Back to top

Medvebor - a kézművesség jegyében

A természetes borkészítés melletti elkötelezettséggel együtt a régi magyar fajták megmentésének és terjesztésének ügyét is felkarolta Nagy Gábor, aki Csáfordon és környékén termel szőlőt és készíti borait, Medvebor márkanév alatt. A fiatalember eredeti szakmája nagyon távol áll a borászattól.

• Ön bölcsész és teológia szakos hallgató volt. Honnan jött az ötlet, hogy borászként dolgozzon? Ráadásul az Alföld után a dimbes-dombos Zalát választotta...

Nagy Gábor az összefogásban látja a borászat jövőjét
Nagy Gábor az összefogásban látja a borászat jövőjét
Fotó: Bella Huba
– Valóban, fiatalabb koromban teljesen más életet képzeltem el magamnak. Elsősorban városiként láttam magam, és ennek megfelelően folytattam tanulmányaimat. Azonban 10 évvel ezelőtt itt, Zalaszentgrót-Csáfordon vásároltak maguknak a szüleim hétvégi telket, amin pár száz szőlőtőke is volt. Akkoriban Szegeden éltem, és baráti beszélgetésekben gyakran felmerült, hogy milyen jó lenne szőlőt ültetni, kipróbálni a borkészítést, vagy csak olyan kikapcsolódási formát találni a napi munka mellé, amivel szabad levegőn tölthetjük az időt. Ezek után szinte természetesnek tűnt, hogy a szüleim telkén lévő szőlőtőkéket én műveljem.

A művelés során – és nem utolsó sorban a szőlővel kapcsolatos olvasmányaimból és tanulmányaimból – fokozatosan kiderült számomra, milyen csodálatos növény a szőlő, és szép lassan rájöttem, hogy ezzel szeretnék foglalkozni.

Hogy miért éppen Zala, és miért pont a szőlészet-borászat? Tekinthetjük akár véletlennek is, bár én jobb szeretem a gondviselésnek tulajdonítani. A Medvebor név pedig egyértelműen hozzám kötődik, több szálon is. Édesanyám családjában a család egyik ágát a középkorban Ursini vagy Medveje ágnak nevezték. Erről sokáig nem tudtam, de a barátaim már nagyon régen medvének hívtak. Szép lassan kialakult egyfajta medvés identitásom, amit a családi hagyomány megismerése tovább erősített.

• Hogyan indította a munkát: területek, telepítés, fajtakiválasztás? Miként szerezte meg a szükséges ismereteket?

– Mivel a birtok egy hobbikertből nőtt ki, a területválasztás, a telepítés és a fajták kiválasztása is apró lépésekben történt. Ennek eredményeként a birtok organikusan fejlődött. A meglevő épületekre, területekre és a rendelkezésre álló időre, munkaerőre támaszkodva kezdtünk el újabb részeket művelni; így egymással kapcsolatban lévő, ugyanakkor önállóan is megálló kiskertekből áll össze a jelenleg 1,5–2 hektáros terület. Ennek azonban nagy hátránya, hogy a fajták szétszórva találhatóak a kertekben. A különlegességünknek számító Szerémi Zöld fajta például három különböző helyen is terem.

A tanulás, a szőlő megismerése is hasonlóan lassú folyamat volt, ennek viszont nem érzem hátrányát.

Először megpróbáltam minden elérhető ismeretet megszerezni az internetről. Akkor tudatosult bennem, hogy a borászok között sincs egyetértés, hogyan is kell művelni a szőlőt, illetve, hogy mitől lesz valóban jó a bor – sokszor még abban sem, hogy egy bor jó-e.

Aztán, amikor látszott, hogy ez kevés lesz, bölcsész módon közelítettem meg a problémát: elmentem könyvtárba, antikváriumokba, és elolvastam minden elolvashatót. Egy-két év alatt kiderült, hogy ez sem elég. A szőlőművelést nem lehet a könyvekből megtanulni. Így aztán mestereket kerestem. Azonban igazi mesterek már nem nagyon vannak. Azt, hogy nekem sikerült találnom egyet, szintén a gondviselésnek köszönöm. A Fekete Béla bácsi somlai borászatában töltött 2 év meghatározó jelentőségűnek bizonyult a birtokom fejlődésében.

A következő lépés a szakirányú végzettség megszerzése lett. A keszthelyi Georgikonon tavaly szereztem meg az abszolutóriumot szőlész-borász szakmérnök szakon, még egy szakdolgozat hiányzik a diplomámhoz.

• Kézműves borokat készít. Ez mit jelent pontosan? Miben különböznek a „nagyüzemi” boroktól?

