Back to top

Dadant-Blatt és ízesített mézek - A Popovics méhészet

Hajdú-Bihar megye és az Alföld északi peremén elhelyezkedő Hajdúnánáson látogattam meg Popovics Istvánt és feleségét, Csillát. Ismeretségünk onnan ered, hogy évek óta, szinte az ország minden részén vásárokban, kiállításokon találkozunk – én, mint vendég, ők, mint mézüket áruló termelők. A Popovics méhészetet mutatom be olvasóinknak.

Messze Hajdúnánástól, messze lakhelyemtől, Budapesttől, a helyszínek változtak, de az igényes stand, a remek ízvilágú mézek, a barátságos fogadtatás mindig ugyanaz volt.

• „Izzig-vérig” méhész családba jöttem - jól tudom?

- Igen, már édesapám is méhész volt, gyakorlatilag 6 éves korom óta méhészkedem - kezdi István. - 1954-től vannak méhek a családban. Hosszú ideig csak 30-40 méhcsaládja volt édesapámnak, akinek egyébként kerékgyártó bérfűrészes volt a szakmája. Feleségemmel a 80-as évek elejétől lett közös, saját méhészetünk.

- Jaj, nagyon féltem a méhektől – vág közbe Csilla. - De apósomtól még jobban féltem, szigorú ember volt, így inkább mentem Istvánnal a méhekhez. Így lettem méhész, gyakorlatilag évekig én kezeltem a méheket, István a pergetéskor és a vándorláskor segített.

1984-től egészen a 2008-as gazdasági válságig István az építőipari vállalkozásunkat menedzselte, de sajnos, vagy hál’ istennek, a körbetartozások ellehetetlenítették a vállalkozásunkat, így főállású méhész lett a férjemből is.

Azért mondtam, hogy hál’ istennek, mert idegőrlő volt az építőipari vállalkozást menedzselni. Miután annak vége lett, elkezdtük fejleszteni az állományt, amihez nélkülözhetetlen volt a kaptártípusváltás is, hiszen az addig használt NB igen munkaigényes volt. Nagyon szerettük az NB-t, egyedül jól tudtam benne méhészkedni, de a mézelvétel és a pergetés egyre bonyolultabbá vált, ahogy nőtt a családszám. A környék legnagyobb méhésze, Dohos László intelmeit, tanácsait megfogadva Dadant-Blatt keretméretre tértünk át (1. kép), a mézterek 17 cm magasak. Még intenzívebben kezdtünk vándorolni, hiszen a kisebb mennyiséget produkáló fajtaméztermelés lehetősége is megnyílt előttünk ezzel a kaptártípussal. De éppen a csodálatos fajtamézeink termelése „kényszerítette ki” 2012-ben azt, hogy elkezdjünk üvegezni, közvetlenül értékesítsük mézeinket.

Ma 9 különböző fajtamézet és 11-féle ízesített mézet kínálunk vásárokon, piacokon a vendégeknek.

5 gyermekünk van, akik közül Csilla lányom férjével, Varga Lászlóval, Mária lányom is férjével, Jámbor Jánossal és fiunk, Pisti is méhészkedik. Segítünk egymásnak, de elkülönülnek a méhészeteink, összesen közel 1000 méhcsalád van a család tulajdonában.

1. kép
1. kép

- A másik két gyerek is besegít, amikor kell, a méhészkedésbe - veszi vissza a szót István. - Visszatérve az ízesített mézekre, 2015-ben kezdtük el készíteni őket, mert észrevettük, hogy mindig szükséges újat mutatni a vevőknek. Csak természetes gyümölcsöket használunk fel, és tudom, sokan ellenzik ezt, mi is eleinte idegenkedtünk ettől, de idővel rájöttünk, hogy nagyon szeretik az emberek és sok mézet tudunk így eladni. A bajai és gyulai mézversenyeken rendszeresen indulunk, mindig nyerünk is díjat, tavaly a két versenyről összesen 20 oklevelet hoztunk el (2. kép).

