Portájuk szerkezete is olyan, mint egykoron a falusi állattartóké volt. Elöl a lakóház, hátul a régi szín, a modern istállók, fejő-, és tejház, a legelő, az erdő, a szántóföld, és a kaszáló. Az istállók tetején pedig napelemek is vannak, 22 KW teljesítményűek. S hogy mi a titka annak, hogy itt még működhet az egykoron virágzó, majd napjaikra szinte teljesen eltűnt háztáji gazdálkodás? Ezt kutattam miközben a ragyogó téli napsütésben a néhány napja született borjakat szemléltük a házigazdával.
A Kreitz család az 1990-es évek elején a helyi TSZ felszámolása körüli időkben vágott bele a jószág, pontosabban a tehéntartásba.
Ám úgy alakult, hogy a borjakat meghagyták, illetve vásároltak még vemhes üszőket, így lassan gyarapodott tejet adó szarvasmarha állományuk. Akkoriban még a nagy tejipari vállalatok felvásárolták a háztájiból származó tejet. Ám a bővülő háztáji, a növekvő tehénlétszám egyre több nehéz fizikai munkát kívánt. De az is égető szempont volt, hogy költséghatékonyan tudják működtetni a gazdaságot.
Ugyanakkor nagyos sokat jelentett a gazdaságuk fennmaradásában, hogy sikeresen tudtak pályázatok segítségével fejleszteni. Az első pályázatba 2008-ban vágtak bele – meséli Kreitz Zoltán, aki hozzáteszi, hogy akkora már nem igen bírták a kötött tartással járó kemény fizikailag munkát. Akkoriban az uniós és hazai forrásból „Háztáji szarvasmarhatelep létesítésére” pályáztak. Az 55%-os támogatás igen kecsegtető lehetőséget kínált, hogy áttérjenek a kötetlen szarvasmarhatartásra. Ekkor csaknem 39 millió forint támogatást kaptak, míg a teljes fejlesztés összege csaknem 57 millió forintra rúgott. Ebből valósították meg a 38 plusz 10 férőhelyes mélyalmos rendszerű tehénistállót, a tej-, és fejőházat, vásároltak 10 borjúketrecet, bálarakót és trágyaszórót, létesítettek trágyatárolót, és fejlesztették az infrastruktúrát.
Főként akkor, ha a gazdálkodó nem sok ezer liter tejet állít elő naponta. Persze erre is kell, hogy legyen megoldás, hiszen a Kreitz háztáji gazdaság működik. Ez az annak is köszönhető az elmúlt 10-12 évben, hogy egy termelői csoport tagjai lettek. Mint a házigazda elmondja, e nélkül biztos, hogy képtelenek lennének jó árat kiharcolni a tejért. Így a megközelítőleg 40 gazdálkodótól származó tejet a Pécsi társaság megfelelően tudja értékesíteni.
A Kreitz család minden tagja kiveszi a részét a munkából. A házaspárnak két lánya és egy fia van, akik már valamennyien felnőttek. Igaz, a lányok már a kirepültek a családi fészekből is, ám míg otthon voltak ők is segítettek a jószágok tartásában.
Most ő is háztáji gazdaságukban dolgozik. Családot alapított és már gyermeke is van, aki ugyan még csak alig másfél éves, de a traktorozást már megkedvelte. Így napjainkra akár azt is lehet mondani, hogy háromgenerációs a gazdaságuk.