Back to top

Medvebor - a kézművesség jegyében

A természetes borkészítés melletti elkötelezettséggel együtt a régi magyar fajták megmentésének és terjesztésének ügyét is felkarolta Nagy Gábor, aki Csáfordon és környékén termel szőlőt és készíti borait, Medvebor márkanév alatt. A fiatalember eredeti szakmája nagyon távol áll a borászattól.

• Ön bölcsész és teológia szakos hallgató volt. Honnan jött az ötlet, hogy borászként dolgozzon? Ráadásul az Alföld után a dimbes-dombos Zalát választotta...

Nagy Gábor az összefogásban látja a borászat jövőjét
Nagy Gábor az összefogásban látja a borászat jövőjét
Fotó: Bella Huba
– Valóban, fiatalabb koromban teljesen más életet képzeltem el magamnak. Elsősorban városiként láttam magam, és ennek megfelelően folytattam tanulmányaimat. Azonban 10 évvel ezelőtt itt, Zalaszentgrót-Csáfordon vásároltak maguknak a szüleim hétvégi telket, amin pár száz szőlőtőke is volt. Akkoriban Szegeden éltem, és baráti beszélgetésekben gyakran felmerült, hogy milyen jó lenne szőlőt ültetni, kipróbálni a borkészítést, vagy csak olyan kikapcsolódási formát találni a napi munka mellé, amivel szabad levegőn tölthetjük az időt. Ezek után szinte természetesnek tűnt, hogy a szüleim telkén lévő szőlőtőkéket én műveljem.

A művelés során – és nem utolsó sorban a szőlővel kapcsolatos olvasmányaimból és tanulmányaimból – fokozatosan kiderült számomra, milyen csodálatos növény a szőlő, és szép lassan rájöttem, hogy ezzel szeretnék foglalkozni.

Hogy miért éppen Zala, és miért pont a szőlészet-borászat? Tekinthetjük akár véletlennek is, bár én jobb szeretem a gondviselésnek tulajdonítani. A Medvebor név pedig egyértelműen hozzám kötődik, több szálon is. Édesanyám családjában a család egyik ágát a középkorban Ursini vagy Medveje ágnak nevezték. Erről sokáig nem tudtam, de a barátaim már nagyon régen medvének hívtak. Szép lassan kialakult egyfajta medvés identitásom, amit a családi hagyomány megismerése tovább erősített.

• Hogyan indította a munkát: területek, telepítés, fajtakiválasztás? Miként szerezte meg a szükséges ismereteket?

– Mivel a birtok egy hobbikertből nőtt ki, a területválasztás, a telepítés és a fajták kiválasztása is apró lépésekben történt. Ennek eredményeként a birtok organikusan fejlődött. A meglevő épületekre, területekre és a rendelkezésre álló időre, munkaerőre támaszkodva kezdtünk el újabb részeket művelni; így egymással kapcsolatban lévő, ugyanakkor önállóan is megálló kiskertekből áll össze a jelenleg 1,5–2 hektáros terület. Ennek azonban nagy hátránya, hogy a fajták szétszórva találhatóak a kertekben. A különlegességünknek számító Szerémi Zöld fajta például három különböző helyen is terem.

A tanulás, a szőlő megismerése is hasonlóan lassú folyamat volt, ennek viszont nem érzem hátrányát.

Először megpróbáltam minden elérhető ismeretet megszerezni az internetről. Akkor tudatosult bennem, hogy a borászok között sincs egyetértés, hogyan is kell művelni a szőlőt, illetve, hogy mitől lesz valóban jó a bor – sokszor még abban sem, hogy egy bor jó-e.

Aztán, amikor látszott, hogy ez kevés lesz, bölcsész módon közelítettem meg a problémát: elmentem könyvtárba, antikváriumokba, és elolvastam minden elolvashatót. Egy-két év alatt kiderült, hogy ez sem elég. A szőlőművelést nem lehet a könyvekből megtanulni. Így aztán mestereket kerestem. Azonban igazi mesterek már nem nagyon vannak. Azt, hogy nekem sikerült találnom egyet, szintén a gondviselésnek köszönöm. A Fekete Béla bácsi somlai borászatában töltött 2 év meghatározó jelentőségűnek bizonyult a birtokom fejlődésében.

A következő lépés a szakirányú végzettség megszerzése lett. A keszthelyi Georgikonon tavaly szereztem meg az abszolutóriumot szőlész-borász szakmérnök szakon, még egy szakdolgozat hiányzik a diplomámhoz.

• Kézműves borokat készít. Ez mit jelent pontosan? Miben különböznek a „nagyüzemi” boroktól?