2. kép
2. kép

• Az ízesített mézekről beszélne bővebben?

- Mindig keresik a vevők az újat. Nem lehet piacozni, vásározni csak akác- és virágmézzel. Ezért vándorlunk sokat, szétosztva az állományt, így azonos időben virágzó méhlegelőket is ki tudunk használni. De idővel még a nagy fajtamézválaszték sem volt elég, ezért újítottunk az ízesített mézek irányába.

Csak kimondottan természetes virágokat, gyümölcsöket használunk fel az ízesítéshez. A gyümölcsöket nyersen keverjünk a mézhez, nem főzzük fel, nem dolgozzuk fel azokat.

5-6 hétig készül egy-egy ízesített méz, ne haragudjon, de a recept titkos. Sok-sok kísérletezés, kudarc kellett ahhoz, hogy a mai szintre eljussunk a feldolgozásban. Egyébként nem elég a pontos recept ismerete a sikerhez, az alapanyagoknak is tökéletesnek kell lenniük, mind a méznek, mind az ízesítést szolgáló virágnak, gyümölcsnek.

3. kép
3. kép
• Hosszú út vezet a kiváló minőségű méz üvegezéséig, lássuk, hogy indul a méhészeti év?

- A méheinket 40-60 családos telephelyeken tartjuk. A Tisza árterén teleltetünk, szűkített fészken. 6-8 kereten vannak, egy fóliával takarva, a menekülőtérben 4 cm vastag hungarocellel (3. kép). Kaptáraink falvastagsága 25 mm-es, de alul egész évben nyitottak.

Januárban kapnak egy saját készítésű puha, gyúrt lepényt, családonként 1 kg-ot. Generációváltásig nem nagyon nyúlunk hozzájuk, maximum, ha kell, még egy lépet elvéve tovább szűkítünk.

Amikor már a szélső lépen csüngenek a méhek, keretenként bővítünk, de nem a szélén, hanem két fedett fias közé tett kiépített kerettel. Meggyvirágzáskor kezdjük a műlépezést, amit a takarólép és a szélső fias közé helyezünk. Repcén kapják meg az első fiókot, de még előtte, ha kell, egyenlítünk: anyakeresés után fedett fiassal és a rajta ülő méhekkel erősítünk, ill. gyengítünk. Repcén elkezdjük az anyanevelést is, Jenterrel dolgozunk. Július elejéig az állomány anyáinak kb. 70%-át lecseréljük. A méztéri fiókokban csak szűzlépek vannak, anyarácsot használunk.

• Nem egyenlő lépes kaptára van, így, mivel nem lehetséges az átfüggesztés, hogy végzik a rajzásgátlást?

- Az első fiókok felrakása előtt, mint említettem, az erősektől elveszünk fias keretet. Később, amelyik bölcsőket húz, egyszerűen kettévesszük. Soha sem bölcsőzünk 10 keretes fészket. A régi anyát elvisszük a helyéről, a törzscsalád általunk nevelt szűzanyát vagy petéző, új anyát kap. De az akácmézeltetési eljárásunk olyan, hogy nem fognak rajozni a méhek. Miután elvettük a repcemézet, akácra indulás előtt két nappal, a családoknál csak 5 keret fedett fiast hagyunk az anyával. Jobbról, balról un. dobozokat teszünk be a kaptárba, melyek gyakorlatilag 2,5 keret szélességű vakkeretek. A többi fiast és keretet egy rajládába tesszük, melyhez bölcsőt vagy szűz anyát adunk – ezekből napraforgóra termelő családok lesznek.

A termelők, mivel főleg dajkaméheket vettünk el tőlük, változatlan népességgel dolgoznak, de mivel szinte semmi helyük, egy üres sejtjük sincs lent a fészekfiókban, az utolsó gramm akácmézig mindent a méztérbe hordanak.