– A kézművességet nem szeretem „különbségként”, egy másik értékrendtől való elhatárolódásként meghatározni. A kézművesség elsősorban értékválasztás, a termelési rendszer minden döntéshelyzetében. Számomra ez azt is jelenti, hogy nagyüzemi körülmények között is lehet kézműves értékrendszer szerinti döntéseket hozni. A kézművességnek van egy egyszerű és jól alkalmazható definíciója:

„Azt a bort nevezzük kézművesnek, amelynek születése során a költséghatékonyság, a mennyiség, a gyorsaság vagy az elvárt ízkép érdekében a termelő semmit nem áldoz fel a bor egyediségéből, beltartalmi értékéből, tisztaságából és a borvidék élhetőségéből.”

Tehát négy érték: egyediség, beltartalom, tisztaság és a borvidék élhetősége – mentén hozunk döntéseket. Tehát igyekszünk, hogy a termőtáj, a talaj, az évjárat, az időjárás megjelenjen a borokban. Így nem is tudunk évről évre azonos ízű vagy azonos paraméterekkel leírható borokat készíteni, ugyanakkor benne van a magunk – és nyilván a családunk – jövője iránt érzett felelősségünk.

Ahogy az eddigiekből látszik, nem feketén-fehéren látom a világot; olyan nincs, hogy egy borászat – a fenti értékrendszer szerint – vagy kézműves, vagy nem. Skálák vannak, árnyalatok, és legfeljebb azt lehet eldönteni, hogy ez vagy az a borászat jobban vagy kevésbé törekszik ezeknek az értékeknek a szem előtt tartására.

• Hogyan gondozza a szőlőket és hogyan készíti a borait?

– A természetesség is a döntésekben megjelenő értékválasztás­ról szól, és masszívan benne van az imént említett szempontrendszer. Ekkor azonban konk­rét technológiai döntések születnek. Fontosnak tartom, hogy sem a kézművesség, sem a természetesség nem jelenti a technikai vívmányok elutasítását. Anélkül, hogy nagyon belebonyolódnék a szakmai részletekbe: mi műtrágya nélkül és a gyom­irtó szerek teljes mellőzésével műveljük a szőlőt. A tápanyagpótlást szer­ves trágyával vagy szerves alapú biokészítményekkel, a gyomirtást kapálással, kaszálással, a rovarok okozta károk korlátozását biológiai módszerekkel oldjuk meg. Növényvédelem csak biogazdálkodásban engedélyezett szerekkel történik, a virágzás idejét leszámítva.

Szőlőművelésünk fontos eleme a szokásosnál jóval szigorúbb hajtásválogatás, ami lehetővé teszi a környezettudatos növényvédelmet, és egyúttal a termés minőségét is javítja.

Ezzel igyekszünk a lehető legjobb alapanyagot megtermelni, amit aztán, a pincébe kerülve, hagyományos módon erjesztünk. Nem használunk szelektált élesztőkultúrákat, és semmiféle adalékkal, tápanyaggal vagy hozzáadott készítménnyel nem élünk, amiket egyébként engedélyeznének a törvények a borokban.

• Milyen fajtákat termel, és miért ezeket választotta?

– A fajtaszerkezetünket négy fajtára alapoztuk, az Olaszrizlingre, a Furmintra, a Cserszegi fűszeresre és a Szerémi zöldre. Az Olaszrizling Magyarországon megkerülhetetlen, ezzel együtt nagyon jó bort ad. A Furmintot olyan fajtának tartom, amely nemzetközi szinten is érdekessé teheti a magyar borokat. A Szerémi zöld egy méltatlanul a kipusztulás szélére sodródott, ősi Kárpát-medencei fajta, kiváló tulajdonságokkal.

Ezen kívül igyekszünk felkutatni más, ritka fajtákat, bár azokból egyelőre csak kísérleti mennyiségben készítünk bort. Ilyen a Rózsamáli, a Budai gohér, a Mézes fehér, az Öreg sárfehér, a Kövérszőlő, vagy az újonnan engedélyezett, nemrégen nemesített Messiás.

• Hogyan látja a magyar borok helyzetét és jövőjét?

– A jövő az összefogásban van. Mindenképpen párbeszédet kell folytatnunk egymással, a szakma többi szereplőjével, a fogyasztókkal.

Termelőként össze kell tudnunk fogni az azonos értékek mentén és a területi összetartozás mentén. Meg kell találnunk a közös pontokat.

Itt Zalában már megkezdtünk egy folyamatot közösen, aminek idén érik be az első gyümölcse: megalkotjuk a Zalai borvidék zászlósborát, egy bortípust, ami azonos néven, hasonló paraméterekkel, de bármely zalai borász által megvalósítható, és mint ilyen kerül a polcokra. Ez nagyon fontos. Fontos az is, hogy más terméktípusok termelőivel és szolgáltatókkal összefogva, közös „programcsomagot” kínálva érjük el a vásárlókat. Ha ezeket meg tudjuk valósítani, van jövője a zalai bornak, hiszen ez az ország egyik legjobb adottságú termőhelye, nem véletlenül tartották a középkorban a legnagyobbra.