– A kézművességet nem szeretem „különbségként”, egy másik értékrendtől való elhatárolódásként meghatározni. A kézművesség elsősorban értékválasztás, a termelési rendszer minden döntéshelyzetében. Számomra ez azt is jelenti, hogy nagyüzemi körülmények között is lehet kézműves értékrendszer szerinti döntéseket hozni. A kézművességnek van egy egyszerű és jól alkalmazható definíciója:

„Azt a bort nevezzük kézművesnek, amelynek születése során a költséghatékonyság, a mennyiség, a gyorsaság vagy az elvárt ízkép érdekében a termelő semmit nem áldoz fel a bor egyediségéből, beltartalmi értékéből, tisztaságából és a borvidék élhetőségéből.”

Tehát négy érték: egyediség, beltartalom, tisztaság és a borvidék élhetősége – mentén hozunk döntéseket. Tehát igyekszünk, hogy a termőtáj, a talaj, az évjárat, az időjárás megjelenjen a borokban. Így nem is tudunk évről évre azonos ízű vagy azonos paraméterekkel leírható borokat készíteni, ugyanakkor benne van a magunk – és nyilván a családunk – jövője iránt érzett felelősségünk.

Ahogy az eddigiekből látszik, nem feketén-fehéren látom a világot; olyan nincs, hogy egy borászat – a fenti értékrendszer szerint – vagy kézműves, vagy nem. Skálák vannak, árnyalatok, és legfeljebb azt lehet eldönteni, hogy ez vagy az a borászat jobban vagy kevésbé törekszik ezeknek az értékeknek a szem előtt tartására.

• Hogyan gondozza a szőlőket és hogyan készíti a borait?

– A természetesség is a döntésekben megjelenő értékválasztás­ról szól, és masszívan benne van az imént említett szempontrendszer. Ekkor azonban konk­rét technológiai döntések születnek. Fontosnak tartom, hogy sem a kézművesség, sem a természetesség nem jelenti a technikai vívmányok elutasítását. Anélkül, hogy nagyon belebonyolódnék a szakmai részletekbe: mi műtrágya nélkül és a gyom­irtó szerek teljes mellőzésével műveljük a szőlőt. A tápanyagpótlást szer­ves trágyával vagy szerves alapú biokészítményekkel, a gyomirtást kapálással, kaszálással, a rovarok okozta károk korlátozását biológiai módszerekkel oldjuk meg. Növényvédelem csak biogazdálkodásban engedélyezett szerekkel történik, a virágzás idejét leszámítva.

Szőlőművelésünk fontos eleme a szokásosnál jóval szigorúbb hajtásválogatás, ami lehetővé teszi a környezettudatos növényvédelmet, és egyúttal a termés minőségét is javítja.

Ezzel igyekszünk a lehető legjobb alapanyagot megtermelni, amit aztán, a pincébe kerülve, hagyományos módon erjesztünk. Nem használunk szelektált élesztőkultúrákat, és semmiféle adalékkal, tápanyaggal vagy hozzáadott készítménnyel nem élünk, amiket egyébként engedélyeznének a törvények a borokban.

• Milyen fajtákat termel, és miért ezeket választotta?

– A fajtaszerkezetünket négy fajtára alapoztuk, az Olaszrizlingre, a Furmintra, a Cserszegi fűszeresre és a Szerémi zöldre. Az Olaszrizling Magyarországon megkerülhetetlen, ezzel együtt nagyon jó bort ad. A Furmintot olyan fajtának tartom, amely nemzetközi szinten is érdekessé teheti a magyar borokat. A Szerémi zöld egy méltatlanul a kipusztulás szélére sodródott, ősi Kárpát-medencei fajta, kiváló tulajdonságokkal.

Ezen kívül igyekszünk felkutatni más, ritka fajtákat, bár azokból egyelőre csak kísérleti mennyiségben készítünk bort. Ilyen a Rózsamáli, a Budai gohér, a Mézes fehér, az Öreg sárfehér, a Kövérszőlő, vagy az újonnan engedélyezett, nemrégen nemesített Messiás.

• Hogyan látja a magyar borok helyzetét és jövőjét?

– A jövő az összefogásban van. Mindenképpen párbeszédet kell folytatnunk egymással, a szakma többi szereplőjével, a fogyasztókkal.

Termelőként össze kell tudnunk fogni az azonos értékek mentén és a területi összetartozás mentén. Meg kell találnunk a közös pontokat.

Itt Zalában már megkezdtünk egy folyamatot közösen, aminek idén érik be az első gyümölcse: megalkotjuk a Zalai borvidék zászlósborát, egy bortípust, ami azonos néven, hasonló paraméterekkel, de bármely zalai borász által megvalósítható, és mint ilyen kerül a polcokra. Ez nagyon fontos. Fontos az is, hogy más terméktípusok termelőivel és szolgáltatókkal összefogva, közös „programcsomagot” kínálva érjük el a vásárlókat. Ha ezeket meg tudjuk valósítani, van jövője a zalai bornak, hiszen ez az ország egyik legjobb adottságú termőhelye, nem véletlenül tartották a középkorban a legnagyobbra.