Az 5 keretes fészekben, ahogy a fiasok kelnek, az anyának van helye petézni. Akác alatt végig uralja az anya az 5 keretet, még a pici mézkoszorú is ritka. Az állomány maximum 2%-a szokott bölcsőzni. Akácméz elvételekor, amikor a szöktetőket felrakjuk, az egyik dobozt kiszedjük, és 3 műlépet a fiasok közé tűzünk. Kb. egy hét múlva kerül ki a második doboz, aminek a helyére 2 műlép kerül, szintén betűzve. Mikor e két műlépet tesszük be, a korábban betett háromban már nyílt fias van. Visszatérve a szöktetésre: fiókonként szöktetünk, csak az érett, fedett mézes keretekkel megrakott fiókot vesszük el, a többit még fent hagyjuk. A „többlépcsős mézelvétel” sokkal több munkával jár, de mivel kiüvegezzük mézünket, nagyon fontos, hogy tökéletes ízű, sűrű mézet tegyünk az üvegbe.

• Mely nyári munkák a meghatározóak a méhészetükben?

- Vándorlás, mézelvétel, pergetés, virágporgyűjtés – sorolja Csilla. - Annak ellenére, hogy rakodókaptárunk van, egyszerű vele a vándorlás. Sokkal egyszerűbb ezzel, az olasz típusú Dadant-Blattal, mint egy átlag magyar rakodóval, hiszen a mienket pillanatok alatt elő lehet készíteni a pakolásra. Az aljnak nagy része nyitott, ott kapnak levegőt, csak be kell tolni ütközésig és indulásra kész. A kihúzható aljdeszka első felében van kialakítva a kijárónyílás is, bemarással. A fészekfiók két oldalára erősített fogantyúval könnyedén tudjuk a teherautóhoz hordani a méheket, nem kell mélyre lehajolni. Pickuppal és egy kéttengelyes utánfutóval 48 családot mozgatunk egyszerre. A hajnali vándorlást jobban szeretjük az estitől. Mivel nem kell az előkészítéssel bajlódni, hajnalban, még sötétben zárunk, pakolunk, megyünk és világosban tudunk lepakolni, kiengedni (4. kép).

A mézet hazavisszük, mindent otthon, a ház mellett kialakított mézházban pergetünk. Virágport is gyűjtünk, keresik a vevők.

Akác utáni vándorláskor már úgy engedjük ki a méheket, hogy a külső szedőket feltesszük, így nem fognak eltájolni. Tisztítás után egy részét fagyasztjuk, másik részét szárítjuk, így tudunk minden vevő igényének megfelelő virágport adni. Sok munkát ad a szedők naponkénti ürítése, mivel körbe kell járnunk minden este a telephelyeket, de megéri, a vevők elégedettsége feledteti a gyűjtéssel, tisztítással, szárítással, csomagolással járó fáradtságot.

4. kép
4. kép

• Napraforgó-virágzás után a legtöbben elkezdjük a méh­családok következő évi felkészítését. Önöknél ez hogy zajlik?

- A napraforgó virágzásának közepén kiszedjük az egész évben bent lévő anyarácsot. Nincs rá többé szükség, feleslegessé válik már ettől az időszaktól kezdődően, hiszen az anya nem fogja július közepétől otthagyni a fészek nagy kereteit, nem fog felmenni az alacsony keretekre. Nincs értelme kerülgetniük a rácsot és mivel nem egyenlő lépes a kaptár, a család tudja, hogy a magas kereteken, a fészekfiókban kell kialakítani a téli fészket. Az anyarács kivételekor viszont felkerül a méztéri fiókra a propoliszrács. Szeptember közepéig egy méztér fent van még, egészen a téli élelempótlásig. Szeptember elején minden kaptárt lemérünk egyesével, a mért súlyt ráírjuk a kaptárra.

A 19 kg önsúlyú kaptárnak összesen 37 kg-nak kell lennie, azaz 18 kg a méhek, a méz, a virágpor súlya. Ha nincs ennyi a kaptár bruttó súlya, értelemszerűen etetünk, 1:1-es sziruppal.