És azt gondolom, akkor van jövője a magyar bornak, ha a borvidékeken valódi megélhetéssé válik a szőlőmunka. Azaz a munkavállalók számára perspektívát jelent egy birtokon dolgozni. Ez csak állandó munkaviszonnyal, fejlődési, tanulási lehetőséggel érhető el. Az alkalmi brigádok, a napszámosrendszer megölik a borvidékeket.

• Tervei, elképzelései a jövőre nézve?

– Eddig borok alkotására koncentráltunk. Ez évtől szeretnénk közvetlenebbül is megszólítani a vásárlóinkat és barátainkat, és lehetővé tenni a borászatunk meglátogatását, hogy kérdezhessenek, és hogy megnézzék a szőlőt. Vagyis szeretnénk valamilyen formában „nyitva tartani”. A kihalóban lévő szőlőfajták felkutatását is folytatni szeretnénk. Ez a tevékenység ugyan inkább szerelem, semmint üzleti vállalkozás.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/11 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Díszít is, ehető is

Mindenki szereti a saját termesztésből származó egészséges harapnivalókat, az édes, friss gyümölcs gyerekek és felnőttek kedvence. A kisméretű kert sokszor nem teszi lehetővé gyümölcsfák telepítését.

Hogyan védjük meg és műveljük a szőlőt?

Átfogó képet kaphattak a szőlő növényvédelméről, tápanyag-utánpótlásáról és a gépesítés lehetőségeiről azok, akik ellátogattak Rádpusztára, a Vititech 2021 rendezvényre. Működés közben lehetett tanulmányozni, összehasonlítani a bemutatott gépeket.

Még van esély a poloskák ellen – Növényvédelmi előrejelzés 30. hét

A közelmúltban érkezett bőséges csapadék ezúttal a kórokozók terjedésének fog kedvezni, ettől függetlenül azonban tömeges a keleti gyümölcsmoly jelenléte, a levéltetűfajok szaporodása ismét lendületet vett, továbbá egyre intenzívebben rajzanak a nyugati dióburok-fúrólegyek, és rengeteg a poloska.

Az érés lassítása javíthatja a bor minőségét

A szőlő különösen kényes a környezeti hatásokra, például ha hőség és szárazság miatt korán érik, akkor csak középszerű bor lesz belőle. Amerikai kutatók különféle szőlőtermesztési módszereket vizsgáltak a klímaváltozásnak a bor minőségére gyakorolt negatív hatásainak ellensúlyozása érdekében.

„Berúgott” bivalyok hívták fel a figyelmet az illegális itallerakatra

Egy csapat becsípett bivaly leplezett le egy illegális itallerakatot Indiában, miután az állatok ittak a vályújukban lévő vízből. A rend­őrség összesen 101 üveg szeszes italt foglalt le a bivalykarámban, és letartóztatott három farmert illegális alkoholárusításáért Gujarat államban, számolt be a The Times of India.

A legkeresettebb gyümölcs lesz

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) Mezőgazdasági kilátások 2021–2030 jelentése szerint az avokádó 2030-ig a világon a legkeresettebb egzotikus gyümölcs lesz. Akkor várhatóan 12 millió tonna lesz az összes termés, ebből 3,9 millió tonnát exportálnak majd, ami több, mint amennyit ananászból vagy mangóból forgalmaznak.

Technológiai kísérletek korai almavarasodás ellen

Apáti Ferenc korszerű csengeri almáskertjében végzett technológiai kísérletet új triazol hatóanyagával a BASF. Egyelőre tart a pontos hazai alkalmazás kidolgozása, amihez többféle időpontban juttatták ki a készítményt. Az idén különlegesen erős korai varasodásfertőzés ellen bizonyított.

A málnatermesztés föllendítéséért dolgoznak

Nógrád megye mindig a bogyósgyümölcs-termesztés központja volt Magyarországon és szeretnénk, ha az is maradna, hiszen kedvező környezeti adottságokkal rendelkezik ehhez. A tavaly alakult Nyugat-Nógrádi Területfejlesztési Központ agrárágazata segíti a termesztőket a fertődi kutatóállomás munkatársaival karöltve.

Biológiai védekezés levéltetvek, atkák ellen

A nyári meleg kedvez a rovarok fejlődésének, különösen a nagyon gyorsan szaporodó levéltetvek és az atkák keserítik meg az életünket. Ezeknek a kártevőknek ilyenkor két hét sem kell egy újabb nemzedék kialakulásához. Hogyan vehetjük fel velük a harcot természetbarát módszerekkel?

Vegyék, vigyék...

Immár hagyományosnak számít, hogy júliusban Pécsett az ormánsági termelők által adományozott dinnyével népszerűsíti közös rendezvényén a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete ezt az egészségre különösen jó hatást gyakorló gyümölcsöt.