És azt gondolom, akkor van jövője a magyar bornak, ha a borvidékeken valódi megélhetéssé válik a szőlőmunka. Azaz a munkavállalók számára perspektívát jelent egy birtokon dolgozni. Ez csak állandó munkaviszonnyal, fejlődési, tanulási lehetőséggel érhető el. Az alkalmi brigádok, a napszámosrendszer megölik a borvidékeket.

• Tervei, elképzelései a jövőre nézve?

– Eddig borok alkotására koncentráltunk. Ez évtől szeretnénk közvetlenebbül is megszólítani a vásárlóinkat és barátainkat, és lehetővé tenni a borászatunk meglátogatását, hogy kérdezhessenek, és hogy megnézzék a szőlőt. Vagyis szeretnénk valamilyen formában „nyitva tartani”. A kihalóban lévő szőlőfajták felkutatását is folytatni szeretnénk. Ez a tevékenység ugyan inkább szerelem, semmint üzleti vállalkozás.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/11 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fenntarthatóság az almatermesztésben

Hetven országból érkezett tizenhatezer látogatóval zárta háromnapos rendezvénysorozatát a 12. Interpoma kiállítás Bolzanóban. Négy év kihagyás után került sor a nemzetközi találkozóra, és rekordot döntött a külföldi érdeklődés.

A vörösbor már nem kedvencük a franciáknak - egyre kevesebbet isznak belőle

A bor a francia kulturális örökség egyik alappillére. Viszont a trendek változnak, most Franciaországban sokkal kevesebb bort isznak, mint egy évtizeddel ezelőtt. A gallok egyik szimbóluma, a vörösbor, de ez iránt csökkent az érdeklődés a legnagyobb mértékben.

A fügekaktusz minden porcikáját hasznosítják Szicíliában

A fügekaktusz termése ehető, és nemcsak eredeti termőhelyén, Mexikóban és Dél-Amerikában fogyasztják, hanem szerte a világon. Szicíliában is régóta termesztik, és a jó minőség, nagy méret érdekében speciális termesztéstechnológiát fejlesztettek ki. A térségben hagyományosan likőrt, lekvárt és fügesajtot is készítenek belőle, az utóbbi időben pedig aszalványt is.

A "pszichobiotikus" élelmiszerek fogyasztása csökkentheti a stresszt és javíthatja az alvást

Vannak olyan ételek, amelyek negatívan befolyásolhatják az alvást, más ételeket pedig stresszhelyzetben érdemes kerülni. Ezzel szemben egy új tanulmány szerint a "pszichobiotikus étrend" fogyasztása nemcsak a stresszt csökkentheti, hanem segíthet abban is, hogy jobban aludjunk.

A szerb sljivovica is felkerült az UNESCO szellemi világörökségi listájára

A tölgyhordóban érlelt szilvapárlat, a sljivovica csütörtökön felkerült az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) szellemi világörökségi listájára.

Zöldség- és gyümölcstermelői szervezetek támogatása

Az alábbiakban a zöldség-gyümölcs termelői szervezetek támogatására vonatkozó új elemeket tekintjük át az Európai Unió 2023-2027 közötti Közös Agrárpolitikájában. A jelen és a jövő az innováción és a technológiai fejlődésen túl az elismert termelői szervezetek által benyújtott, a felelős hatóság által elfogadott operatív programokban szereplő, az ágazati célkitűzéseket szolgáló tevékenységek végrehajtása nyomán alakul.

Egymilliárd euró kellene az érdemi iskolagyümölcs-programra

Az Európai Bizottság által a témában szervezett konferencián fejtette ki Philippe Binard, az európai frissáru-ágazati szövetség, a Freshfel Europe elnöke, hogy szükségszerű az uniós iskolagyümölcs-program felülvizsgálata és javítása, illetve a rászánt összeg növelése.

Őszi munkák a kertben

A tél a pihenés, feltöltődés, tervezés ideje a kertnek és kertésznek. Hogy erre az időszakra megfelelően felkészüljünk, számos teendőnk van még ősszel a kertben.

3 szuperélelmiszer, amit mindennap fogyasztani kellene 40 éves kor felett

Az egészséges táplálkozás legfontosabb célja, hogy a szervezetet olyan tápanyagokkal lássuk el, amelyekre a fejlődéshez szüksége van. És ahogy egyre idősödünk, bizonyos tápanyagok még inkább nélkülözhetetlenné válnak a jólétünkhöz.

Egy pincészet, három borvidék

„Alkotás gondosság, alaposság, értékek, megőrzés, kitartás, szeretet, öröm, szépség, báj, egyszerűség, érzés, értelem, egyediség” – ezen irányelvek mentén hozta létre Zsirai Csaba a Zsirai Pincészetet, amit Zsirai Petra és Kata örökségül kapott édesapjuk elhalálozásával. Álmát lányai teljesítik be, amelyről és a pincészet mindennapjairól Zsirai Kata beszélgetett Viniczai Sándorral, a Borászati Füzetek felelős szerkesztőjével az MMG Direkt legutóbbi adásában.