De fontos, hogy amint elvettük a napraforgómézet, serkentő etetést végzünk július közepén: 1 liter vízbe fél kiló cukrot teszünk és 3 alkalommal adunk nekik. Mielőtt serkentünk, kiszedjük a mézes kereteket a fészekből és telelésre alkalmas, kiépített, üres kereteket teszünk be. Októberben, mikor már csak egy fiókon vannak, és végeztünk a téli élelempótlással, szűkítünk.

• Említette a propoliszrácsot. Mit kell tudni erről?

- Amikor leszedjük a méztereket végleg, ősszel, akkor szedjük le a rácsot is, azaz kb. 2 hónapig vannak fent a méheken. Fontos, hogy 2 mm-es kis távtartó pálcákat, összesen 3 darabot teszünk a rács fölé, amely a fiókok külterületével egyformák, azaz kilógnak a kaptár széléig. Gyakorlatilag a két fiók találkozásához tesszük a pálcákat, ezzel még nem okozunk kutatást, de több propoliszt tesznek a rácsokba. Kb. 2-3 dkg tökéletesen tiszta propoliszt tudunk rácsonként, családonként gyűjteni. Amúgy a mi kaptárunkban a felső keretléc és a következő fiók alsó léce között 8 mm van. A propoliszos rácsokat a fagyasztás után spaklival tisztítjuk meg.

• Mi az előnye az egész évben, folyamatosan nyitott aljdeszkának?

- Már említettük a vándorlást – nem kell a szellőzésre állítással bajlódnunk (5. kép). Nyáron, a napraforgón gyakran nem találunk árnyékot, segít a levegőzésben. De ősszel is hamarabb abbahagyja az anya a petézést, ami előnyös. Idén például ellenőriztük: október 15-én már nem volt fiasunk. Továbbá, a kezelésekkor elkábult, de még nem halott atkák is kipotyognak a kaptárból, ami hasznos, hiszen magukhoz térve nem tudnak visszamászni a méhekre. Tavasszal sem kezdi korán az anya a petézést.

5. kép
5. kép

• Atkairtás?

- A tavaszi szűkített fészek mellé berakott vályús keretetető csak 17 cm magas, így az aljára a terjeszkedő család mindig húz hereépítményt, amit az anya be is petéz. Ezeket megvárjuk, míg fedett állapotba kerülnek és kivesszük őket a kaptárból. Más atkagyérítést nem végzünk az év során, egészen a napraforgó-virágzás végéig. Akkor engedélyezett tartós hordozóval védekezünk, majd fiasmentes időszakban oxálsavas csurgatást végzünk.

• Hogy érzik magukat, mint főállású méhészek?

- Jobban éreznénk magunkat, ha 20-30 évvel fiatalabbak lennénk. Sok már ez a hajtás, heti 7 nap munka, és csak egy nap pihenő, de mivel egy héten nincs 8 nap, ezért soha sem pihenünk. A korunk miatt kevesebb családot kellene tartanunk, de kell az árbevétel, ahhoz meg kell a méz.

Sajnos, a családonkénti termelési átlag folyamatosan csökken az évek múlásával, így egyszerűen nem tudjuk csökkenteni az állományt. Ma a 600 családdal termelünk annyi mézet, mint régen a 200-as állománnyal.

Mielőtt főállású méhészek lettünk, eljártam pecázni – évek óta nem jutottam el a vízpartra csak nagy ritkán. Az unokákkal sem tudunk annyit foglalkozni, mint szeretnénk. Bevallom, mondja István, többször elgondolkoztunk már a „hogyan továbbról”, mert egyre több a munka, egyre több a probléma a méhek körül, de egyre kevesebbet ér a bevételünk. Gyermekeim közül hárman kötődnek a méhekhez, de nem szeretnénk, hogy a méhek szeretetével ők is a rabszolgái legyenek, mint mi.

