0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Működtethető gazdaságosan a háztáji tejelő szarvasmarhatartás?

Kreitz Zoltán és felesége a klasszikus háztáji gazdálkodást valósítja meg korszerű körülmények között a Kaposvárhoz közeli Jákó településen. Tejelő szarvasmarha állományuk létszáma nem haladja meg az 50 tehenet, amelyek a növendék üszőkkel és az eladásra szánt borjakkal egyetemben – összesen mintegy 110-en –, modern tartási körülmények között élnek.

Portájuk szerkezete is olyan, mint egykoron a falusi állattartóké volt. Elöl a lakóház, hátul a régi szín, a modern istállók, fejő-, és tejház, a legelő, az erdő, a szántóföld, és a kaszáló. Az istállók tetején pedig napelemek is vannak, 22 KW teljesítményűek. S hogy mi a titka annak, hogy itt még működhet az egykoron virágzó, majd napjaikra szinte teljesen eltűnt háztáji gazdálkodás? Ezt kutattam miközben a ragyogó téli napsütésben a néhány napja született borjakat szemléltük a házigazdával.

A Kreitz család az 1990-es évek elején a helyi TSZ felszámolása körüli időkben vágott bele a jószág, pontosabban a tehéntartásba.

Egyetlen vemhes üszőt vásároltak, ám azt se azzal a céllal, hogy később nagyobb állattartó telepet hozzanak létre. Inkább az a szándék vezette őket, hogy a gyarapodó családba érkező gyermekeket friss, egészséges tejjel lássák el.

Ám úgy alakult, hogy a borjakat meghagyták, illetve vásároltak még vemhes üszőket, így lassan gyarapodott tejet adó szarvasmarha állományuk. Akkoriban még a nagy tejipari vállalatok felvásárolták a háztájiból származó tejet. Ám a bővülő háztáji, a növekvő tehénlétszám egyre több nehéz fizikai munkát kívánt. De az is égető szempont volt, hogy költséghatékonyan tudják működtetni a gazdaságot.

Napjainkra a család 100 hektár saját és bérelt földterületet használ legelőnek, kaszálónak, erdőnek és szántóföldnek.
A házigazda elmondja, hogy csak úgy lehet rentábilisan gazdálkodni, ha maguk termelik a takarmányt, és a munka zömét is a család maga végzi el.

Ugyanakkor nagyos sokat jelentett a gazdaságuk fennmaradásában, hogy sikeresen tudtak pályázatok segítségével fejleszteni. Az első pályázatba 2008-ban vágtak bele – meséli Kreitz Zoltán, aki hozzáteszi, hogy akkora már nem igen bírták a kötött tartással járó kemény fizikailag munkát. Akkoriban az uniós és hazai forrásból „Háztáji szarvasmarhatelep létesítésére” pályáztak. Az 55%-os támogatás igen kecsegtető lehetőséget kínált, hogy áttérjenek a kötetlen szarvasmarhatartásra. Ekkor csaknem 39 millió forint támogatást kaptak, míg a teljes fejlesztés összege csaknem 57 millió forintra rúgott. Ebből valósították meg a 38 plusz 10 férőhelyes mélyalmos rendszerű tehénistállót, a tej-, és fejőházat, vásároltak 10 borjúketrecet, bálarakót és trágyaszórót, létesítettek trágyatárolót, és fejlesztették az infrastruktúrát.

2017 és 19 között pályázat segítségével tovább fejlesztették a gazdaságukat. Az 50%-os támogatású, színén uniós és hazai forrásból származó, a vidékfejlesztést szolgáló pályázati keretből kicsit több, mint 22 millió forintot nyertek el az állattartó telep fejlesztésére.
Így 38 millió forintból megépülhetett a növendék szarvasmarháknak – egy szintén – mélyalmos rendszerű istálló, további 10 borjúketrecet, továbbá fűkaszát, szemroppantót tudtak vásárolni. E forrásból kerülhettek napelemek az istálló tetejére, amely a tervek szerint elegendő energiát biztosít az állattartó telep számára.
A házigazda, miközben büszkén mutatja a néhány napja született borjúkat elmeséli azt is, hogy nem könnyű kenyérkereset a jószágtartás. Mint mondja, már tart attól, ha valahová elmennének néhány napra, mert biztos, hogy akkor történik valami otthon a jószággal.
A másik kulcs kérdés a gazdálkodásban, hogy miként lehet értékesíteni a tejet.

Főként akkor, ha a gazdálkodó nem sok ezer liter tejet állít elő naponta. Persze erre is kell, hogy legyen megoldás, hiszen a Kreitz háztáji gazdaság működik. Ez az annak is köszönhető az elmúlt 10-12 évben, hogy egy termelői csoport tagjai lettek. Mint a házigazda elmondja, e nélkül biztos, hogy képtelenek lennének jó árat kiharcolni a tejért. Így a megközelítőleg 40 gazdálkodótól származó tejet a Pécsi társaság megfelelően tudja értékesíteni.

A Kreitz család minden tagja kiveszi a részét a munkából. A házaspárnak két lánya és egy fia van, akik már valamennyien felnőttek. Igaz, a lányok már a kirepültek a családi fészekből is, ám míg otthon voltak ők is segítettek a jószágok tartásában.

Kreitz Zoltán büszkén meséli, hogy lesz, aki átvegye tőlük egyszer majd a háztáji gazdaságot. A fiuk Zoltán velük dolgozik.
Míg a házigazda és a felesége, Viola egykoron Kaposváron diplomázott, a fiuk Keszthelyen végzett agráregyetemen.

Most ő is háztáji gazdaságukban dolgozik. Családot alapított és már gyermeke is van, aki ugyan még csak alig másfél éves, de a traktorozást már megkedvelte. Így napjainkra akár azt is lehet mondani, hogy háromgenerációs a gazdaságuk.

Forrás: Kistermelők Lapja