent 4. számú (A város és a fák, közművek kapcsolata) tervezési útmutatóként szolgál. Ahhoz, hogy egy fa hosszú távon biztonságosan fenntartható legyen, úgy kell mindent már az ültetés előtt megtervezni, előkészíteni, hogy a megfelelő életteret megteremtsük a számára.

Ültetési sokk

Minél idősebb korban ültetünk át egy fát, annál nagyobb az ültetési sokk, ha a fa nem megfelelően előkészített talajba kerül. Az a tapasztalat, hogy ha egy közművek közé beszorított fahelyre 45 centiméteres törzskörméretű fa mellé telepítenek egy 20 centiméteres törzskörméretűt, akkor a kisebb fa tíz év elteltével lehagyja, megelőzi a nagyobbat, mert akkora az ültetési sokk a koros fáknál. A szabvány idős fa ültetésekor a 30 centiméteres törzskörméretű lombos fához 90 centiméteres földlabdát ír elő. Lomblevelű díszcserjék, sövénycserjék, kúszó- és kapaszkodócserjék esetében a minimális méretkövetelmények kerültek meghatározásra, itt az előző szabványhoz képest nincs változás.

 

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2020/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Okos megoldások az európai erdőkért

A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.

Mezőgazdasági kockázatkezelés

A 2012-ben indult komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretében négy pillér segíti a mezőgazdasági termelőket.

Közös Agrárpolitikából magyar lehetőség - KAP 2023–2027

Tartalmas, nehézségekben és sikerekben egyaránt bővelkedő időszak áll mögöttünk, és minden bizonnyal előttünk is. Számos komoly vitát és szakmai egyeztetést követően, kompromisszumkészen, de a magyar gazdák érdekeit szem előtt tartva sikerült az Európai Bizottsággal dűlőre jutnunk a Közös Agrárpolitika magyar stratégiai kereteit illetően.

Tovább erősödik az együttműködés a FAO és Magyarország között

Magyarország a FAO elkötelezett partnereként csaknem 50 országra kiterjedő nemzetközi agrár-ösztöndíjprogrammal és közös projektek finanszírozásával segíti a fenntartható fejlődési célok elérését – emelte ki Nagy István agrárminiszter, a FAO főigazgatójával, Qu Dongyu-vel folytatott tárgyalásán.

Építkezik a magyar gazdatársadalom

A délvidéki gazdaszervezeteket tömörítő Vajdasági Agráregyesületek Szövetségét (VASZ) 2006-ban alapították. Az azóta eltelt 16 évben nem kevesebb, mint 73 gazdaszervezet és mintegy 8 ezer gazdálkodó ernyőszervezetévé terebélyesedett az érdekvédelmi szervezet. A VASZ-nak sokáig nem volt saját székháza, és 2018-ban felszólították őket, hogy hagyják el addig bérelt „otthonukat”.

Ki fog sárgarépát tárolni?

Sárgarépa-termesztőknek szerveztek találkozót Zsombón, a Bálint család gazdaságában a Nunhems Hungary Kft., a BASF Hungaria Kft., a Seedplus Kft., a Koppert Hungária Kft., valamint a Carmeuse Hungária Kft. képviselői. A területbejáráson számos kérdés szóba került, a termesztett fajták, technológiai módszerek és termesztést segítő anyagok ismertetése mellett a kereskedelmi helyzetet is elemezték az előadók és a vendégek.

Törökországban is termálvízzel fűtenek

Miközben Európa-szerte sorra leállnak télre a zöldséghajtató üzemek a magas gázárak miatt, egyre több paradicsom érkezik Törökországból, mondta Fatih Kördemirci, a Kurt Group munkatársa.

Zöldfelületek - Egy falatnyi természet

Ahogy a Kertészet és Szőlészet korábbi lapszámában már beszámoltunk róla, a Magyarország Zöld Városa díj első helyezettje 2022-ben a Budapest 13. kerületében megépült Vizafogó Park lett. A tervezés projektvezetőjét, Ripszám Eszter tájépítészt kérdeztük azokról a tervezési szempontokról, melyek segítették őket az ökologikus szemléletű új közterületi park létrejöttében.

Komposztáljunk kávékapszulát

A Nestlé Nespresso kávéüzletága papír alapú, komposztálható kapszulákat dob piacra. Az élelmiszeripari óriás azt reméli, hogy a környezetkímélő megoldással új vásárlókat tud megszólítani.

Tulipánünnep és ingyen tulipán

A tulipán hazájában külön ünnepnapot szánnak a tavasz egyik legnépszerűbb virágjának. Január harmadik szombatján virágtengerré változik Amszterdam egyik híres, múzeumok ölelésében fekvő tere, hogy örömöt csempésszenek az emberek életébe.