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2020/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Réspiacra dolgoznak: a kínálatban feketegyökér és gyermekláncfű is szerepel

A zöldség-gyümölcs forgalomból mind nagyobb szeletet hasítanak ki az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok, folyamatos áruellátásuk csak a termelők összefogásával lehetséges. Franciaországban egyes termékekből, például paradicsomból és almából néhány termelői szervezet szinte lefedi az egész piacot, nehéz lenne velük versenyezni.

Nem, az ivóvíz nem pusztítja el a koronavírust

Az interneten és különböző közösségi média platformokon elterjedt egy olyan hír, mely szerint a rendszeres vízivás megóvhat minket a koronavírustól. Mítoszrombolás következik.

Növények, amelyek elbánnak a vírusokkal

A természet számos olyan növénnyel ajándékoz meg bennünket, amelyeket már évszázadok óta használnak gyógyászati célokra. Most azokat gyűjtöttük csokorba, amelyeket a vírusfertőzések, légúti panaszok, köhögés és láz esetén hívhatunk segítségül.

Laboratóriumban már bizonyították vírusellenes hatásukat

Az ember ősidőktől fogva segítségül hívta a növényeket a betegségek leküzdéséhez. Napjainkban a növényi hatóanyagok széles körét azonosítottuk és számon tartjuk bizonyított hatásaikat. Különösen az erősen aromás növények, fűszerek rendelkeznek a baktériumokat, vírusok visszaszorító hatóanyagokkal. Hazánkban is megterem jó néhány erős vírusellenes hatással rendelkező növény.

Vetésidő és kijárási tilalom Szerbiában

Alig néhány órával e sorok papírra vetése előtt Aleksandar Vučić szerb államfő kijárási tilalmat rendelt el Szerbiában este 8 és reggel 5 óra között. A 65 évesnél idősebbekre ennél is nagyobb szigorítás vár, ők csak 5 és 10 óra között hagyhatják el otthonukat. Pedig nagy munka vár a földművesekre, hiszen a szántóföldek 90 százalékát a következő hetekben kell bevetni.

Merre tovább magyar mezőgazdaság?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara frissítette március közepén kiadott elemzését, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálta a mezőgazdaságra. A termesztés és feldolgozás folyamatosságának fenntartására több javaslatot is megfogalmazott a kamara, hangsúlyozva, hogy ebben az ágazatban, különösen az állattenyésztésben nem lehet egyik pillanatról a másikra leállni.

Ősi gyógymód: aszúval az egészségért járvány idején is?

A természetes gyógymódok tárházában a borban található gyógyító erőt nem szabad elfejtenünk, melynek jótékony hatásait őseink is hatékonyan használták. Nyomait már a kínai, indiai, perzsa, örmény és más népek hagyományaiban is fellelhetjük, de találkozhatunk velük az ókori görögöknél és a rómaiaknál is. Már a civilizáció kezdetén művelték a szőlőt és készítettek belőle kiváló gyógyhatású italt.

Idehaza is tonnaszám kerülhetnek a kukába a meseszép virágok

Hollandiában a világ legnagyobb virágpiacán már milliószám dobják ki az eladhatatlan virágokat és hazánkban is mattot adhat a dísznövényeseknek a járvány. A virágboltok 85%-a már bezárt. Anyák napja, ballagás, családi ünnepségek, temetés, kertépítés, dísznövények telepítése, közterek szépítése, faültetés. Ezek most mind-mind háttérbe szorultak, vagy kiszámíthatatlan időre halasztódnak.

Nehéz sorsú francia szamócák

Beérnek az első szamócák a jövő héten Franciaország Dél-nyugati részén, de nincs, aki leszedje, aki eladja és aki megvegye.

Agrárexportunk kitettsége a járvány árnyékában

Agrár-külkereskedelmünk különleges évet zárt 2019-ben. Exportunk 8,2, importunk 8,1 százalékkal nőtt, de mivel az export az import másfélszeresét közelítette, így a külkereskedelmi szaldó, az export-import egyenleg is javult, mégpedig 8,4 százalékkal nőtt.