0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Miről árulkodik a légykapók lába?

A Pilisi Parkerdő és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Viselkedésökológiai Csoportja közös kutatásokat végez a Málnás-hegyen (Szentendrei Erdészet) a klímaváltozás hatásainak feltérképezésére, és a vizsgálatok során a madárfajok életét is jobban megismerik. Egyebek közt vizsgálták kapcsolatot az örvös légykapók ujjhossza és az egyedek rátermettsége között.

Ha rápillantunk egy emberi kézre, szembetűnő, hogy a férfiaknál a gyűrűsujj hosszabb, mint a mutatóujj, de a nőknél általában ennek az ellenkezőjét tapasztalhatjuk. Az ujjak hosszaránya már a korai egyedfejlődés során kialakul. A madaraknál természetesen a kéz (szárny) helyett a lábakat kell nézni, és eltérően az embertől (és minden más emlőstől)  az egyedfejlődési környezetet a tojásba zárt anyagok jelentik.

Korábbi vizsgálatokból ismert, hogy a tojásban különböző női és férfi ivari hormonok is megtalálhatók, és ez a hormonális miliő életre szóló hatással lehet az egyedek megjelenésére (fenotípusára) és rátermettségére (vagyis túlélési és szaporodási sikerére). Kísérletes vizsgálatokkal már korábban bizonyították az ELTE kutatói, hogy az ujjak hossza és az abból számolható második és negyedik ujj hosszának aránya (2:4 ujjarány) olyan fenotípusos bélyeg, amely tükrözi a korai hormonális környezetet.

A Visegrádi-hegységben lévő Málnás-hegyen közel egy évtizeden át tartó adatgyűjtés során a kutatók talplenyomatot vettek az örvös légykapóktól (Ficedula albicollis), mintha csak ujjlenyomatot vennénk az embertől. A vizsgálat során egyebek közt megpróbáltak fényt deríteni arra, hogy a tojóknál a 2:4 ujjarány miként függ össze a rátermettségükkel.

A rátermettség becslésére a kutatók a tojók teljes élettartama (átlagosan 3-4 év) során létrehozott és a vizsgált populációba visszatért szaporodóképes utódok számát használták.

A kitartó munka adatainak feldolgozása során kiderült, hogy azok a tojók, amelyeknél nagyobb volt a 2:4 ujjarány (azaz kisebb volt a különbség a két ujj hossza között), az életük során több olyan utódot produkáltak, amelyek visszatértek költeni. Ugyanakkor ezek a tojók összességében nem raktak több tojást és nem költöttek többször sem, mint a kis ujjarányú tojók. Mindezek arra engednek következtetni, hogy a nagyobb ujjarányú tojók nem azért sikeresek, mert több utódot hoztak létre életük során, hanem ezért, mert utódjaik jobb minőségűek, vagyis életrevalóbbak. A kutatás következő fázisában arra kell fényt deríteni, hogy mitől életrevalóbbak az utódok; jelenleg azt tudjuk, hogy ezt az ujjarány biztosan megmutatja.

Forrás: Pilisi Parkerdő közlemény